Szabó Dezső budapesti emlékezete

2020. február 2. 14:00

75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.

Szabó Dezső írói és újságírói hatása, a maga sokszor ellentmondásosnak tűnő, igen megosztó, de mégis karakteres nézeteivel együtt megkerülhetetlen jelentőségű volt a második világégés előtti magyar társadalomban. Termékeny írói és publicisztikai, valamint előadói munkásságának jelentős része Budapesthez kötődött. Ezért indokolt megvizsgálnunk, hogy a mai Budapest közterein mennyire élő az emlékezete.

Szabó Dezső életének fontos helyszíne volt az egykori legendás Philadelphia kávéház az I. kerületben, az Alagút utca 3. alatt. Tisztviselők, írók, művészek voltak a törzsvendégei, így Szabó Dezső is, aki még egyetemista korában ismerte meg a „Filát”. 1913-ban ő hívta ide Ady Endrét és írótársait is.

Az egykori Philadelphia kávéház az I. kerületi Alagút utca és az Attila út sarkán az 1930-as évek elején (Fotó: Hungaricana, korabeli képeslap)

Különösen az 1920-as évektől kezdődően életének állandó törzshelyévé vált a kávéház. Állandó asztala is volt, ahol a kor neves íróit fogadta, így például Németh Lászlót, Kosztolányi Dezsőt, Márai Sándort, Karinthy Frigyest vagy akár a dedikációt kérő olvasókat; ezért a kávéház Szabó Dezsőnek köszönhetően irodalmi központtá vált.

Mivel a napjai nagy részét itt töltötte, a levelezését is ide címeztette ebben az időben. A kávéház 1935-ös bezárásának hírére született meg A Philadelphia ablakában című költeménye. Szabó Sámuel, a „Fila” tulajdonosa a Tabán lebontása miatt előállt kedvezőtlen helyzetben hozta meg a döntést a bezárásról.

Szabó Dezső a „Fila” asztalánál (Fotó: Budapest, 1984. 7.)

Ezt követően tíz évig bankfiókként működött az épület, amely a II. világháború budapesti harcaiban olyan súlyosan megrongálódott, hogy a háború után lebontották. Az ezt követően felépült új épület falán a Szabó Dezső Emléktársaság 1992-ben emléktáblát avatott, megörökítve az író életének kávéházi időszakát.

Emléktábla a néhai Philadelphia helyén, a mai OTP-ház falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szabó Dezső 1935 októberétől 1938 szeptemberéig lakott a XII. kerületi Városmajor utca 19/b alatti házban. Az I. emelet 8. szám alatti, egyszobás, komfortos lakás érdekessége, hogy az író számtalan korábbi fővárosi lakása közül ez volt az első főbérlete, korábban ugyanis csak albérletekben és szállodákban lakott.

Akárcsak a korábbi, Szirtes úti lakását, amely a Gellért-hegyen volt, a városmajori főbérletét is „Dezsővárként” emlegette. A korábban már említett emléktársaság és a XII. kerületi önkormányzat 1997-ben márványtáblát állított a ház bejárata mellé, amely az író itteni életéről tanúskodik.

A Városmajor utca 19/b alatti emléktábla jelzi, hogy három évig itt lakott az író (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szabó Dezső korának híres és sikeres előadója, illetve szónoka is volt. A legtöbb előadását – 1936 és 1941 közt – a Marczibányi téri Lövészkert (Lövőház) étteremben tartotta, összesen 59-et. Az étterem az 1885-ben a Hauszmann Sándor által tervezett német neoreneszánsz stílusú budai lövőház részeként működött, lövőcsarnokok és az étterem mellett báltermet, biliárdszobát és kuglizóhelyiséget is kialakítottak.

Az író havi rendszerességgel tartott, vacsorával egybekötött, irodalmi és közéleti témájú előadásai több száz fős közönséget vonzottak. Az Ujság című lap 1937. november 14-i száma részletesen beszámolt az egyik ilyen előadásról. Az író emlékét őrző emléktársaság 1995-ben emléktáblát állított a lövőház falára (Marczibányi tér 6–7), megemlékezve ezzel az egykori előadássorozatról.

Több tulajdonosváltást követően az épület ma a Haris család tulajdonában van, akik pár éve teljeskörűen felújították azt, így Haris Park néven rendezvényközpontként és étteremként is funkcionál a megújult épületegyüttes. Az említett emléktábla viszont mára eltűnt az épületről.

A budai lövőház felújított épülete ma rendezvényközpontként üzemel, Haris Park néven (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az író egyébként a Marczibányi téri helyszínen kívül rendszeresen előadott a Zeneakadémia, a Régi Képviselőház, a Gólyavár, a Turulvár és a Rákóczi téri Mészárosok és Hentesek Ipartestülete épületében is.

Bár Szabó Dezső végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a sírja a Gellért-hegyen legyen, erre politikai okokból a háborút követően nem volt lehetőség. Viszont – ha szimbolikus módon is – 1990 júniusa óta mégis jelen van ott: Szervátiusz Tibor bronz emlékműve megtekinthető a Gellért-hegy déli oldalán, az íróról elnevezett sétányon.

Szervátiusz Tibor bronz emlékművét 1990-ben avatták fel a Gellért-hegyen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az íróról elnevezett sétány vezet a Gellért-hegyi emlékműhöz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szabó Dezső életének utolsó lakása a VIII. kerület, József körút 31/a, III. emelet 4. szám alatt volt. A háromszobás lakásba 1938 szeptemberében költözött a Városmajor utcából, itt töltötte életének utolsó hat és fél évét. 1945. január 13-án bekövetkezett halálának körülményeiről a legpontosabb leírást Ur György újságíró Szabó Dezső utolsó napjai című, 1947-ben megjelent könyvéből kapunk, aki maga is a ház lakója volt akkor.

Az írót a ház légoltalmi pincéjében érte a halál. Az ostrom alatti éhezéstől legyengült szervezetét egy influenzaszerű fertőzés támadta meg, amelyet antibiotikum híján nem tudtak kezelni. Az ostrom viszontagságos napjai következtében Szabó Dezsőt halála után csak tíz nappal tudták eltemetni a házzal szemközti Rákóczi téren.

A József körút 31/b-nél látható emléktábla a kommunizmus évtizedei alatt is hirdette, hogy ebben a házban hunyt el Szabó Dezső; a kép 1971-ben készült (Fotó: Fortepan, adományozó: Urbán Tamás)

Az emléktáblát ma is megtaláljuk a József körúti ház kapuja fölött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A József körúti ház kapuja fölött 1946 őszén helyezték el az íróra emlékeztető márvány emléktáblát, amelynek művészi faragásait Andrássy Kurta János szobrászművész készítette el. A táblát a Nemzeti Parasztpárt állíttatta. Érdekesség, hogy a kommunizmus évtizedei alatt is helyén maradt a tábla, így az ma is megtekinthető.

Szabó Dezső sírja a Kerepesi temetőben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szabó Dezső földi maradványait 1949 májusában exhumálták és a Kerepesi temetőbe szállították, ahol a nagyobb nyilvánosság kizárásával eltemették. 2005-ben, halálának 60. évfordulóján avatták fel a síremlékét, amelyet az írót ábrázoló mellszobor, Andrássy Kurta János alkotása díszít. 2006-ban pedig a sír márványlapot is kapott, ezen Szabó Dezső egyik versének alábbi sorai olvashatók: „Meghalok én tízszer, százszor, / Nem félek én a haláltól. / De rakhatsz rám hegyet, hatot, / Míg magyar van: feltámadok.”

Felhasznált irodalom:
Szabó Dezső-enciklopédia (szerk. Szőcs Zoltán). Kairosz, 2011.
Ur György: Szabó Dezső utolsó napjai. Forum Nyomda, 1947.

Nyitókép: Szabó Dezső portréja – 75 éve hunyt el az író (Fotó: mma.hu)

Andrássy Kurta János, Budapest, Haris park, Hauszmann Sándor, író, Lövőház, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu, Philadelphia Kávéház, Szabó Dezső, Szervátiusz Tibor, szobor, Tudós-Takács Ernő

¹⁴ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Újra látható lesz a Hungária-szoborcsoport a Budavári Palota északi szárnyán

2024. november 23. 11:00

Hauszmann Alajos eredeti tervei szerint építik újjá a Budavári Palota északi szárnyépületét, amelynek Szent György téri kapuzata felett ismét helyet kap majd az újraalkotott Hungária-szoborcsoport.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰