Édesapja ágán Ady Endrével is rokonságban lévő hódmezővásárhelyi parasztok voltak az ősei, édesanyja pedig francia eredetű családból származott. A Gyomán 1881. január 29-én született Pásztor János művészi talentuma hamar megmutatkozott, és a paraszti sorból éppen csak kikerült család támogatta a fiú tehetségének kibontakozását.

Tanulni nem szeretett, így a gimnáziumból kivették, és polgári iskolába adták. Itteni tanulmányai idejéből egy krisztusi motívumot őrzött meg a családi emlékezet: 12 éves volt, mikor a dekoratív plasztika iskolai tanára megvallotta édesanyjának, hogy fia többet ért a mintázáshoz, mint maga a tanár, ezért átadta neki a mintázás vezetését.

Pásztor János portréja a Színházi Élet 1936. évi 36. számából

Édesapja korán meghalt, de nagyapja hódmezővásárhelyi házában nem kellett nélkülöznie a családi otthon melegét. A negyvennyolcas érzelmű nagyapa házába sereglő érdekes embereket, a Kossuth visszajövetelét váró alföldi parasztok világát érdeklődve figyelte az éles szemű fiú.

A polgári iskola után került a fővárosba, az Országos Magyar Iparművészeti Iskolába, ahol ifj. Mátrai Lajos foglalkozott vele, felismerte tehetségét, és bevonta többek közt a szegedi Vásárhelyi Pál-emlékszobor munkálataiba. Ennek köszönhetőek első köztéri szobrai: az emlékmű két mellékalakja Pásztor János alkotása.


Pásztor János szobrászművész a műtermében a székesfehérvári I. világháborús emlékmű terveit készíti (Forrás: Az est hármaskönyve című kötet, 1938)

Ekkoriban jutott el Rómába egy zarándokcsoporttal. Rendkívül nagy hatással volt rá Itália és az Örök Város művészete. Hamarosan állami ösztöndíjjal került ki Párizsba. Itt kötött szoros barátságot Rudnay Gyula festőművésszel. Kapcsolatuk egy Latin negyedbeli estén indult, mikor szállására hazatérve Pásztor hegedűszóra lett figyelmes: a Rákóczi-induló hangjai a szálló egyik szobájából szűrődtek ki, és Rudnayhoz vezettek. Ez a barátság és persze művészetük rokonsága kapcsolja szobrászművész létére az úgynevezett alföldi festőiskolához Pásztor művészetét. Barátjáról, Rudnay Gyuláról szobrot is készített. A festőművész mellszobra Budapesten, a Margit-szigeten található.

Az Irredenta emlékmű Kelet szobra előtt ünneplő tömeg a Szabadság téren 1921-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Párizsból Hódmezővásárhelyre tért vissza, ahol folytatódott termékeny kapcsolata a parasztsággal. Ebben a paraszti világban alkotta többek közt 1906-ban készült Búcsúzkodás című szobrát. Hogy szobrászatának mindvégig meghatározó eleme volt a paraszti, népi alakok megformálása, azt az élete utolsó időszakában, 1941-ben felállított balatonfüredi szobrai, a Halász és révész alakjának országosan ismert alkotásai mutatják.

Hódmezővásárhelyi évei alatt, a Munkácsy-szoborpályázatra készült szobra miatt Rodinhez hasonlították. 1910-ben tért vissza a fővárosba, műtermet kapott a budai Várbazárban. Kisebb pályázatokon vett részt ekkoriban, és főleg aktszobrokat mintázott.

II. Rákóczi Ferenc szobrának leleplezési ünnepsége 1937-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A női szépség csodája

Pásztor János nőalakjai egészen kivételes alkotások, olyan értékei a magyar szobrászművészetnek, amelyek az alkotó életművében is külön fejezetet alkotnak. Az sem véletlen, hogy halála után a szobrász síremlékére is került egy ezek közül a szobrok közül. Aktjait, nőszobrait szemlélve az az érzésünk, hogy alkotójuknak szinte „a kisujjában van” mindaz, amit a női nem ábrázolásában a szobrászat az antikvitástól a középkoron és a reneszánszon át a XX. századik létrehozott, és ennek a tudásnak birtokában kerültek ki keze alól nőszobrai, amelyeknek magyaros íze ugyanilyen magától értetődő.

A Kazinczy-emlékkút a Várban, a Bécsi kapu téren, háttérben a Magyar Országos Levéltár épülete 1958-ban (Fotó: Fortepan)

Ráadásul nőábrázolásai cseppet sem egysíkúak: a székesfehérvári Balatoni sellők vagy a szegedi Építő Tisza-szoborcsoport hancúrozó lányalakjainak vérbő, de mégis kecses érzékisége ugyanannak a szobrásznak a műve, mint a budai Várnegyedben a Bécsi kapu téri Kazinczy-kút méltóságteljes, klasszikus alakja.

A Vénusz-kútszobor a Széchenyi fürdőben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar történelmi dicsőség szobrai

Az életmű másik nagy fejezetéhez tartoznak azok az országszerte megtalálható hősi emlékművek, történelmi témájú szobrok, amelyek nagyszerű megidézői történelmi múltunknak. Igen nagy hatású alkotás az 1929-ben felállított székesfehérvári és az 1938-as hódmezővásárhelyi I. világháborús emlékmű.

II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát 1937. május 2-án avatták fel ünnepélyes keretek között a Kossuth téren (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Pásztor János budapesti szobrai

Pásztor Jánosnak számos alkotása található meg a fővárosban. Foglalkoztatott művész volt, és budapesti szobrainak nagy része szerencsére máig velünk van.

A Fészek Művészklub és a Szent Gellért fürdő szobrai

Az 1901-ben alapított Fészek (Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások) Művészklub helységeit Pásztor János két alkotása is díszíti. Munkácsy Mihály-mellszobra még 1906-ból származik, a másik itteni szobrának, a Primavera vagy Tavasz néven emlegetett aktnak több változata van. A szobor 1920-ban kis aranyérmet kapott a Műcsarnok kiállításán, és bronzba öntött változata a Szent Gellért fürdő hullámfürdő részén található.

Mellszobrok a Műegyetemen, a Szent István Kórházban, és a Margit-szigeten

Kherndl Antal és König Gyula mellszobrai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületében találhatók, valamint a Szent István Kórház bejárati épületében is van egy remek mellszobor-alkotása, ez Genersich Antal orvosprofesszort mintázza.

Kherndl Antal mellszobra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Margit-szigeten két műve található: Rudnay Gyula festőművész mellszobrát már említettük, és nagy költőnk, Tompa Mihály mellszobra is itt található. A II. világháborúban megsérült szobrot a háború után újrafaragták, azonban mellékalakját, egy lantos alakját ma már hiába keressük.

Tompa Mihály szobra a Margit-szigeten, 1940 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Remekbe szabott síremlékek a Nemzeti Sírkertben

A Fiumei úti temetőben több síremlékhez is készített szobrot Pásztor János. A gyász döbbenetét mintázta meg a Barta-Delbecq család sírboltján álló szoborcsoporton. Gombaszögi Ella és Gombaszögi Margit színésznők síremlékén Pásztor kecses nőalakjainak egyike található. Lotz Károly-síremléke igazi remekmű: Pásztor a múzsa érintésének ábrázolásával állított emléket a nagy festőművésznek.

Lotz Károly síremléke a Fiumei úti temetőben, Pásztor János a múzsa érintésének ábrázolásával állított emléket a nagy festőművésznek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pásztor János saját sírja is a Fiumei úti temetőben található. Síremlékére A szférák felé című szobrát állították, mely az „ad astra” motívumot ábrázolja, vagyis a Vergilius Aeneiséből származó latin mondás ihlette: Sic itur ad astra = Így jutsz el a csillagokig. Egyszerűségében alkotója egész életét, művészetét sűríti magába ez a műve,a melyet földi maradványai fölé állítottak. Ennek a szobornak egy másik változata is megtalálható Budapesten, a XII. kerületben, a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet kertjében.

A Kazinczy-kút

„Nincs Budapesten szobor, mely stílusosabban illenék környezetéhez, mint a Bécsikapu-téren fölállított Kazinczy-kút. E mellett az emlékszobor a költő eszményítő szépségkultuszát is tökéletesen kifejezi” – írta Ybl Ervin Pásztor Jánosról szóló tanulmányában a Magyar Művészet folyóirat 1938-as évfolyamában.

Az Kazinczy Ferenc emlékére állított, 1936. június 20-án leleplezett kútszobor valóban igen harmonikus viszonyban áll környezetével, a budai Várnegyed kapujában álló kis tér copf stílusú házai előtt. Az emlékkút posztamensén Kazinczy Ferenc bronz mellképe látható. A főalak a kezében mécsest tartó nő alakja szintén bronzból készült.

A Kazinczy-kút a Várnegyedben. Az emlékkút posztamensén Kazinczy Ferenc bronz mellképe látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kútszobor a kis tér copf stílusú házai előtt áll, harmonikusan illeszkedik a környezetébe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Két kevésbé ismert alkotás: Kinizsi Pál és Toldi Miklós alakja a Testnevelési Egyetem parkjában

Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte meg a Testnevelési Főiskola (a mai Testnevelési Egyetem) számára Pásztor Jánostól a két személyiség szobrát. A hírről beszámoló Nemzeti Sport 1929. március 10-i száma kiemeli Klebelsberg azon szándékát, hogy országszerte nagy számban állítsanak sportvonatkozású műalkotásokat.

Kinizsi szobra a Testnevelési Főiskola (ma Testnevelési Egyetem) parkjában (Forrás: Új idők, 1932)


Toldi Miklós szobra a Testnevelési Főiskola parkjában, 1936 (Forrás: FSZEK  Budapest-képarchívum)

A két szobor, Pásztor más alkotásai mellett szerepelt a Műcsarnok 1933-ban megrendezett nagyszabású Klebelsberg-emlékkiállításán is. 1935-ben pedig már helyükön álltak a Testnevelési Főiskola kertjében, „az ápolt, árnyékos kertben [...] Kinizsi Pál és Toldi Miklós szobra hirdeti az erő, az ügyesség, a test kultúrájának dicséretét” – írja a Magyar Lányok 1935. november 17-i száma.

Az egész alakos, két és fél méter körüli magasságú szobrokon Kinizsi erőtől duzzadó alakját pihenő pózban, sodronyingben, fején sisakkal, kezében alabárddal ábrázolja, Toldi Miklóst pedig a farkassal való küzdelem közben. Az alacsony posztamensen álló alkotások anyaga bronz.

Rákóczi Ferenc lovas szobra az Országház előtt

A Nagyságos fejedelem halálának kétszázadik évfordulója előtt egy évvel, 1934-ben kapott megbízást II. Rákóczi Ferenc budapesti lovas szobrának megmintázására Pásztor. Az Országház körül, a Kossuth Lajos téren ekkor már állt Andrássy Gyula, Kossuth Lajos és Tisza István szobra, ebbe a nemzeti szoborpanteonba került ez a nagyszerű alkotás is. Az idő rövidsége miatt az évfordulóra nem, csak két évvel később készült el az alkotás, 1937. május 2-án avatták fel ünnepélyes keretek között.

Rákóczi Ferenc lovas szobra az Országház előtt​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hadvezéri pózban, ágaskodó lova hátán ábrázolta a fejedelmet Pásztor. A monumentális bronzalkotás impozáns posztamensének anyaga Ybl Ervin már idézett tanulmánya szerint görög gránit.

A Kossuth téren található még egy kisebb alkotása Pásztornak: egy Hauszmann Alajost ábrázoló dombormű a Magyar Királyi Kúria egykori épülete, a mai Néprajzi Múzeum falán, a Kossuth Lajos tér 12. szám alatt.

Hauszmann Alajost ábrázoló dombormű a Magyar Királyi Kúria egykori épülete, a mai Néprajzi Múzeum falán, a Kossuth Lajos tér 12. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Báthory István erdélyi fejedelem szobra Zuglóban

Egyedi helyet foglal el Pásztor János életművében egy másik fejedelem, Báthory István viszontagságos történetű szobra. A Báthory István Emlékbizottság a nagy erdélyi fejedelem halálának 350. évfordulója alkalmából Budapesten szerette volna felállítani. Erre akkor nem került sor. Később, 1939 februárjában az Emlékbizottság Kassa városának ajándékozta a szobrot. Végül a kassai felállítás sem történt meg, a szobor Budapesten maradt. Felállítására 1958-ig kellett várni, ez év május 4-én leplezték le mai felállítási helyén.

Az Érdekes Újság 1957. november 2-ai számának cikke izgalmas adalékokkal szolgál a szobor történetéhez: „Tizenöt éve hevert egy raktárban Pásztor János szobrászművész alkotása, Báthory István szobra. Annakidején a Szabadság téren akarták elhelyezni a szoborművet, amelynek talapzatát is megtervezte Lechner Jenő. A szobor felállításra még sem került. Nemrégiben a rómaifürdői fabódéból az Egyetem utcai Károlyi palota udvarára szállították a szobrot és ott várta további sorsát. A Fővárosi Tanács most úgy döntött, hogy a hontalan szobrot közterületen helyezi el. A Hungária körút és a Thököly út sarkán levő parkban novemberben leplezik le a Báthory-emlékművet.”

Báthory István (15331586) erdélyi fejedelem zuglói kőszobra (Fotó: hazaitajak.hu)

Az eseményről az Esti Hírlap 1958. május 6-ai száma így számolt be: „Vasárnap új szoborral gazdagodott a főváros. A XIV. kerületben, a Thököly út és Hungária körút kereszteződésénél, egy zöldellő park közepén, felállították néhai Pásztor János szobrászművész Báthory Istvánt ábrázoló szobrát.”

Az alkotást szemlélve és képzeletben a Pásztor által megmintázott többi nagy államférfi szobra mellé állítva nem marad kétséges előttünk az alkotójuk zsenialitása. Báthory szobrának bálványszerű, ülő alakja az emberiség legősibb uralkodóábrázolásaival rokon. Fontosak a fejedelem szobrának attribútumai is: a trón, a térdek fölött vízszintesen tartott kard, a fejedelmi süveg és a testet borító páncélvért. A szobor otthonául szolgáló térség ma a Báthory István park nevet viseli.

Épületszobrok a Magyar Tudományos Akadémia egykori bérházán, az Astoriánál

Pásztor János nőalakjai közül három a Belváros egyik emblematikus épületén is megtalálható, ahol rengetegen haladnak el előttük nap mint nap. A Magyar Tudományos Akadémia egykori bérpalotája Novák Ede és Barát Béla építészek 1935-ben elkészült épülete felhasználásával 1939-ben nyerte el mai formáját, Hültl Dezső tervei alapján. Pásztor János több bronzszobra található az épületen: Hungária allegorikus alakja, valamint a bejárat fölötti címert őrző két nőalak.

Pajzsot és kelyhet tartó nőalak a Magyar Tudományos Akadémia egykori bérpalotájának homlokzatán, az Astoriánál ​(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belvárosi épület bejárata fölötti címert két nőalak őrzi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pásztor János még egy budapesti épülethez alkotott szobrokat, amelyek Bory Jenő szobrai társaságában díszítik a Péterfy Kórház és Rendelőintézet épületét. Négy szobor található itt a két szobrászművésztől, és bár nem tudjuk, közülük melyik kinek az alkotása, az egyik szobor kecses nőalakja letagadhatatlanul Pásztor János művészetének jegyeit viseli.

Pásztor János elpusztult budapesti szobrai

Kelet szobra, Szabadság téri Irredenta szoborcsoport

Trianon döbbenetének szinte első perceiben határoztak egy szoborcsoport állításáról, mely az elszakított országrészeket szimbolizálja. A Védőligák Szövetsége Kisfaludi Strobl Zsigmondot, Sidló Ferencet, Szentgyörgyi Istvánt és Pásztor Jánost bízta meg a szobrok megformálásával. Közülük Pásztor János a Kelet című alkotást mintázta meg.

Kelet szobra, a Szabadság téri Irredenta szoborcsoport része, 1921 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A szoborcsoportot 1921. január 16-án leleplezték le a Szabadság téren megjelent mintegy hetvenezer ember előtt. A műkőből készült szobron Csaba vezér alakja védőn emelkedett az Erdélyt szimbolizáló elalélt, szenvedő ifjú alakja fölé. A szobrokat 1945-ben megsemmisítették. Érdemes megfigyelni, hogy Pásztornak egy másik alkotása, az 1929-ben leleplezett és ma is álló makói Hősi emlékmű nagy rokonságot mutat a Kelet című szoborral.

Szabadság tér, irredenta emlékhely virágokból, szemben a Honvéd utca 1941-ben. Az Irredenta szoborcsoportból balra az Észak (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1921.), jobbra a Kelet (Pásztor János, 1921.)

Pásztor János: Csendőrvértanúk emlékszobra

A Böszörményi úti Csendőrlaktanya udvarán 1928. május 10-én leplezték le Pásztor Jánosnak ezt az alkotását, amely az 1919-es Tanácsköztársaság során vértanúhalált halt csendőröknek, összesen huszonkilenc személynek állított emléket. A Ripka Ferenc főpolgármester és Scitovszky Béla belügyminiszter jelenlétében megtartott ünnepségen Száhlender Béla csendőraltábornagy mondta el az avatóbeszédet, amelyet érdemes idézni: „Egyetlen testület sem szenvedett a forradalmi harcokban olyan veszteséget, mint a csendőrség. Az áldozatok között ott van minden rendfokozat, a próbacsendőrtől az altábornagyig.”

A Magyar Királyi Csendőrség Emlékbizottsága 1926-ban hozott létre szoborbizottságot a csendőrvértanúk emlékművének felállítására. A szűk körű pályázat meghívottjai Pásztor János, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Szentgyörgyi István voltak. Pásztor János két pályaművet is készített, így négy mű közül választották ki a megvalósítandó emlékmű tervét.

Az emlékmű mészkő posztamensén a bronzból készült szoboralak, a mártír csendőr, akinek alélt testét csupán ágyékkötő fedi, s egyenruhás társa tartja karjaiban. A posztamensre a „Vértanúink emlékére” szövegű feliratot véstek, valamint a mártír csendőrök névsorát.

A Csendőrvértanúk emlékszobra a Böszörményi úti csendőrlaktanya udvarán. A képen Scitovszky Béla belügyminiszter, aki elhelyezte a kormány koszorúját (Forrás: A Magyar Detektív című folyóirat, 1928. június 1.)

A szobor húsz esztendeig sem állhatott a helyén. Pusztulásának vagy eltávolításának pontos körülményeit nem ismerjük, de Buda 1944–1945-ös ostroma során a legsúlyosabb harcok egyik színhelye volt a Böszörményi úti laktanya, ezért lehetséges, hogy ekkor megsemmisült, vagy súlyosan megsérült. Ha nem így történt, a háború utáni években távolíthatták el.

Gömbös Gyula miniszterelnök szobra

1936. október 6-án Münchenben elhunyt Gömbös Gyula miniszterelnök. Emlékét, tiszteletét hívei és a kormányzat természetesen igyekeztek életben tartani. Megalakult a Gömbös Gyula Társaság, és halálának második évfordulója közeledtével, 1938. március hó 5-én a társaság gyűjtést hirdetett Gömbös síremlékének felállításához.

A síremléket, Vastagh György szobrászművész alkotását 1941. június 22-én leplezték le Bárdossy László miniszterelnök jelenlétében. 1941 tavaszán már arról számoltak be a napilapok, hogy köztéri szobrot állítanak Gömbös Gyulának, amelynek helyéül a Vérmezőt jelölte ki a főváros.

Nem sokkal később, de már a síremlék átadása után, 1941. augusztus 22-én a következő híradást olvassuk a Szentesi Naplóban: „70 ezer kiló carrarai márványból készül Gömbös Gyula szobra. Budapest székesfőváros – mint ismeretes – elhatározta, hogy néhai Gömbös Gyula, Magyarország volt nagy miniszterelnökének a szobrát a Vérmezőn felállíttatja. A szobrot Pásztor János, az országos hírű szobrászművész mintázza, aki többek között a szentesi hősi szobrot is alkotta. – A művész kijelentette, hogy két hatalmas fehér márványtömb már megérkezett a carrarai, olaszországi márványbányából és ebből a két hatalmas márványtömbből készül a 70 ezer kiló súlyú Gömbös-szobor, amelynek 35 ezer kiló a talpazata és 35 ezer kiló az alakja.”

Gömbös Gyula szobrát 1942-ben a Döbrentei téren álltották fel (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

E szerint a híradás szerint a szobrot a főváros állíttatta. Nem tudjuk, hogy Pásztor János személyének kiválasztása hogyan történet, mint ahogy az országos napilapokban nem találtunk a szobor megalkotásának folyamatáról sem adatot. Viszont egy, az időrend tekintetében meglepő híradással találkozunk egy másik vidéki lapban.

A fentieknél korábban, 1941 tavaszán, a kolozsvári Ellenzék napilap április 3-ai száma így tudósít: „Pásztor János, az ismert magyar szobrászművész, most fejezte be az elhunyt Gömbös Gyula emlékét megörökítő hatalmas szoborművét, Gömbös Gyula szobra négyméteres márványtömbből készült, melynek talapzata is hasonló méretű. A szobor jelentőségének és arányainak megfelelően most a legmegfelelőbb helyet keresik a magyar fővárosban.”

Akárhogy is történt, a szobor elkészült, és felállítási helyéül közben a Vérmező helyett a Döbrentei teret jelölték ki. A 8 Órai Újság 1942. június 6-án számol be róla, hogy a szobrot a helyszínen felállították. A rövid cikk leírást is közöl a műről: „másfélszeres embernagyságban, teljes magyar tábornoki díszben, mentével a vállán, örökíti meg Gömbös Gyulát. Gömbös szembenéz a tabáni parkrésszel, tehát háttal áll az Erzsébet-hídnak”.

1942. július 21-én, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, az ország politikai és társadalmi vezetői, köztük Kállay Miklós miniszterelnök részvétele mellett, nagyszabású ünnepség során leplezték le a szobrot.

Gömbös Gyula szobra alig több mint két esztendeig állt csak a helyén, ugyanis a II. világháború végóráiban robbantás áldozata lett. A szobor felrobbantásának körülményeit elég részletesen ismerjük. Az időpont 1944. október 6-a volt. A robbantást megszervező és kivitelező illegális kommunista szervezet, a Marót-csoport vezetőjével, Padányi Mihállyal készült interjú szerint (168 óra, 1996. december 24.) a robbantás a késő délutáni órákban történt, a korabeli napi sajtó szerint este 8 órakor. A robbantáshoz szükséges komoly mennyiségű robbanóanyagot, mint ezt 1984-ben az akció egyik résztvevője az esemény negyvenedik évfordulója előtt elmondta, a balatonfűzfői Nitrokémia-gyár egyik üzeméből csempészték ki (Ország-Világ, 1984. október 3.).

Pásztor János művészetét méltatva vitába kell szállnunk azzal a Márai Sándortól származó, és azóta is gyakran idézett megállapítással, hogy a Gömbös-szobor rossz szobor lett volna. Pásztor János Gömbös-szobra egy nagy formátumú, hivatali idejében elhunyt magyar miniszterelnöknek állított emléket, alkotójához méltó, magas művészi színvonalon. A szobor sorsa viszont minden elemében tragikus. Vészterhes, tragikus időkben állították és felállításának időpontjában már elkezdődött alkotójának, Pásztor Jánosnak a tragédiája is...


Pásztor János szobrászművész 60. születésnapjának ünneplése a Fészek Klubban (Forrás: Budapest folyóirat, 1976. július)

Pásztor János halála

1942 áprilisában rossz híreket közöltek a lapok a szobrászművészről. A 8 Órai Ujság 1942. április 23-ai számába olvassuk: „Súlyos műtétet hajtottak végre Pásztor Jánoson. Mély részvéttel értesült az egész magyar művészvilág és műértő nagyközönség Pásztor János, a neves magyar szobrászművész betegeskedéséről. Pásztor János már hosszabb idő óta állandó orvosi kezelés alatt állt.

Állapota a leggondosabb ápolás ellenére is napról-napra rosszabbodott. Ez a rosszabbodás húsvét után annyira súlyossá vált, hogy Pásztor Jánost kezelőorvosa tanácsára kórházba kellett szállítani. A beteg Pásztor Jánost mintegy tíz nappal ezelőtt vitték be a Bakay klinikára, ahol néhány napos megfigyelés után a napokban nehéz műtétet hajtottak végre a kitűnő szobrászon.”

Egy nappal később az Orosházi Friss Hírek 1942. április 24-ei száma nagyon rossz hírről számol be, amit a 8 Órai Ujság talán tapintatból elhallgatott: „a kiváló szobrászművésznek, Vásárhely szülöttjének egyik lábát amputálni kellett.”

Az elkövetkező évek már betegeskedéssel teltek. Így jött el 1944–1945. fordulója, mikor a szovjet hadsereg már körülzárta Budapestet. Egy 1945. januári éjjelen Pásztort a Helyőrségi Kórházból a Városmajor utcai Siesta Szanatóriumba szállították. Halálának pontos dátumát a képzőművészeti lexikonok január 7-re teszik, míg korabeli sajtóközlésben január 26-ai dátummal is találkozunk. A szobrászművész feleségével készült 1965-ös riport szerint január 27-én, két nappal 64. születésnapja előtt oltotta ki életét egy aknaszilánk.

Sic itur ad astra... Így jutsz el a csillagokig... – Pásztor János sírjára saját alkotása került (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szférák felé

Sic itur ad astra... Így jutsz el a csillagokig... A szobrászművész sírszobrának égbe emelkedő alakja egy életmű esszenciája. Pásztor János az anyaggal dolgozott, és a testet, szellemet egyként magába foglaló, de mindig az ég, a metafizikai valóság felé törekvő ember eszménye foglalkoztatta. Lélekemelő művei előtt állva halálának 75. évfordulóján gondoljunk a mögöttük álló emberre is, erre a tragikus sorsú zseniális alkotóra, akinek szobrai immár örökre hozzátartoznak Budapest arcához.

Nyitókép: Pásztor János: Sic itur ad astra... Így jutsz el a csillagokig... (részlet) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)