Kihunyt neonok – Sok reklámtábla emlékeztet még a régi világra a Rákóczi úton

2021. június 8. 9:00

Hajdan neonfeliratok százai borították színes fénybe a budapesti éjszakát, de a folyton kiégő és energiapazarló csövek helyét már évtizedekkel ezelőtt átvették a korszerűbb hirdetések. A szocializmus reklámfeliratai közül azonban sok tábla vagy annak rozsdás maradványa a mai napig eredeti helyén látható, rombolva a városképet.

A városi autópályaként szenvedő Rákóczi úton a legtöbb járókelő ma már nem szívesen időzik hosszasan: éppen csak addig marad, amíg feltétlenül szükséges. De nem volt ez mindig így. Noha az egykori Kerepesi út (amelyet 1906-ban neveztek el Rákócziról, mert erre haladt a menet a fejedelem újratemetésekor) a középkor óta fontos közlekedési útvonalnak számított, az 1980-as évekig nemcsak az áthaladást szolgálta, hanem egyben úti cél is volt.

A Rákóczi út az Astoria irányából a Keleti pályaudvar felé nézve 1959-ben (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.c.10/Képszám: 104187)

Az Astoria sarkán állt az 1837-ben megnyíló és 1908-ban bezáró első Nemzeti Színház, kijjebb az Uránia mozi, számtalan kávéház és boltok tucatjai, nem csoda, hogy az 1950-es években induló neonkorszak is itt, Budapest egykori bevásárló-főutcáján teljesedett ki. Éppen azért a legtöbb megmaradt retró reklámmal is itt találkozhatunk egy helyen.

Az 1960-as és az 1970-es években esténként rengeteg fényreklám borította fénybe a Rákóczi utat, mára azonban alig féltucatnyi maradt meg belőlük itt. A legtöbb reklámtáblával az út végén, a Baross téren találkozhatunk, mégpedig a 3. számú ház tetején: a magasban az Esti Hírlap kék emblémája és a „Vetőmag” feliratok virítanak egy későbbi, ám szintén több évtizedes Canon logó társaságában.

A Baross tér 3. tetején ma is is tobzódnak a kihunyt neonok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1956 és 1996 között megjelenő Esti Hírlap nevű bulvárlap jellemzője az volt, hogy a legtöbb napilappal ellentétben nem reggel, hanem délután jelent meg, így frissebb híreket közölhetett a „konkurenciánál”.

A meglehetősen célratörő „Vetőmag” felirat a korra jellemzően nehézkes nevű Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatra utalt, amelynek telephelye a közeli Rottenbiller utca 33–35. szám alatt működött, ahogyan ezt a felirat alatti kisebb, fehér neonbetűk világossá is teszik. A mellette elhelyezett „fajtaválaszték” felirat körül pedig máig látható néhány növény képe a tulipántól a búzán át az almáig, arra utalva, hogy aki az üzletbe betért, bizony sokféle növény közül választhatott.

A Vetőmag és az Esti Hírlap a hatvanas évek óta megférnek egymás mellett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha a Baross tér sarkáról a Rákóczi úton az Astoria irányába indulunk el, rögtön az első kereszteződésnél, a 73. számú ház sarkán pirosló, „RB” betűk alatt jókora neonférfi köszönt minket kalapját lengetve egy fiúgyerek társaságában, viharvert neonbetűik pedig készruha vásárlására szólítanak fel minket. Ma már inkább az a meglepő, ha valaki nem készen vásárol, de akkoriban, az épület földszintjén egykor működő Ruházati Bolt Vállalat újsághirdetései szerint a sportostól az alkalmiig sokféle öltözet közül válogathatott a boltba betérő férfi vendég, merthogy az üzlet kifejezetten csak az erősebbik nem kiszolgálására szakosodott.

„Vásároljon készruhát!" – üzeni a neonférfi az egykori Ruházati Bolt Vállalat üzletének épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Továbbhaladva a Rákóczi úton már messziről észrevehetjük az egykori Otthon Áruház méretes sárga betűkkel kirakott nevét a 74–76. számú házak falán. Az 1961-ben megnyílt bolt az államszocialista korszak egyik legjelentősebb bútoráruháza volt, fél Budapestet az innen vásárolt bútorokkal rendezték be akkoriban. Az áruház egyébként nem véletlenül itt kapott helyet, hiszen elődje az 1921-ben megnyílt (Magyar) Divatcsarnok volt, amelyet csak az 1956-os forradalom után költöztettek át innen az Andrássy út 39.-be, az egykori Párisi Nagyáruház épületébe. Az Otthon Áruház azonban a későbbi konkurensekkel (például az 1974-ben megnyílt Domusszal) nehezen tudta felvenni a versenyt, végül a rendszerváltást követő hosszas agónia után, 2002 júliusában zárt be végleg.

Sok budapesti lakást rendeztek be az 1961-ben megnyílt Otthon Áruházból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rákóczi úton néhány felirat újjászületve éli tovább korábbi életét: az 57. számú Luther-ház sarkán például már a hatvanas években is függőlegesen elhelyezett betűk hirdették az Erkel Színházat. Bár a feliratot időközben modern, világító fehérre cserélték, most is ugyanarra utal, amire azóta szüntelen: hogy a Luther utcába befordulva pár percen belül a II. János Pál pápa térre, a színházhoz érkezhetünk.

Neonkorszak újratöltve: a Luther-ház sarkán a hatvanas évek óta felirat hirdeti az Erkel Színházat. Akkor neon, ma modern fénycső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Innen továbbhaladva, a 60-as számú ház falán jó állapotú, könnyen kiolvasható „Triál Sport” felirat tűnik fel, fölötte a jellegzetes stílusú Triál emblémával. Bár ez már nem klasszikus neon, egykor ez is világított, messziről hirdetve minden arra járónak, hogy itt a szocialista korszak egyik legnagyobb sport-, hangszer- és játékvállalatának egyik üzlete működött, amely 1967-ben vette föl a Triál nevet. A vállalat a hetvenes években már matchboxokat és legót is forgalmazott, a nyolcvanas években pedig Budapest-szerte már 13 üzletük működött. A rendszerváltás után részvénytársasággá alakult és szétdarabolt cég a kétezres években szűnt meg végleg, táblája viszont máig megvan.

A Triál sport-, hangszer- és játékvállalatnak a nyolcvanas években 13 üzlete volt Budapest-szerte, ma már csak a tábla emlékeztet rájuk a Rákóczi út 60. falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rákóczi út és a József körút sarkán álló, 39. számú épület homlokzatának tetejét egykor több neonfelirat is díszítette. A Blaha Lujza térre néző házon a hatvanas évektől kezdve esténként a Közért vállalat mindenki által jól ismert ovális emblémája világított, alatta kézírást utánzó betűkkel a szlogen: „dolgozik a közért”. Noha a feliratot az archív képek tanúsága szerint már a hetvenes évek végén leszerelték, a betűket tartó vastraverz a helyén maradt, és azóta is őrzi a neonkorszak egyik jellegzetes feliratának emlékét.

A Blaha Lujza tér sarkán álló Rákóczi út 39. homlokzatát egykor több neonfelirat is díszítette, így a mindenki által jól ismert Közért és a Daru cigaretta logói. A fénykép 1964-ben készült (Fotó: Fortepan/Képszám: 5381)

Bár a neonok már négy évtizede nincsenek fenn, a Közért embléma tartószerkezete máig megmaradt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A téren túlhaladva, a Rákóczi út belső szakaszán, a Rókus-kápolnával átellenben álló 28. számú házon nehezen olvasható, de jellegzetes „Húsáruház” felirat hirdeti hatszögletű betűtábláival, hogy itt működött 1974 májusától a Belvárosi Közért Vállalat boltja. A tábla tetején még a cég jellegzetes „b” betűt formázó emblémája is megvan. Az egykor több mint 900 négyzetméteres üzletben a húsfélék mellett tejtermékeket, mirelitárut és konzerveket is árultak. A vállalatot az 1990-es évek közepén privatizálták, az üzlet viszont azóta megszűnt.

A Belvárosi Közért Vállalat 900 négyzetméteres húsboltjának jellegzetes hatszög alakú betűtáblái a Rókus-kápolnával szemben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ha innen az Uránia felé tekintünk, a mozi mellett álló 23. számú ház tetején igazi, klasszikus neonfelirat maradványát pillanthatjuk meg. A „Sztár” felirat és a mellette lévő megdöntött üvegpalack semmi kétséget nem hagy afelől, hogy az 1969-ben bevezetett Sztár üdítőital itt ragadt reklámját láthatjuk. A Szeszipari Országos Vállalat által eredetileg három ízben (cola, citrom és narancs) gyártott ital alapanyagát a korabeli lapok beszámolói szerint a holland Naarden cég szállította, a Sztár így egy korty nyugatot jelentett a szocialista blokk számára, a rendszerváltást követően azonban lassan kikopott a piacról, hirdetése azonban máig dacol az idővel.

Az 1969-ben bevezett Sztár üdítő holland licensz alapján készült, ám a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás lassan ezt is elsodorta. Az Uránia mozi melletti ház tetején lévő reklám azonban még megvan (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bár az óriási forgalom elűzte, a plázák pedig elszippantották innen a vásárlókat, a mellőzöttség megőrizte a múltat: a Rákóczi út ma a neonfeliratok szabadtéri múzeuma, mert bár elszórva több tucat régi fényreklám hirdeti még a rég megszűnt márkákat és üzleteket, köztük működők is, de sehol máshol nem láthatók együtt ennyien, mint Budapest egykor szebb napokat látott bevásárló-főutcáján.

A Rákóczi út 40. tetején 1974-ben még ott díszelgett a Kovo csehszlovák gépgyár hirdetése (Fotó: Fortepan/Képszám: 206922)

A reklámot leszerelték, a tartó maradt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Ma is tobzódnak a nenonfeliratok a Baross tér 3. tetején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Both Balázs, Budapest, Bukovszki Péter, Múltidéző, neonfelirat, neonreklám, PestBuda, Rákóczi út

²² ⁶ ³

Kapcsolódó írások

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

A Lánchíd budai kapuja: a Clark Ádám tér változásai

2024. február 27. 11:00

A Lánchíd megépülése és az Alagút átadása tette a város egyik legfontosabb csomópontjává a Clark Ádám teret, amelyet egykor díszes paloták öveztek, közülük kettőt Ybl Miklós tervezett. A tér jelentősége az idők során mit sem változott, képe azonban nagyon is, története pedig szimbolikusan leképezi Budapest XX. századi szenvedéseit és a legújabb korok bizonytalanságait is.

Föl nem épült városháza, új Móricz-darab, bolond időjárás: erről írtak a lapok 100 éve

2024. február 2. 15:00

Néha meglepődünk, néha mosolygunk, de gyakran érezzük úgy, a tegnapi lapot olvassuk éppen, pedig száz évet utaztunk vissza az időben. A régi újságokból sok érdekes epizódra bukkanhatunk elődeink életéből: sosemvolt városházáról, Shakespeare újrafordításának örökzöld kérdésköréről, a magyar irodalomról, de a furcsa időről is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élt katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették és a róluk elnevezett Szerb utcában áll az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élt katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették és a róluk elnevezett Szerb utcában áll az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

¹ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁷ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷⁸ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁶ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁹ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰