Szobrot emeltek Buda alapítójának

2020. augusztus 21. 18:00

Buda alapítójának, IV. Bélának Budán ugyan nincsen szobra, de vidéken újabb emlékművet állítottak neki. Második honalapítónk ugyanis a tatárjárás után nem csupán a mai fővárosunk elődjét hozta létre, de számtalan más települést is szerte az országban, így a róla készült alkotások sok helyen fellelhetők.

Az államalapítás ünnepe alkalmából állítottak szobrot IV. Bélának, Buda alapítójának a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyén. Az Árpád-házi uralkodó ugyanis nem csupán a várfalakkal körülölelt Buda, vagyis a mai főváros létrehozója, felépíttetője, de a nyíradonyiak is számon tartják, hogy az ő településük is IV. Bélának köszönheti a létezését. A város 1244-ben kapott adománylevelet IV. Béla királytól, akinek a szobrát most Juha Richárd készítette el.

IV. Béla az 1241-1242-es tartárjárás után az ország több helyszínén kővárakat építtetett, hogy az esetlegesen visszatérő mongol hadak elől meg tudja védeni az országot. Az elpusztult, felégetett települések helyén új városokat, falvakat hozott létre.

IV. Béla Pesten, a Hősök terén, a millenniumi emlékművön (középen) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budán valószínűleg már 1243-ban megkezdődtek az építkezések, a területet felparcellázták, kijelölték az utcákat, házhelyeket, ahová magyar és német népességet telepítettek. Hamarosan felépült a ma is álló Nagyboldogasszony-templom a németeknek és a Mária Magdolna-templom a magyar híveknek, IV. Béla megalapította a ferences és a domonkos kolostort, amelyek mellé természetesen templom is épült. A városalapítás kezdeti éveiben épült Budán az első zsinagóga is, a király ugyanis a zsidóknak is letelepedési engedélyt adott.

IV. Béla mai ismereteink szerint Budán, a Táncsics Mihály utca 9-11. szám alatt lakhatott, ha nem is állandó jelleggel, mert a középkornak ebben a szakaszában az uralkodók még váraikról váraikra vándoroltak, és nem volt egyetlen kijelölt állandó palotájuk.  

Mindenesetre második honalapítónk uralkodása alatt Buda városa folyamatosan épült, egészen a király 1270-ben bekövetkezett haláláig, vagyis Béla 28 éven át kísérte figyelemmel, szervezte, irányította a mai Buda fejlődését. S bár a város 1686-ban, a töröktől való visszavívás alatt és az azt követő tűzvészben szinte teljesen elpusztult, 1849-ben is jelentős sérülést szenvedett, az 1944-1945-ös könyörtelen háborús rombolás mértékét pedig már fényképfelvételek sokaságán is megszemlélhetjük, de a számtalan csapás ellenére ma is vannak olyan helyszínei a városnak, amelyek már IV. Béla korában, azaz 1270 előtt is megvoltak.

Nyitókép: IV. Béla mellszobrát Nyíradonyban avatták fel (Fotó: dehir.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Buda vára és városa a magyar történészek nagy kutatási terepe lévén többszöri főváros, provincia székhely, és mitikus szerepe is volt. Könyvtárnyi irodalmát lapozva, Sicambria, Buda, Ősbuda, Óbudavár, Óbuda, Buda vára, Pest, Offen és végül Budapest, ami elénk kerül. Elképzelhetőnek tartja valaki, hogy Buda városát Buda vagy Atilla alapította évszázadokkal IV. Béla királyunk előtt? (Azt meg sem merem kérdezni, hogy hol állt Buda vára a XIII. század előtt.)


A Budai Várban nincs szobra IV. Bélának, az alapítónak. A csikós szobrot áthelyezték-nagyon helyesen- az újjáépített lovarda elé. Most ott nincs semmi, oda el tudnám képzelni a király szobrát.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó