Magyarországot 1241-ben súlyos mongol támadás érte, amely elől a királyi család Dalmáciába menekült. IV. Béla (1235–1270) és felesége Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő a szorongatott helyzetben fogadalmat tettek, hogy ha leányuk születik, engesztelő áldozatként Istennek ajánlják fel, apácának adják az ország megmeneküléséért.

A dalmáciai menekülés közben 1242. január 27-én az Adriai-tenger partján található Klissza várában született meg leányuk, Árpád-házi Margit hercegnő. Két hónappal később a mongolok kivonultak az országból, Béla király pedig megtartotta ígéretét: leánya négyesztendős korától a veszprémi domonkos nővéreknél nevelkedett.

Árpád-házi Szent Margit ábrázolása fekete-fehér színű szerzetesi ruhában, a kezében liliommal (Forrás: Wikipédia)

Néhány évvel ezután a királyi pár új kolostor alapításába kezdett az apácának felajánlott leányuk számára az óbudai, illetve az éppen épülő budai királyi székhely közelében, a budai Nyulak-szigetén. A Nyulak-szigete elnevezés valószínűleg egy elírás következménye, hiszen az eredeti neve latinul Insula leprorum (vagyis Leprások szigete) volt, ebből lett Insula leporum (Nyulak-szigete) egy betű kihagyásával.

A szent királylány

1252-ben a tízéves Margit 18 veszprémi társával együtt be is költözhetett a Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostorba. Margit rövid életének nagy részét a szigeten töltötte a domonkos rend tagjai között. Fogadalmát felnőttként is megtartotta.

Édesapja, Béla király kétszer is feleségül akarta adni politikai szándéktól vezérelve, azonban Margit visszautasította II. Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is. A királynéi korona helyett a zárdát választotta, ahol „Krisztus jegyeseként” a hivatásának élt.

A kolostorrom mellett álló Szent Margit-szobrot 2018-ban avatták fel (Fotó: pestbuda.hu)

Rendtársainak megtiltotta, hogy származása miatt megkülönböztessék. Egyszerű ruhát viselt, a legpiszkosabb munkákat is örömmel végezte el, kitartóan ápolta a betegeket. Életének alapszabálya egyszerűen így szólt: „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.” Nappal keményen dolgozott, éjszaka imádkozott.

Az önfegyelem, az alázat, a keresztény szeretet példaképe lett, már életében csodatévő szentként tisztelték. 1270. január 18-án halt meg 27 évesen. Kívánsága szerint a templom szentélyébe temették el. Halála után a testi-lelki gyógyulást kereső hívek sokasága zarándokolt a sírjához. A legenda szerint a holtteste három hétig épen maradt.

A domonkos nővérek évszázadokig ápolták emlékét, amikor 1540-ben a török elől elmenekültek a szigetről, magukkal vitték Margit földi maradványait is, amelyek később elvesztek.

Árpád-házi Szent Margit sírja 1271-ben készült, Péter és Albert lombardiai szobrászok készítették vörös márványból (Fotó: pestbuda.hu)

Boldoggá avatása 1276-ban volt, XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté. A róla szóló első legenda már közvetlenül halála után megszületett. Legteljesebb magyar nyelvű változatát Ráskay Lea, a szigeten élő tudós apáca jegyezte le 1510 körül. A Szent Margit-legenda egy magyar nyelvű, értékes, írásos emlék, kódex, amely Árpád-házi Szent Margit kolostori életéről, csodatételeiről szól. Leírja, hogy Isten csodás képességeket adományozott neki, valamint a róla szóló vallomásokat is tartalmazza.

Az eredeti szöveg szerzője ismeretlen, valószínűleg a XIII. században készült latin nyelven, ezt a kódexet másolta Ráskay Lea 1510-ben a Margit-szigeti kolostorban. Az írás ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Margit életéről szól Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye is.

A Margitról készült képek és szobrok főleg fekete-fehér színű szerzetesi ruhában ábrázolják, fején koronával, a kezében liliommal. Kultusza külföldön is elterjedt, főleg a középkori Itáliában.

A sziget a XVII. századtól a Habsburg-családból származó nádorok pihenőhelye, parkja lett. A XVIII. század folyamán a sziget árvízvédelmét szolgáló földmunkák során kerültek elő az első régészeti leletek. Ezután kincskereső ásatások indultak. 1923-ban kezdődtek meg az első jelentősebb feltárások, amelyeket helyreállítás is követett. A műemléki kutatásokhoz kapcsolódva 1959–1962 között folytak régészeti munkák, majd ezek a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére 1995-ben újraindultak.

Kolostorrom a Margit-szigeten 1943-ban (Forrás: Fortepan)

Az ásatások során a templomtól északra kerültek elő az odalátogató királyi családnak szállást nyújtó – korábban ismeretlen – udvarház romjai is, mely feltehetően a kolostorral egy időben épült. A feltárásokkal párhuzamosan, 2000-től évente új részleteket mutattak be a romterületen – helyreállítással, rekonstrukcióval vagy értelmező kiegészítéssel, kertépítészeti rendezéssel. Így az érdeklődők a kolostor ma ismert területét már megújult állapotában látogatják.

A Domonkos-rendi kolostor és királyi udvarház romjai a Margit-szigeten (Fotó: pestbuda.hu)

Szent Margit sírját 1971-től vörösmárvány emléktábla jelzi, 1979 óta pedig a mindenkori esztergomi érsek szabadtéri misét mutat be a sírhelynél januárban, amelyen sok zarándok vesz részt.

A kolostor romjainál, a Zielinski Szilárd sétányon, közel a Szabadtéri Színpadhoz található Szent Margit szobra, Bakos Ildikó szobrászművész bronzalkotása, amelyet 2018-ban állítottak fel. Alakja a fák között természetes módon illeszkedik a környezetébe. Margit a domonkos rendi apácák korhű ruhájában van, a sötétbarna ruha szaggatott anyaga a vezeklést, önsanyargatást fejezi ki.

A szobor egy keresztút-labirintust ábrázoló, körbejárható posztamens közepén áll (Fotó: pestbuda.hu)

Egyszerűséget, szegénységet jelenít meg, az arca ragyog, egyik kezében keresztet, a másikban liliomot tart, amelyek a szent attribútumai. Egy keresztút-labirintust ábrázoló körbejárható posztamens közepén áll a szobor. A középkori Európa katedrálisaiban elterjedt keresztút-labirintus a Jézushoz való eljutás zarándoklatát jelképezi.

A fővárosban két katolikus templom viseli a nevét, a XIII. kerületi Árpád-házi Szent Margit-templom és a pestszentlőrinci templom.

Árpád-házi Szent Margit-templom

Az Árpád-házi Szent Margit-templom, ismertebb nevén a Lehel téri templom a XIII. kerületben található. Möller István építész a zsámbéki romtemplom alapján tervezte, és Wihart Ferenc építőmester építette fel a 918 négyzetméteres alapterületű épületet. A vastag falak, a két torony és a rózsaablak a román kori építészetet idézik. A templom és a berendezése adományokból épült fel. A templomot 1933. október 15-én szentelték fel, és 1944-ben vette fel a Szent Margit nevet. 

A Lehel téri templom előtti kis terület neve 2019-től Szent Margit tér (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A temlom szentélyében az oltár feletti három üvegablak Szent Margitot ábrázolja. Középen látható fekete-fehér színű szerzetesi ruhában, fején koronával, a kezében liliommal.

A templom üvegablakai az oltár felett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A jobb és bal oldali üvegablakok az életének néhány jelenetét mutatják be: a gyermek Margit az apácáknál, amikor szülei felajánlották Istennek, amikor a betegeket ápolja, élete a kolostorban, a halála. Az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek.

A Lehel téri templom színes üvegablakai Margit életének néhány epizódját ábrázolják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A korábban Lehel térhez tartozó templom előtti terület új neve 2019. május 29-től Szent Margit tér. A Váci út és Lehel út által határolt négyszögletű kis park zöld felülete tavaly nyáron megújult, csobogót, új padokat helyeztek el, növényeket is ültettek.

Üvegablak a rákosszentmihályi templomban

A XVI. kerületben, a rákosszentmihályi Szent Mihály-plébániatemplomban is láthatunk egy szép üvegablakot, amely Szent Margitot jeneníti meg. A templom 1902-ben épült neoromán-neogót stílusban Módl Lajos tervei alapján, majd 1937-ben kibővítették. Ekkor kerültek helyükre a művészi üvegablakok. Az üvegablakok Waltherr Gida műhelyében készültek.

Üvegablak a rákosszentmihályi templomban (Fotó: rakosszentmihaly.hu)

A Margit híd és Margit körút is róla kapta a nevét.

A Margit híd

Budapest egyik legszebb hídja a Margit híd, amely a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként avatták fel 1876-ban. A híd a sziget melletti két Duna-ágat három-három nyílással hidalja át. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900. augusztus 19-én megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, amelynek megépítéséig a szigetet csak csónakkal lehetett megközelíteni.

A hidat Mihailich Győző tervei alapján 1935–1937-ben déli irányban kiszélesítették, így további két közúti sávot tudtak elhelyezni rajta, ekkor került középre a villamos pályája is.

 
A Margit híd, a felvétel 1886 előtt készült (Fotó: Fortepan)

A Margit híd napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

Szent Margit Kórház

A III. kerületi Bécsi úton található Szent Margit Kórházat 1897-ben nyitották meg. Kezdetben a kórház a Szent János Kórház részlegeként működött. A II. világháború végén katona kórházzá alakították át,k özben komolyabb bombatalálatokat is kapott. Helyreállították, 1950-ben a kórház önálló intézmény lett.

Később bővítették, 1981-ben felépült az A, a B és a C pavilon újabb osztályokkal. 1996-ban megnyílt a kórház saját kápolnája is. A kórház 1997-ben ünnepelte 100. születésnapját.

A Szent Margit Kórház a III. kerületben (Fotó: szentmargitkorhaz.hu)

Szent Margit Gimnázium

A XI. kerületi Villányi úton álló Szent Margit Gimnázium egy népszerű budai egyházi oktatási intézmény. Fenntartója az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjának Magyar Tartománya. Az iskolát 1920-ban alapították, a jelenlegi, műemlék épület 1932–193-ban épült Fábián
Gáspár tervei alapján neobarokk stílusban. 1947-ben az iskolát államosították, az új neve Kaffka Margit Gimnázium lett. A Szent Margit Gimnázium 1996-ban újraindult, immár egyházi intézményként.

A Szent Margit Gimnázium, XI. Villányi út (Szt. Imre herceg útja) 5–7. 1935-ben (Fotó: Fortepan)

A gimnázium kertjében is áll egy Szent Margit-szobor. Az életnagyságú szobor mészkőből készült, oda lehet lépni hozzá, hiszen 10 centiméter magas posztamensen áll, két kő virágvázát helyeztek mellé. A nőalak lefelé tekint, mosoly van az arcán, jobb kezében koronát és liliomot tart.

A Szent Margit Gimnázium kertje, középen áll a szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szent Margit életnagyságú szobra a róla elnevezett gimnázium kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szent Margit-mellszobor

Egy másik szobor a Szent Gellért-plébániatemplom (XI. kerület, Bartók Béla út 149.) belső parkjában található. Varga Imre műve 1999-ben készült. A mellszobor posztamensen áll, 1 méter magas.

Varga Imre alkotása 1999-ben készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobor a XI. kerületi Szent Gellért-plébániatemplom kertjében látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent Margit Intézet emléktáblája

A Patrona Hungariae Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola (IX. kerület, Knézich utca 13.) épületének homlokzatán felfedeztünk egy emléktáblát, amely az egykor itt működő Szent Margit Intézetre emlékeztet.

Emléktábla a IX. kerületi Patrona Iskolaközpont falán (Fotó: pestbuda.hu)

Felirat az emléktáblán: „Ebben az épületben működött 1871–1948- ig az egyházi iskolák államosításáig az Isten Szeretet Leányai Társulatának Szent Margit Intézete: óvoda, polgári kereskedelmi iskola, internátus és a Patrona Hungariae Leánygimnázium Állították az egykori diákok 1993.”

Januárban, Szent Margit halálának évfordulóján évről évre sokan összegyűlnek a sírjánál a róla elnevezett szigeten, és felidézik az emlékét. Ahogy ezzel a cikkel is ezt tettük. 

Nyitókép: Szent Margit-szobor a Villányi úton, a gimnázium kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)