Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete

A cikk angolnyelvű változata: From Venice to Moorish ornaments – Uránia National Film Theatre turn 125

Írta: Paár Eszter Szilvia

2021. február 17. 9:00

Budapest ikonikus épülete, Schmahl Henrik építész életművének egyik legfontosabb alkotása már 125 éve áll a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. Az Uránia mozinak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek egyaránt otthont adó különleges stílusú, mór jegyeket hordozó épület a jövőben új funkcióval bővül: az Ódry Színpad megszűnésével a hallgatók játszóhelyévé válik. Cikkünkben azonban nem a bonyolult átszervezési folyamattal foglalkozunk, hanem a főváros arculatának kialakításában is fontos szerepet játszó nagyszabású épület izgalmas múltjával.

Az Uránia mozi palotájaként ismert, Rákóczi út 21. szám alatti épületet a hamburgi származású építész, Schmahl Henrik (vagy eredeti nevén Heinrich Schmahl) tervezte. A pályája kezdetén Ybl Miklós irodájában dolgozó, később kiváló önálló munkákat tervező mester neve széles körben kevésbé ismert, pedig olyan meghatározó épületek kötődnek hozzá, mint a budapesti Párisi-udvar, vagy a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár (korábban püspöki jószágbíróság). Az építész életművéről és azon belül az Urániáról a legnaprakészebb információkat Kelecsényi Kristóf 2020-ban megjelent monografikus művéből, illetve a Torma Ágnessel közösen írt, az Építőművészek Ybl és Lechner korában című kötetben olvasható tanulmányából tudhatjuk meg. 

Az Uránia előadóterme 1902 körül (Forrás FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Uránia Nemzeti Filmszínháznak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek is helyet adó épület természetesen nem mozinak épült, hanem mulatóval – vagyis orfeummal – összekötött bérháznak. 1896-ra, vagyis a millennium megünneplésére nem csak az állam, de sok magánvállalkozó is készült, nem csoda, hogy az 1890-es években több nagyszabású, a szórakoztatóiparral kapcsolatos épülettel gazdagodott Budapest.

Az Uránia Rákóczi úti főhomlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Uránia főhomlokzatán látható keleties ablakok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építtető a sikeres nagyváradi építész, Rimanóczy Kálmán volt, a híres modernista építész, Rimanóczy Gyula nagyapja. Az épületben kialakítandó „hangverseny- és táncterem” bérlésére már az építkezés ideje alatt megtalálta az alkalmas jelentkezőt Oroszi Antal személyében, aki kuplék és könnyed darabok szerzőjeként a budapesti éjszakai élet egyik ismert figurája volt. Oroszi Folies Caprice néven nyitotta meg mulatóját az épületben, mely a Pesti Napló 1896. október 11-i számában megjelent cikke alapján igen nagy szenzációnak számított: 

„A legújabb látványosság. Néhány nap múlva a fő- és székvárosban új látványos helyet nyitnak meg. Ez a Kerepesi úton [ma már Rákóczi út – a szerző] újonnan épült mulató, amely az Oroszi Caprice mulató nevet fogja viselni. Az épület, amely Schmahl építész művészetét dicséri, mór stílben készült, és pazarlással határos fénnyel van kiállítva. A terem nézőtérrel, földszinti és emeleti páholyokkal van ellátva; a csillár és az oldalvilágítás, amely Schmahl építész vezetése alatt rendeztetett be, egy még soha nem létezett specialitást képez.” 

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Hiába volt nagy szenzáció az orfeum megnyitása, Oroszi Antal csődjével a mulató is tönkrement, a színházterem bérlő nélkül maradt. 1899-ben az Uránia Ismeretterjesztő Társaság felfigyelt az ingatlanra.

„A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy a Rákóczi út 21. szám alatt álló remek mór-stílű színház terembérlő híján üresen állott”

– olvashatjuk a Társaság jelentésében. Mint neve is mutatja, a Társaság a természettudományok eredményeit kívánta bemutatni a nagyközönség számára, mindezt szórakoztató formában. Az épületben létrehozott Uránia Tudományos Színházban – melynek a ma itt található Nemzeti Filmszínház a nevét köszönheti – igazán úttörő technológiát alkalmaztak, az előadásokat diorámás vetítésekkel valósították meg.

Az eljárás a korszakban nagyon látványosnak számított és nagy népszerűségnek örvendett. Tulajdonképpen ezeket az álló-, majd később mozgóképvetítéseket tekinthetjük a mozi elődjének. A mozi történetével kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy itt mutatták be, sőt, itt is készült az első magyar film, A táncz is, Pekár Gyula és Kern Aurél alkotása, amelynek felvételeit Zsitovszky Béla rögzítette az épület tetőteraszán. A filmben többek között Fedák Sári, Blaha Lujza és Márkus Emília mutattak be különböző táncokat. (A magyar filmtörténet e fontos mérföldköve sajnos nem maradt fenn.) 

Mint láthatjuk, az épület régóta tölt be oktatási célokat, de nem csak az ismeretterjesztő színházon keresztül. Az eredetileg bérlakásokként használt emeleti részekbe 1905-ben költözött be az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia, a mai Színház- és Filmművészeti Egyetem elődje. Az Uránia tehát már több mint 100 éve fontos helyszíne a magyar színészképzésnek.

Bár sokáig működött sikeresen az Uránia Tudományos Filmszínház, a XX. század elején fokozatosan vesztett népszerűségéből, mivel a szórakoztatóipar nagy technikai újításokon ment keresztül. Így került sor 1929-ben a színházi tér mozivá alakítására. A nagyszabású felújítást és átalakítást végző Jánszky Béla és Szivessy Tibor a stílus tekintetében nagy tisztelettel nyúlt Schmahl Henrik kiváló munkájához, de az átalakítás természete miatt sajnos sok eredeti részlet elveszett.

Az Uránia mozi főhomlokzata 1961-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:102384)

Az Uránia a Rákóczi útról nézve, 1981-ben ( Fotó: Fortepan/Képszám:188451)

Az így kialakított belső terek azonban továbbra is magas színvonalat képviseltek és létrejött az akkori Budapest legmodernebb mozija. Az épület hosszú évtizedeken keresztül különösebb átalakítás vagy felújítás nélkül üzemelt tovább, így 2000-re erősen leromlott állapotba került. A felújítás még ebben az évben elindult – valószínűleg a szimbolikus dátumnak köszönhetően – és 2002-re le is zárult. A színvonalasan helyreállított épületet Uránia Nemzeti Filmszínház néven nyitották újra és így működik ma is. 

Az Uránia főhomlokzatáról a mélybe zuhant transzparens, a képen jól láthatók a szintén lezuhant kőkorlát darabjai is 1985-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198163)

Az Uránia mozi homlokzatára felfüggesztett transzparens a viharos szélben lezuhant, magával rántva a mélybe a többmázsás kőkorlátot is 1985-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198164)

Ahogy már olvashattuk a Pesti Napló idézett cikkében és az Uránia Ismeretterjesztő Társaság jelentésében is, az épületet leginkább a mór stílusú jelzővel szokás illetni, mely alapvetően a zsinagógaépítészet sajátja, bár a XIX. század végén a szórakoztatóipari vagy kereskedelmi épületek körében is elterjedt, igaz, nem túlzottan. Az Uránia stílusát azonban nem lehet csak egy jelzővel jellemezni, ahhoz túl komplex.

Mint említettük, az épületet tervező Schmahl Henrik Hamburgból került Magyarországra, már képzett építőmesterként. Tanulóéveiről szinte semmit nem tudunk, de úgy tűnik, nem vett részt akadémiai képzésben, ami ugyan elsőre hátránynak tűnhet, mégis előnyére vált. Mivel nem vett részt a szigorú szabályokhoz igazított képzésen, a stílusokat jóval szabadabban tudta kezelni, mint kollégái, így juthatott el az Uránia épületén is látható egyedi nyelvezethez.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház és a szomszédos épületek​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Múzsákat ábrázoló domborművek az Uránia főhomlokzatán (Fotó: Kelecsényi Kristóf)

Múzsákat ábrázoló domborművek az Uránia főhomlokzatán (Fotó: Kelecsényi Kristóf)

Ybl Miklós tanítványaként, elsősorban neoreneszánsz stílusú épületeivel vált ismertté, csakúgy, mint mestere. Ybl életművében azonban szintén kiemelkedő helyet foglal el a keleti formák használata, hiszen a magyar romantikus építészet legkiválóbb alkotása, a fóti plébániatemplom is az ő munkája. Az épületen megfigyelhető bizánci és iszlám építészeti elemek akár hathattak is a fiatal Schmahlra, bár a keleties építészet felé vezető utón nem az Ybl irodájában töltött időszakban, hanem már az önálló tervezések kapcsán indult el. Az itáliai származású Del Medico család rendelt tőle először velencei „palazzo” stílusú épületet, ami felkeltette az építész érdeklődését a velencei és spanyol gótika iránt és neogótikus stílusú épületek tervezése felé vezette.

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Persze elsőre furcsa lehet, hogy a gótikát említjük a keleties formák forrásaként, de valójában egyáltalán nem az. Mind a velencei, mind a spanyol gótika használ ugyanis keleti formákat, az előbbi bizánci, az utóbbi pedig iszlám hatásra. Így már a Schmahl által tervezett neogótikus épületeken is láthatunk keleties elemeket, nem csoda, hogy később az iszlám építészeti formák kifejezetten hangsúlyossá váltak építészetében. Az Uránia épületén is egyértelműen spanyol hatás fedezhető fel, legvalószínűbb előképe ugyanis a granadai Alhambra, illetve a londoni Alhambra Theatre.

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf) 

A dél-spanyolországi épülettel való rokonság olyannyira nyilvánvaló, oly sok ottani belső és külső díszítőelem köszön vissza rajta, hogy elképzelhető, maga Schmahl is járt Spanyolországban és saját szemével is látta az Alhambrát. Igaz, Owen Jones és Jules de Goury műve, a Plans, Evaluations, Sections and Details of the Alhambra elérhető volt a korszakban, így akár ebből is ihletet meríthetett az építész. Bárhogy legyen is, az bizonyos, hogy Schmahl Henrik a magyarországi építészetben egyedülállót alkotott sajátos formanyelve segítségével, melynek kiváló példája az Uránia lenyűgöző épülete. 

Nyitókép: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A szomszedos epuletrol igazan eltakarithatnak mar az ocsmany reklamtarto allvanyzatot es a sarki haz is a vilagoskek ablakkereteivel valami agyrem...


Zavaros. A domborművek készítője ki volt?



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó