Tíz módosítás a Lánchídon – Változott a színe, a lámpái, kicserélték a pályalemezt
2023. augusztus 7. 18:00
Az 1849-ben felépült, az angol William Tierney Clark által tervezett Lánchídon a mostani felújításakor több módosítás is történt, a két legfontosabb változás közül az egyik látható, a másik valójában nem. Mutatjuk, miben lett más a híd, mint a két évvel ezelőtti lezárásakor volt.
1. Eltűnt a rozsda. A híd korábban nagyon rozsdásodott (hiszen a fémszerkezet ki van téve az időjárás hatásainak, és a sózás is erősen rombolja), nemcsak a látható felületeken, hanem a szerkezet alsó részein is. A mostani felújításnál a legkisebb rozsdás részeket is megkeresték, ahol kellett – és több tízezer helyen kellett – a rozsdás fémlemezt kivágták, és a helyére az oda illő, tehát tulajdonképpen egyedi alkatrészt legyártották, behegesztették. A korlátok jelentős része már annyira elrozsdásodott, hogy újra kellett gyártatni, de a nem látható részeken is hihetetlenül sok ponton kellett beavatkozni.
A pályalemezek cseréje (Fotó: A-Híd Zrt)
2. Elbontották és modern acélszerkezetűre cserélték a vasbeton pályalemezt. Az 1947–1949-es felújításkor a híd pályája vasbeton pályalemezt kapott, ezen volt az aszfalt. Azonban ez a vasbeton lemez egyrészt szigeteletlen volt, másrészt az elmúlt több mint 70 évben tönkre is ment, sőt át is ázott. A vasbeton pályalemez elbontotásával két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt egy modern, jól szigetelhető pályalemezt kapott a híd, másrészt az új pálya sokkal könnyebb, így kevesebb terhelés jut az egyébként igencsak megfáradt szerkezetre (a főbb szerkezeti elemeket, a láncokat, a láncsarukat nem cseréltek, azok jelentős része már 108, illetve 74 éves). A járdán is kicserélték a pályalemezt.
E két jelentős változtatás mellett több más, kisebb-nagyobb változás is történt a hídon.
3. A leglátványosabb változást a laikus szemlélő számára talán a lámpák cseréje jelenti. A mostani felújításnál visszatértek a két világháború közötti megoldáshoz, azaz a kandeláberek két kart kaptak. Ez 1915-ben szükségmegoldás volt, egyszerűen máshogy nem tudták megoldani, hogy elég fény legyen a hídon. A II. világháború utáni újjáépítéskor ezt a megoldást elvetették, visszatértek az 1914 előtti változathoz. Egyébként a háromágú kandeláberek használatát 1986-ban is megvizsgálták, mert akkor is elégtelennek találták a híd világítását, de akkor az Országos Műemléki Felügyelőség ezt a megoldást nem támogatta. Most modern LED-lámpák kerültek a kandeláberekbe, így már elég fény lesz a hídon.
Új, háromágú kandeláberek a hídon (Fotó: A-Híd Zrt)
4. Megváltozott a híd színe. A hidat számtalanszor átfestették, a sötét ólomszürkétől, a zöldesszürkén át a világosszürkéig mindenféle volt, de egy biztos, mindig valamilyen szürkés árnyalatú volt a híd. A mostani szín kiválasztását hosszas kutatások előzték meg, megnézték, hogy a megmaradt eredeti elemeken milyen színű festék található még (a legkevésbé változtatott eredeti láncszemek a Budapesti Műszaki Egyetem folyosóján láthatók). Mindenesetre a mostani kékesszürke szín sötétebb, mint a régi.
5. Megszépültek az oroszlánok. Az oroszlánok is megöregedtek, elkopott a foguk, piszkos volt a bundájuk. Most szakszerű restauráláson estek át, visszakapták fogaikat, és pótolták az egyéb kopásokat, javították a hibákat.
Az oroszlánok is megfiatalodtak. (Fotó: A-Híd Zrt)
6. Megújultak a feliratok és a kőrészek. A kőfelületet ahol kellett, cserélték, javították a burkolatot és a díszítőelemeket, a pilléren a vízmércék rovátkáit is újravésték (kettő is van, ráadásul eltérnek egymástól), a talapzatokon a feliratokat is megújították, ahol hiányzott a híd neve (Széchenyi lánczhíd – 1915-től viseli ezt a nevet) pótolták.
7. A híd új, energiatakarékosabb díszkivilágítást kapott. A LED-es világítás kevesebbet fogyaszt, jobban szabályozható – a színe is! – mint a régebbi.
8. Nem látható változások történtek a lánckamrákban is. A lánckamrák mélyen a föld alatt találhatók, ide horgonyozzák le a hidat tartó láncokat. Nagyon fontos, hogy ezek a termek minél vízmentesebbek legyenek. Az elmúlt 174 év alatt a teljes szigetelést soha nem sikerült megvalósítani, szinte folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet innen. A szigetelést most is megújították, modernebb vízzárást kaptak a horgonykamrák, amelyekhez új hágcsókon juthatnak le ezentúl a szakemberek.
A pilonok tetején a nyeregsaruterem (Fotó: A-Híd Zrt)
9. Nagyobbak, jobban beláthatóak a hídfők aluljárói. A hídfőkben több ütemben épültek ki az aluljárók, azaz nem az 1849-es eredeti híd részei. A mostani felújításnál kiszélesítették őket, ezáltal a gyalogosok és a kerékpárosok is biztonságosabban tudják azokat használni.
A kiszélesített aluljárók egyike (Fotó: A-Híd Zrt)
10. A hídon más a forgalom rendje, mint korábban volt, hiszen „civil” személyautók nem hajthatnak át rajta, csak a taxik és a BKK járművei, valamint a kerékpárok. A hídon a története során szinte mindig érvényben volt valamilyen forgalomkorlátozás, hol a nehezebb szekereket vagy az omnibuszokat tiltották ki, hol a kerékpárokat, a II. világháború után pedig a lassabb járműveket.
A mostani átadást követően néhány évtizedig használható lesz a híd, de a következő felújításnál valószínűleg drasztikusabb változtatásokat kell végezni rajta.
Nyitókép: Az újjászületett híd (Fotó: A-Híd Zrt)
Összesen 15 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Megnéztem a most átadott, felújított Lánchidat. A híd szép lett, ugyanakkor a pesti hídfő mellett egész nagy terület kaviccsal van felszórva. Elég rondán néz ki, ahelyett, hogy befüvesítették volna. Marad az, az intézkedés, hogy a személyautók továbbra sem használhatják. Ez elég érdekes annak fényében, hogy így is szűk a budapesti hidak áteresztőképessége. Nem véletlenül terveznek új hidakat a Galvani út magasságában ,Nagytétényben és Újpesten. A főpolgármester úr átadó beszédében azt mondta, hogy határidőn és költségkereten belül adják át a hidat. Ez enyhén szólva nem fedi a valóság minden elemét. Ha végig vitte volna a elődje által teljesen előkészített projektet, és nem ír ki új közbeszerzést, már rég kész lett volna, és nem került volna 5 milliárd forinttal többe, ráadásul úgy, hogy kimaradt az Alagút és a villamos aluljárók felújítása.
A kitiltott autók tízezrei naponta sok száz km-t kénytelenek kerülni, ezzel szennyezni a levegőt, és fokozni a dugókat a városban.
Érdekes intézkedés ez az úgynevezett zöldpárti baloldali-liberális városvezetéstől.
Igen, sajnos nem gondolkodik rendszerben, ami igy viszont kontraproduktiv: semmilyen kenyszerito erot nem alkalmaz es nem is mer alkalmazni hogy a lakok ne autozzanak annyit, nem is ajanl alternativat, csak terelgeti oket egyik hidrol a masikra, igy ez sok ezer Km plussz terheles, semmi tobb...
Egyaltalan nem kenytelenek, a tobbseguk legalabbis. At lehet ulni ugyanis a MAV, a volan es a BKK jarataira.
Nem eleg ha a varosvezetes zold, mikor a budapesti autoforgalom legalabb felet nem is a helyiek, hanem az agglomeraciobol be es kikocsikazok adjak (autonkent egy fovel) akik kikoltoztek a friss levegore, de bejarnak naponta levegot szennyezni az itt maradok szamara... Nem hinnem, hogy ezt a tortenelmi belvaroson es kulonoskepp a Lanchidon keresztul kellene lebonyolitani.
Egyebkent is sokkal tobben jarnak autoval mint ami indokolt lenne orszagszerte.
Uj hidakat epiteni szukseges, mar csak a belvaros tehermentesitese es a kulvarosok kiszolgalasa miatt is, de az igazi valtozashoz a tarsadalomnak is fel kell nonie. Az autoforgalom korlatozasa es egyeb zold intezkedesek mindig es mindenutt nepszerutlenek, mert az emberek jelentos hanyada onzo, lusta es kenyelmes, kulonosen ha mar olyan szinvonalon el ami lehetove teszi, hogy ne kelljen tomegkozlekednie. Ettol fuggetlenul a rossz levegominoseg es a klimavaltozas mindannyiunk eletet megroviditi evekkel, sokak szamara evtizedekkel. Nem biztos, hogy megeri tehat foggal-korommel ragaszkodni az eddigi status quo-hoz ami az autosokat helyezte aranytalanul elonyosebb helyzetbe a tarsadalom tobbi tagjaval szemben.
Ez részben igaz.
De a zöldpárti liberális-baloldali pártok akarják megakadályozni a Déli körvasút projektet , csak mert állami beruházás , és ezeknek csak a
NoOlimpia,
NoLiget
NoVizesvb
NoKörvasút
a programjuk.
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.
"A bíróság ma ismét megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét a vasútellenes csoportok, illetve a fővárosi és újbudai önkormányzatok indítványára - tette közzé Vitézy Dávid,"....
Akkor mire üljenek át ??
Azert ne tegyunk ugy mintha nem lenne mire atulniuk, mert a jelenlegi forgalom mellett meg boven van.
Egyebkent en is tulzottnak tartom a Fovaros es a keruletek vegletekig meno es sokszor irracionalis gancsoskodasat, de annyiban egyetertek, hogy a Deli korvasut projekt elkeszulte elott mindenkeppen meg kell epulnie a V0-as vasutvonalnak, hogy veletlenul se valhasson Budapest tehervonat sztradava ahol sokszor mergezo es veszelyes anyagok tomkeleget szallitjak vagonszamra ejjel-nappal. Ez nemzetbiztonsagi okokbol is kerulendo.
Addig is fokuszalhatna a kormany az uj hidak ill. HEV-vonalak epitesere, mert azok is kotottpalyas kozlekedest fejleszto beruhazasok es jelentoseguk legalabb akkora az agglomeracios forgalom tekinteteben mint a vasutfejlesztese. Vagy ha mar vasut akkor az eszaki korvasut kiepitese is nagyon idoszeru lenne mert Eszak-Budapest ill. a nyolc erintett kerulet tomegkozlekedesi osszekottetesei meglehetosen hianyosak. Ez a vasutvonal vegre feltarna a hatalmas kulvarosokat es ezzel nem csak fejlodest generalna, de a belvaroson atmeno forgalmat is enyhitene.
Igen , ha a pénz rendelkezésre áll ezeket a beruházásokat el kell kezdeni. A sorrendet meg lehet vitatni , de szerintem az első az agglomerációk bekötése a kötöttpályás megoldásokkal.
De azért ne feledjük a NoJövőt pártokat.....dolgoznak gőzerővel.
Agglomerációt érintő vasúti fejlesztést akadályozna meg a főváros XV. kerülete
https://magyarepitok.hu/kotott..
Pedig ezzel mar igy is nagyon el vagyunk kesve. Ugy tunik megfelel nekik a retrograd cegaj. Az a peronnak nem nevezheto eletveszelyes takolmany Rakospalotan egyszeruen szegyen.
Nem tudom mivel rukkolnak majd elo a lajosmizsei vonal fejlesztesenek elgancsolasahoz. Az a vonal meg csak nem is villamositott es sok helyen peron sincs. Az utasok a porba, telen sarba ugralnak le a vonatrol. Raadasul olyan hatranyos helyzetu telepulesek soran megy keresztul amikre nagyon raferne a fejlodes.
Ugy tunik vegre szabad az ut a Deli Korvasut elott:
https://magyarepitok.hu/kotott..
Nézem a fenti vitát. Nos van egy fontos tény, és erre is gondolni kell. Sok esetben az autók használata indokolt lehet, a menjen gyalog, üljön villamosra nem megoldás azok számára akik kisbabával autóznak, babakocsi a csomagtartóban, baba a hátsó ülésen. Ők pl. nem tudnak felszállni egy zsúfolt villamosra. Vagy áldott állapotban lévő feleségét viszi az orvoshoz. Esetleg az öreganyát hozza ki a kórházból.
Tény, hogy sokan akkor is autóznak, ha nem kellene.
Megoldásként egy olyan matricát javasolnék amit az ilyen indítékkal menő kocsiban kitehetnek, és indokolatlan használatát a rendőrség szigorúan büntetnék. Aki ezt a matricát kiteszi, az felelős nyilatkozatot ad vele, hogy az ő esetében szükséges az autóhasználat és ilyen meg hasonló elzárt szakaszokra felmehetne vele. Ezeket egy leolvasó észlelné, és egy berendezéssel szabad utat adnak a kocsinak.
A fegyelmezetlen BMW-vés is komoly bírságot kapna, jogosulatlan matrica használatért.
Vannak jó hírek is időnként, szerencsére. Itt meg tudunk beszélni közös dolgokat, de ma még nem ez a bevett gyakorlat....
https://magyarnemzet.hu/belfol..
Ezzel mindnyajan tisztaban vagyunk, de azt is hozza kell tenni, hogy az ilyen autosok a forgalom toredekeert felelosek. Ha csak ok ulnenek kocsiba nem sok gondunk lenne a levegominoseggel.
Sokfele megoldas letezik amit fejlettebb nagyvarosokban kombinalva alkalmaznak es a fejlettebbet a szo minden ertelmeben hasznalom. Az ugyanis szomoru, hogy nalunk kocsiba, taxiba kenyszerul az aki mozgasaban barmilyen okbol korlatozott es at akarja szelni a varost, felteve ha meg tudja fizetni. Rettenetesen el vagyunk maradva ugyanis Budapest es benne a tomegkozlekedes akadalymentesitesevel. Botrany pl. hogy a repuloterre csupan tulzsufolt buszokkal lehet kijutni amikre csak az elso ajton lehet folszallni es ha mar dugig van a jarmu akkor az embernek ugy kell vegigverekednie magat a buszon a borondokkel, stb. mint valami akciofilmben. Es akkor ne is beszeljunk a gyorsforgalmi ut ill. a kulso Ulloi ut allapotarol amit mar regen negysavositani kellett volna Vecsesig a villamosvonal meghosszabbitasaval a TESCO-ig, de hat meg ott tartunk, hogy az utat vasutvonalak keresztezik szintben...
Tudom. A múltkor voltam kint autóval az Üllői úton Lőrincen is túl. Szánalmas, hogy ekkora forgalom két sávon megy. Karácsony lépett egyet és karókkal a belső részt is kétsávosra szűkítette. A Lánchíd nem bővíthető. A Szabadság (Ferenc József) híd sem. Ez még nem jelenti, hogy le kell kapcsolni róla a kocsikat, mert a többiek elérése tényleg nagy kerülő. Amúgy a nyugati nagyvárosokban a helyzet épp ilyen rossz, vagy rosszabb. Londonban egy kicsit jobb, de ott a taxik nagy számban mennek és a helybelieknek megfizethető a taxizás. New Yorkban is olcsó (viszonylag) a taxi, de az is áll a dugókban. Az amerikai dugók akkora kocsikból áll, hogy azt gondoltam, ha csupa Suzuki, Opel, és más kiskocsi lenne ott, akkor dugó sem lenne.
London es New York nem osszemerheto Budapesttel mert ott a tavolsagok mar nem emberleptekuek es mindketto kozel tiz millios lakossaggal rendelkezik. Emellett mindkettonek 400 km hosszu a metrohalozata es akkor meg a tobbi kotottpalyas kozlekedesi modrol nem is beszeltem. Londonban tovabba szinte minden akadalymentesitett es nekik ott van az Uber is amit Magyarorszagrol kitiltottak, pedig joval olcsobba teszi a taxizast is. Kicsit masok tehat a korulmenyek. A problemaik ettol fuggetlenul hasonloak, de a megoldasok teren nekunk teljesen mas utat kell bejarnunk. Londonban az sem ritka hogy egy negytagu csaladnak negy autoja van, de ahol csak egy hazaspar lakik ott szinte mindenutt ket kocsi van. Parkolni persze lehetelenseg es a levegominoseg is kritikan aluli a valtozo erossegu, de szinte allando szel ellenere is. Ez az amit Magyarorszagon mindenkeppen el kell kerulni.
London és New York teljesen eltérő szerkezetű városok. Ráadásul London elővárosai (nagy London részei) lazán kapcsolódnak. A dolgozó tömegek vasúton érkeznek a városba. Én magam is Croydonban voltam megszállva amely kb. Göd távolságában van magától a belvárostól, és a sokkal gyorsabb vasút 30 percig robogott velem. New York homogénebb, sokkal több az ember az utcákon és a dugók állandóak. Közös csak a lakók száma amely tényleg 10 millió körül mozog. Szerintem London az élhetőbb, főképp a családi házak miatt.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!