A Szabadság híd és a vámszedés, valamint a fővárosi hidak történetét mutatja be az Összekötve – Pest-Buda hídtörténete című állandó kiállítás, amely pénteken nyílt meg a Szabadság híd pesti hídfőjének északi Vámszedőházában – olvasható az MTI hírében.

A Szabadság híd pesti hídfőjének északi Vámszedőháza (Fotó: Szikora Zsombor/MMKM)

Az idén 125 éves Műszaki és Közlekedési Múzeumnak a Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben című időszaki tárlata mellett lehetősége nyílt egy új, vélhetően a világ egyik legkisebb alapterületű közlekedési kiállítását megnyitnia a Szabadság híd pesti hídfőjénél – hangsúlyozta Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a pénteki megnyitón.

A kétszer tizenhárom négyzetméter alapterületű tárlat a budapesti hidak épülésének történetét mutatja be, kiemelt figyelmet fordítva a Szabadság hídra. A Duna mélyéről előkerült eredeti tárgyak és archív fotók szerepelnek a kiállításon az audiovizuális tartalmak mellett. Többek között VR-szemüveggel lehet megnézni, hogyan nézett ki az 1940-es évek Budapestje – magyarázta főigazgató.

Az Összekötve – Pest-Buda hídtörténete című állandó kiállítás (Fotó: Szikora Zsombor/MMKM)
A tárlat a budapesti hidak épülésének történetét mutatja be (Fotó: Szikora Zsombor/MMKM)

A dunai átkelésért 1703-tól 1918-ig kellett fizetni vámot Pest és Buda között. Az 1918 előtti budapesti közúti hidak mindegyikéhez épült vámszedőház, de a II. világháborút követően csak a Szabadság hídhoz tartozó házak maradtak meg – hangsúlyozta Domonkos Csaba, a kiállítás kurátora, az Ipari Örökség főosztályvezetője.

Domonkos Csaba ismertetése szerint a kiállítás a vámszedés és a Szabadság híd történetét mutatja be, az emeleten általános hídtörténeti rész ismerteti a hidak és városfejlődés kapcsolatát. Láthatók eredeti bárcák, amelynek megváltásával át lehetett kelni a hídon. A vámpénz ahhoz kellett, hogy az 1870-ben felvett kölcsönt kifizesse a város, ebből a hitelből épült meg egyebek mellett a Nagykörút vagy a Duna-part – magyarázta a kurátor.  

A II. világháború után csak a Szabadság hídhoz tartozó vámházak maradtak meg. A Szabadság híd (Ferenc József híd) budai hídfő 1928-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 32578)
Az Erzsébet híd a Gellért-hegyről nézve, 1907-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 86306)

Eredeti szegecseket, a Szabadság híd háború utáni, a maitól különböző korlátelemét, valamint fakockákat a fővárosi hidak felületéről, a Lánchíd 1842-es alapkőletételénél használt vakolókanál hiteles másolatát is bemutatja a kiállítás. Látható egy térképmásolat az 1830-as évek elejéről, amelyet a leendő Lánchíd építésének előkészületére hoztak létre, valamint a Lánchíd kapuzatának modellje és a híd alapozásából származó facölöp. Bemutatnak egy plakettet a Megyeri híd átadásáról, de tájékoztató tábla is látható az Erzsébet híd építéséről. Kiállítottak egy angyalfejet is, amely egykor az Erzsébet híd tetején lévő címert díszítette. Tablókon pedig a főváros összes hídjáról olvashatók érdekes információk – tette hozzá Domonkos Csaba.

A kiállítás magyar és angol nyelven mindennap ingyenesen látogatható.

Forrás: MTI

Nyitókép: A Szabadság híd pesti hídfőjének északi vámszedőháza (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)