Budapest köztéri szobrászatának már a kezdeteinél ott találjuk a nőalakok szép szobrait. Az 1812-ben megnyílt Pesti Német Színház homlokzatán például hét múzsa alakja kapott helyet. Ezeknek a mészkőből készült szobroknak, amelyek Josef Klieber, Franz Vogl és Friedrich Berringer alkotásai voltak, témaválasztásuk és megformálásuk egyaránt a klasszicizmus világlátását és így az antik szépségeszményt tükrözte.

Körülnézve Budapesten meglepve tapasztalhatjuk, hogy ez a görög antikvitáshoz visszanyúló szépségideál azóta is mennyi nőszobrunkat jellemzi. Ilyen az az 1871-ből származó alkotás is, amely a Ráth György Múzeum kertjében, a VI. kerületi Városligeti fasor 12. szám alatt található.

Nyár. Ismeretlen szobrászművész alkotása 1871-ből a Ráth György Múzeum kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A klasszikus görög jegyeket viselő, ismeretlen szobrásztól származó szobor a nyár allegorikus alakja. A többi évszak szobra is megtalálható a Múzeumnak helyet adó villa kertjében.

De a női szépség szoborábrázolásai stílusirányzatoktól függetlenül fontos szereplői Budapest közterületeinek. Fővárosunk fürdőiben, parkjaiban, kertjeiben éppúgy megtalálhatóak ezek a szobrok, mint jeles középületek vagy akár lakóházak homlokzatán. Nőnapi összeállításunkban valamennyi kategória közül válogattunk.

Egy nemes kor hírnökei: a Budavári Palota Oroszlános udvarának nőalakjai

A Budavári Palota Oroszlános udvarának erkélyét díszítő szobrok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Budavári Királyi Palota épülete ma csak egészen kevés részletében felel meg az 1945 előtti pompás palotaépületnek. Ilyenek azok a díszes fülkékben álló nőalakok, amelyek a Hauszmann Alajos által 1891–1905 között kialakított királyi palota egykori, rengeteg szobra közül maradtak meg az Oroszlános udvaron.

Nőalak a Budavári Palota Oroszlános udvarának szoborfülkéjében, a háború után is megmaradt kevés alkotás egyike (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két szép szobor a későbbi renoválás kisebb-nagyobb nyomait magán viseli ugyan, de nemességük, kecsességük a királyi palotához méltó. Ugyanitt az udvar másik oldalának magas erkélyét díszítő szobrok is nívós alkotások, azonban teljes egészében a palota modern kori átépítésének korából származnak, így némileg sematikus megformálásukkal sajnos nem közelítik meg a másik két szobor színvonalát.

Klasszikus szobrok az Akadémia székházának épületén

A Magyar Tudományos Akadémia székházának Friedrich August Stüler tervezte, az 1862–1865 között állított épületét számos szobor díszíti, ezekből most négy nőalakot veszünk szemügyre, amelyek az épület Duna-parti homlokzatán kaptak helyet, és egy-egy tudományterület, illetve művészet, a régészet, költészet, csillagászat és a politika megtestesítői.

Nőalakok a Magyar Tudományos Akadémia székháza épületének Duna felőli homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terrakottaszobrok eredetileg Emil Wolff, XIX. századi német szobrász és festőművész alkotásai alapján készültek Berlinben, onnan kerültek Pestre, az Akadémia épületének homlokzatára.

Wolff klasszikus szépségű szobrai a szentpétervári Ermitázstól a londoni Buckingham-palotáig sokfelé megtalálhatók Európában. A német szobrász és festő művészetét a neoklasszicizmus jegyében művelte. Az Akadémia épületének négy nőalakjából ma ezeket a jegyeket igazán csak kettő, a költészet és a politika alakja viseli magán: a politikát jelképező, fején koronát viselő alak méltóságteljes királynői póza és a költészet babérkoszorús fejű allegóriájának átszellemült alakja igazi remekművek.

A másik két szobor, a régészet és a csillagászat ugyan harmonizálnak velük, és a maguk nemében szintén szép alkotások, de nyilvánvalóan az eredeti szobrok után készült későbbi pótlások.

Méltóságteljes mozdulatlanság és sodró lendület: nőalakok a Pesti Vigadó épületén

A Pesti Vigadó Feszl Frigyes tervei alapján 1860–1865 között emelt pompás, historizáló épülete sem nélkülözheti homlokzatáról a szép nőalakokat. Természetesen a múzsák világa jelenik meg a művészetek otthonának épületén.

Szobrok a Pesti Vigadó épületének homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A központi rész hat szoboralakja a hangszeres zenét jelképezi, ezeken a szobrokon leginkább a méltóságteljesség a meghatározó, míg oldalt, a homlokzati oszlopok frízeinek dinamikus kompozíciójának sodró lendülete ragadja magával a szemlélőt.

A középen álló alakok eredetijei több szobrász (Brestyánszky Béla, Donáth Gyula, Mátrai Lajos György, Stróbl Alajos, Szász Gyula, és Vasadi Ferenc) művei, a frízek pedig Alexy Károly alkotásai voltak, ma nagyrészt újrafaragott szobrok láthatók az épületen, hiszen a Vigadó épülete súlyosan megsérült a háborúban.

 Oszlopfríz a Pesti Vigadó épületéről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szoborallegóriák nőalakjai a Kúria épületén

A Magyar Királyi Kúria Kossuth téri épülete, mely 1893–1896-ben épült Hauszmann Alajos tervei szerint (később a Néprajzi Múzeum otthona lett, de hamarosan visszakapja eredeti funkcióját), igen reprezentatív épület, diszkrét ünnepélyességével méltó az Országház szomszédságához. A jog otthonának épült, így szobordíszei elsősorban a méltóságot, állandóságot sugározzák.

Allegorikus nőalakok a Magyar Királyi Kúria épületéről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület attikájának nőalakjai allegorikus szobrok, az allegóriák tárgyai, az építészet, a festőművészet, az irodalom, a színművészet és a tengerészet itt mind-mind női alakban jelennek meg.

A szobrok Apáti Abt Sándor, Damkó József, Füredi Richárd, Margó Ede, Strohoffer Béla és Tóth András szobrászművészek alkotásai, bár jelen formájukban későbbi újrafaragások, hiszen a történelem viszontagságai ezt az épületet sem kímélték.

A négy évszak szobrai a Várkert Bazár épületén

Tavasz, nyár, ősz, tél. Az év négy évszaka jelenik meg azon a négy görögös szépségű nőalakon, amelyek az 1875–1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz Várkert Bazár középső építményének, úgynevezett gloriettjének homlokzatán láthatók. A szobrok Huszár Adolf szobrászművész alkotásai.

A négy évszak szobrai a Várkert Bazár épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A négy barátságos nőalakra egyszerűen jó érzés ránézni. Ha ilyen esztendő vár ránk, virágos-madárfüttyös tavasszal, bőséges termést hozó nyárral, gyümölcsöző, gazdag ősszel, az otthon melegét kínáló téllel, boldog embernek mondhatjuk magunkat.

A Műszaki Egyetem központi épületének bejárati szobrai

A fentiekből látjuk, valamirevaló budapesti közintézmény nem nélkülözheti az allegorikus nőszobrokat. A Műszaki Egyetem Hauszmann Alajos tervezte, 1909-ben átadott központi épületének főbejárata elé neves szobrászunk, Senyei Károly készítette el az egyetem eredeti négy karát, a építész, építő, vegyész, gépész karokat jelképező ülő nőalakokat, amelyek alacsony elhelyezésükhöz mérten monumentális alkotások lettek.

A Műszaki Egyetem központi épületének bejárati szobrai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezek a szobrok, mint annyi más értékünk, Budapest II. világháborús ostromának estek áldozatul. Pótlásukra csak a közelmúltban nyílt lehetőség, 2007-ben adták át az új szobrokat. A rekonstrukciók nagyon jól, az intézmény rangjához és Senyei Károly művészetéhez méltóan sikerültek. A négy ülő szobor nőies bája remekül megfér a műszaki tudományok komolyságával.

Szecessziós idill a Ligetben: Strobl Alajos Olvasó lányok című szobra a Városligetben

1933 eleje óta áll ez a remek bronzszobor a Városliget fái közt, idilli környezetben. Az eredetileg a Jókai-emlékmű mellékalakjainak készült szobor gipszmintáját Stróbl Alajos hagyatékából vásárolta meg a főváros. Bronzba öntése után felmerült Liszt Ferenc téri felállítása, de ezt a döntéshozók elvetették, hiszen a szobor intimebb, meghittebb környezetbe kívánkozott.

Stróbl Alajos: Olvasó lányok című szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Így került a Városligetbe, de nem oda, ahol napjainkban található, ide eredeti felállítási helyéről akkor helyezték át, amikor Pósa Lajos szobrát állították fel a közelében, s a jóval kisebb szobor emiatt ott már nem érvényesült megfelelően.

A két lányalak szobra igazi remekmű, szecessziós eleganciája, üdesége cseppet sem kopott meg az elmúlt csaknem kilenc évtized során.

Az Ifjúság kútja

A főváros a Műcsarnok 1925–1926. évi aktkiállításán vásárolta meg azt a márványszobrot, Horváth Géza alkotását, amelyet az Ifjúság kútjának szoboralakjaként állítottak fel 1928 őszén a Városligetben. A posztamensül szolgáló kút Cserhalmi Jenő tervei alapján készült.

Az Ifjúság kútja a Városligetben, Horváth Géza alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szép arányú aktszobor nemes ábrázolása a női szépségnek. A szobrot korábban többször megrongálták, mai állapota sem teljesen tökéletes, talán ráférne egy alapos tisztítás, hogy fehér márványának ragyogása újra az ifjúság szűzi tisztaságát sugározza.

Medgyessy Ferenc Táncosnője a Madách Imre téren

Medgyessy Ferenc Madách téri táncosnője az a fajta szobor, amely mellett, ha arra van dolgunk, esetleg naponta elmegyünk anélkül, hogy jobban megnéznénk, hiszen megszoktuk, hogy ott van, ott zöldellik megnyugtatóan a színház előtt. Aztán ha egyszer úgy alakul, hogy meglátjuk valahol a képét, nem értjük, mért nem fordítottunk eddig megfelelő figyelmet erre a nagyszerű alkotásra.

Medgyessy Ferenc: Táncosnő című szobra a Madách Imre téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vadsága, ősi, mezítláb járt tánca, fátyla alatt szemérmetlenül domborodó melle akár a bibliai Szalómét is eszünkbe juttathatná, ha nem lenne ez a táncoló nő minden ízében magyar: alakja a magyar falu ősi világát idézi meg itt, a nagyváros közepén. A szobor igazi ikonikus ábrázolás, amelynek több változata található meg szerte az országban. A 1954-ben állított budapesti, eredetileg a VII. kerületi Izabella (ma Hevesi Sándor) téren állt, innen a Kálvin térre helyezték át, 1982-ben került jelenlegi helyére, a Madách térre. Itt otthonra talált, remekül harmonizál modern környezetével.

Szemérmes akt az Erzsébet téri szállodaépületen

Az Adria Biztosító 1912–1913-ban Tőry Emil és Pogány Móricz tervei alapján épült V. kerületi, Erzsébet téri épülete a kommunista rendszerben a Budapesti Rendőr-főkapitányság sokak által rettegett fellegvára volt. Ma szálloda működik benne. Az épület homlokzatát eredetileg az első szint magasságában a különféle biztosítási területeket jelképező szobrok díszítették, amelyek neves szobrászok, Ligeti Miklós és Telcs Ede alkotásai voltak. Ezeknek a Budapest 1944–1945-ös ostroma során elpusztult alkotásoknak a pótlására akkor nyílt lehetőség, amikor az épületet a 2000-es évek elején szállodává alakították át.

Rétfalvi Sándor: Akt (a jégbiztosítás allegóriája) az Adria Biztosító egykori épületén, a mai Erzsébet téri szállodaépületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrokat az eredeti tematikának megfelelően Rétfalvi Sándor modern szellemben alkotta újra, sajátos, itt-ott finoman humoros attitűddel. A szobrászművész keze nyomán időtálló, a hely szellemével harmonizáló és a szobrászati hagyományokat tisztelő alkotások születtek, köztük az az aktszobor is, mely a jégbiztosítás egykori szoboralakját hivatott pótolni. Kezével takarja meztelen testét, haját nyilván a hideg, jeges szél lobogtatja, arcán a zaklatottság tükröződik. Megrendítő alkotás, talán az épületen lévő szobrok egyik legszebbike.

Három remekmű a Széchenyi fürdőből

Horvay János, Pásztor János és Sidló Ferenc szobrászatunk géniuszai és a női szépség kiemelkedő szobrászművészei voltak.

Sidló Ferenc: Vénusz-kútszobor a Széchenyi fürdő előcsarnokában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Széchenyi fürdő 1927-ben átadott, Francsek Imre által tervezett új épületrészének előcsarnokában találhatók Pásztor János és Sidló Ferenc kútszobrai, míg Horvay János alkotása a szabadtéri nagy medence mellett áll.

Pásztor János Fürdőző nő című szobra a Széchenyi fürdő előcsarnokában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A három szobor egységes koncepció része, melynek fő „attrakciója” Horvay gyönyörű alkotása, a Habokból született Vénusz. Az előcsarnok két, önmagában is szemet gyönyörködtető szobra mintegy előkészíti a szemlélőt a szabadtéren álló központi alkotás látványára.

Horvay János: Habokból született Vénusz című szobra a Széchenyi fürdő nagy medencéje mellett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezzel végére értünk összeállításunknak, amely csak ízelítőt adhatott abból a gazdag szoboranyagból, amely a nők iránti szeretet és csodálat jele fővárosunkban.

Nyitókép: Allegorikus nőalak a Magyar Királyi Kúria épületéről (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)