A Corvin köz 1956-ban
Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.
Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története
Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.
Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút
A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.
Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát
Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.
Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története
Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.
A Budapest hajó első útja
A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.
Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet
Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.
Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok
A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.
Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek
Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.
Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte
Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.
Buszok Budára
Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.
Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója
Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.
Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása
A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.
A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket
A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.
Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk
Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.
A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt
Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.
A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget
Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.
A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház
A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.
Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal
Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.
Egy ókori isten Pesten
Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.
Akinek nincs szobra a Hősök terén – III. Béla király emlékezete a fővárosban
Mintegy fél évszázaddal Buda alapítása előtt, 1189-ben kétszer is diplomáciai találkozó helyszíne volt Óbuda: III. Béla király nyáron itt látta vendégül a keresztes hadjáratra induló német-római császárt, majd fél évvel később ugyanitt fogadta a császár követét. Az utókor által Magnus Bela Rex néven emlegetett királyt Székesfehérváron temették el, de a XIX. században a budavári Mátyás-templomban helyezték el földi maradványait. Cikkünkben felidézzük, milyen lehetett Óbuda a király 835 évvel ezelőtti itt-tartózkodása idején.
A 12-es buszjárat vége
Budapest egyik legfontosabb buszjárata volt a 12-es autóbusz, amely 1932-től közlekedett a Nagykörúton. Ezen a vonalon mutatkoztak be 1959-ben az új, óriás Ikarusok is. A nagykörúti autóbusz-történet 1989 szeptemberében ért véget.
A 7 jegyű telefonszámok bevezetése
A budapesti telefonálás 35 évvel ezelőtt alapjaiban változott meg. Az addig több mint 50 éve használt 6 jegyű telefonszámok 1989. szeptember 2-án éjféltől 7 jegyűre változtak. Az előkészítő munka évtizedekre szólt, de mire a magyar vezetékes telefonhálózat elérte volna a kívánt szintet, jórészt idejétmúlttá vált.
Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát
Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.
Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium
Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.
A Földalatti eredeti kocsijai
Nemrég írtunk a földalatti vasút építésének megkezdéséről, amelynek most volt a 130. évfordulója. A mostani cikk azokat a kocsikat mutatja be, amelyekkel a megnyitótól egészen az 1973-as átépítésig közlekedett ez a páratlan városi vasútvonal.
A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula
Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.
Budapest tengeri kikötő lett egy 90 éve vízre bocsátott hajó miatt
A hajót, amely újra elérhetővé tette a tengereket Magyarország számára, és amely tengeri kikötővé varázsolta Budapestet, 90 éve bocsátották vízre Újpesten. Ez volt a Budapest Duna-tengerjáró hajó.
Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában
Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.
Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése
Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció