híd

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

Egy 200 éves hídterv Egy forradalmi ötletet javasolt 200 éve Svoboda János, mégpedig egy láncokon függő, mederpillér nélküli híd építését. Ezzel több, mint 75 évvel előzte meg a korát, hiszen ilyen híd a Duna Pest és Buda közti szakaszán csak a XIX. század végén épült meg.

Budapesti hidak, de nem a Dunán Budapesten általában csak a Duna-hidakról beszélünk, hiszen azok egyedülállóak, látványosak és kifejezetten szépek. De a fővárosban számos más különleges híd van és volt, amelyekről sokszor meg szoktunk feledkezni.

A lovak lóbőrbe bújtatott csontvázak, a kocsisok rongyos banditaalakok – Így bírálták a lóvasúti közlekedést 145 évvel ezelőtt Több ezer ló szolgálta egykor Budapest közlekedését, ám az 1866-os első lóvasúti járat megindulását követően hosszú út vezetett a fellendülésig. Sokan remélték 145 évvel ezelőtt, hogy a Margit hídon 1879. június 20-tól megindított szolgáltatás jelentős változást hoz. Az aranykor azonban alig másfél évtizedig tartott, hiszen a lóvasutat gyorsan kiütötte az új csoda, a villamos.

Pest-Buda hídtörténetéről nyílt kiállítás a Szabadság híd egykori vámszedőházában A világ egyik legkisebb állandó közlekedési kiállítása nyílt meg a Szabadság híd pesti hídfőjének északi vámszedőházában. A tárlat bemutatja a Szabadság híd és a vámszedés történetét, továbbá betekintést ad a budapesti hidak múltjába.

Csupán harminc évig állt a 110 éve átadott vasúti híd Budapesten 110 éve új vasúti hidat avattak. Az új híd nagyon közel épült a már meglévő Összekötő vasúti hídhoz, pontosan mellé. Az új hídra azért volt szükség, mert a régi híd elöregedett. A régi hidat sokáig nem bontották el mellőle, még arra is gondoltak, hogy villamost vezetnek át rajta. Az új híd a II. világháború végéig állt.

Lehetett-e római híd Aquincumnál? Lehetett-e híd a római korban Aquincumnál? Mit találtak a régészek 150 éve? Egyáltalán lehetett abban a korban akkora hidat építeni, amely átérte volna a Dunát?

Tíz módosítás a Lánchídon – Változott a színe, a lámpái, kicserélték a pályalemezt Pár napja már a gyalogosok is használhatják a Lánchidat, amely, mint fennállásának 174 éve alatt minden felújításnál, most is módosult a korábbi állapotához képest. Ez az átalakulás természetesen egész más léptékű, mint az 1913–1915-ös volt, amikor teljesen új szerkezetű híd épült a régi alapokra. Azonban most is két jelentős változás és több kisebb módosítás történt, nézzük meg ezeket sorjában!

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

Átkelőhajó pótolta a Kossuth hidat a Batthyány tér és a Kossuth tér között Hatvanöt évvel ezelőtt egy kishajójárat elindításáról adtak hírt a lapok: az Attila motoros a Batthyány és a Kossuth tér között közlekedett 1958-ban. Ugyan Budapestnek ezt a két fontos pontját akkor éppen egy híd kötötte össze, mégpedig a Kossuth híd, de azt a forgalom elől lezárták, és ezt pótolta a motoros átkelőhajó.

A Hídjelentés, amely fordulatot hozott Budapest történetében Egy útijelentés, amely megváltoztatta Pest és Buda, valamint Magyarország történetét. A könyvecske hozzájárult a fél évezredes jogszokások megváltoztatásához, és egy addig soha nem látott méretű és műszaki színvonalú beruházás megvalósításához. Ez a könyv a Hídjelentés volt.

Hidak helyett alagutak? – Egy meg nem valósult terv a XIX. századból Pest és Buda összekötésére Budapesten már 130 évvel ezelőtt is komolyan felmerült az a terv, hogy hidak helyett közúti alagutak épüljenek a Duna alatt. A javaslattevők azzal érveltek, hogy az alagutak olcsóbbak, jobban fenntarthatók és hadászatilag kevésbé sebezhetők. Évekig napirenden volt ez az elképzelés, de az alagutak végül nem épültek meg.

Értekezleten döntöttek a hidak versenyéről Az Árpád vagy a Petőfi híd épüljön fel előbb? Ez volt az a dilemma, amely a budapesti hidak újjáépítőit foglalkoztatta 1948-ban. A kérdés nem volt új, egyszer már ugyanerről dönteni kellett 20 évvel korábban. Akkor ugyan a Boráros térnél lévő híd „nyert”, de a második világháború pusztítása után ismét az volt a kérdés, hogy a Boráros térnél felrobbantott híddal vagy a félig kész Árpád híddal folytassák-e a munkát.

Ötven évvel ezelőtt is lezárták a Lánchidat Ötven évvel ezelőtt is lezárták a Lánchidat, amely az 1949-es újjáépítése után ismételten felújításra szorult. A munkálatokat Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára időzítették. A régi festést 73 ezer négyzetméternyi felületről kellett leszedni, de ekkor cserélték le az 1949-es címert is az 1973-ban aktuális változatra.

Hetven éve adták át az újjáépített Petőfi hidat Amikor a mai Petőfi híd elődje 1937-ben elkészült, még alig volt forgalom rajta, hiszen a budai oldal jórészt beépítetlen volt. Csak rövid idő adatott neki, Budapest többi dunai átkelőjével együtt nyolc év múlva elpusztult. Amikor megkezdődött a hidak újjáépítése, több átkelő helyreállítása is megelőzte, végül csak 1952-ben adták át. Az új szerkezet három méterrel szélesebb lett, és kerékpárút is volt rajta, ami abban az időben azért is volt fontos, mert sokan azzal jártak munkába, hiszen személyautó magánhasználatban nem lehetett.

A felrobbantott Margit híd: 75 éve adták át a félig újjáépített átkelőt A Margit híd elegáns ívsora Budapest egyik ékessége. E kecses és szép szerkezetet is elpusztították a németek a II. világháborúban. A híd két részletben épült újjá, a déli oldalát 75 éve adták át: 1947. november 16-tól használhatták a közlekedők.

Fakocka, kiskockakő, aszfalt – Amit a Lánchíd útpályáiról tudni érdemes A napokban elkészült a Lánchíd aszfaltpályája, sőt már a próbaterhelés is megtörtént. A hídnak ez már a sokadik útpályája, valószínűleg ez változott a legtöbbször az elmúlt közel 175 év alatt.

Befejeződött a Lánchíd aszfaltozása – Indul a próbaterhelés Egyetlen nap alatt, november 9-én, szerdán elkészült a felújítás alatt álló Lánchíd aszfaltozása. Az útpálya szegélyének bevonatrendszerét még ezt követően alakítják ki, s az útburkolati jelek felfestése is hátravan. A Lánchíd próbaterhelése november 12-én, szombaton lesz, 24 darab 20 tonnás teherautó érkezik a helyszínre.

Pest és Buda között 145 éve kelhetnek át a vonatok A legfontosabb magyar vasúti hidat 1877. október 23-án adták át az akkori Budapest déli határában. Mindössze 36 évig szolgálta a vasúti közlekedést. Az eredeti szerkezet építését sok vita kísérte, a beruházás befejeződését követően több per is indult.

Szerkezetkész a Csepelt Pesttel összekötő gyalogoshíd Már szerkezetkész állapotban van a Robinson híd, amely a ferencvárosi atlétikai stadion mellől indulva összeköti Csepelt a pesti oldallal.

Nyolcvanöt éve átadták, de hét év múlva felrobbant a kiszélesített Margit híd A Margit híd igazi luxusberuházásként készült el az 1870-es években, egy francia mérnök irányítása alatt. Ám Budapest második dunai átkelőjének forgalma nagyon alacsony maradt egészen a század végéig. Azonban az 1930-as évek elején már keskenynek bizonyult, ezért az átépítésről és a kiszélesítésről döntöttek. Az avatást 85 évvel ezelőtt, 1937. október 1-jén tartották.

A városegyesítés előtt kezdték meg a Margit híd építését – 150 éve indult a cölöpözés Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.

255 éve szűnt meg a repülőhíd Pest és Buda között – A folyó sodrása működtette a különleges kompot Buda és Pest között 255 éve épült fel az első – török kor utáni – hajóhíd, de addig is valahogy át kellett kelni a folyón. Ezt egy nagyon érdekes szerkezet tette lehetővé, amit repülőhídnak neveztek. A folyó sodrása működtette, és a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd vonalában oldotta meg az átkelést a Dunán 1767-ig.

Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között Ismét napirenden van az Aquincumi híd ügye, a főváros a lakosság véleményét kéri arról, hogy milyen legyen az új dunai átkelő, mely területek között teremtsen közlekedési kapcsolatot. Bár kivitelezése nem a közeljövőben várható, mert feltétele az M0-s autópálya 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítése, másrészt megelőzi a Galvani híd is, ám egy felvetést már most vitára bocsátottak: az alternatívák között szerepel, hogy a hídon autók ne közlekedhessenek.

Már ötven évvel ezelőtt konkrét tervek születtek a mai Rákóczi hídra A volt Lágymányosi, ma Rákóczi híd helyére már az 1970-es években hidat terveztek, pályázatot is kiírtak a feladatra. A győztes terv egy betonhíd lett volna, de az elképzelések később változtak mind a híd szerkezetével, mind a szerepével kapcsolatban, így a hídépítés végül csak évtizedekkel később valósult meg, egészen más formában. Az első pályázat eredményét 50 éve, 1972 májusában mutatták be a nagyközönségnek.

Beemelték a Déli összekötő vasúti híd utolsó elemét is a helyére Immár átjárható az új összekötő vasúti híd harmadik szerkezete is, mivel beemelték annak utolsó tagját is a helyére. Ezt követően végzik el a vasúti szakági és egyéb munkálatokat, majd előreláthatóan augusztus elején fogják tartani a próbaterhelést. Ezzel egy újabb mérföldkőhöz jutott el a Déli körvasút fejlesztése, amelynek célja növelni az elővárosi vonatok kihasználtságát, ezzel csökkentve a fővárosi gépkocsiforgalmat.

Budapest legújabb hídja – Íves gyalogoshíd köti majd össze Csepelt Pesttel Már épül az a különleges gyalogoshíd Budapesten, amely a IX. kerületi atlétikai stadion mellől indulva végre bekapcsolja a város vérkeringésébe a csepeli szigetcsúcsot is. A szerkezet íves útpályával köti majd össze a szigetet a pesti oldallal, nemrég helyére emelt pilonja pedig 65 méter magasra nyúlik fel.

Már a XIX. században is tervezték a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötését – Most a föld alatt jön létre a kapcsolat Az elmúlt években merült fel az az elképzelés, hogy alagúttal kötnék össze a Déli és a Nyugati pályaudvart. A Budapest Fejlesztési Központ terve mára egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz, aláírták ugyanis a szerződést a Duna alatt építendő vasúti összekötő alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére. Az egymáshoz viszonylag közel lévő Déli és Nyugati pályaudvar összekötésének gondolata nem új ötlet. Szinte azonnal felmerült azt követően, hogy 1861-ben megnyílt a Déli pályaudvar, igaz, akkor még föld feletti kapcsolatot képzeltek el.