Az 1825 januárjában napvilágot látott javaslat a korban valóban újnak és teljesen döbbenetesnek hangzott, de miért is? Ugyan 1820 januárjában Széchenyi István tett egy olyan kijelentést, hogy hajlandó lenne akár egyévi jövedelmét is egy hídra áldozni, de 1825-ig a gróf semennyire nem foglalkozott a híd kérdésével. Mások azonban igen, hiszen 1784 óta volt napirenden, hogy miképp lehetne egy állandó hidat építeni Pest és Buda közé. A kérdés több okból volt nehéz, egyrészt nem volt rá senkinek pénze, másrészt a Helytartótanács Építési Főigazgatósága 1810-ben a kor technikai színvonalának ismeretében (nem a magyar, a világ technikai színvonalának ismeretében) jogosan állapította meg, hogy Pest és Buda között nem lehet állandó hidat építeni.
Ám a technika fejlődött, és 1823-ban egy Baritz György nevű illető vasláncokon függő hidat javasolt, amelynek a mederben lett volna egy pillérje. Szvoboda János, Pest vármegye főmérnöke még ennél is tovább ment, ő olyan hidat javasolt, amelynek a mederben egyáltalán nem lett volna pillére. A hidat a Döbrentei tér és a pesti görögkeleti templom vonalába tervezte volna. Itt, mielőtt ez utóbbi tervre kitérnénk, álljunk meg egy pillanatra! Ha megnézzük Pest és Buda akkori elhelyezését, a hajóhíd a városok szempontjából megfelelő helyen állt, a mai Deák Ferenc utca vonalában. Logikusan mindenki ide vagy e hely közelébe tervezte az állóhidat, hiszen itt volt a korabeli forgalom szempontjából a legjobb helyen. Ha másutt lett volna a jobb hely, a hajóhidat nyilván oda vitték volna át, ahogy ezt a múltban többször is megtették. Azonban a Duna itt egyfajta szűkületben folyik, és azt már akkor mindenki látta, hogy egy híddal nem igazán lenne célszerű, hogy ha tovább szűkítenék a folyót, azaz árvizek, különösen a jeges árvizek miatt nem lenne tanácsos.
Szvoboda ezért egy igencsak hatalmas hidat képzelt el, amelynek a vízben nem lettek volna pillérei, csak a parton két gúla formájú torony, ahonnan a láncok függtek volna le. A híd hosszát 180 ölre, szélességét 43 lábra tette volna. Azaz egy 342 méter hosszú és 13 méter széles hidat javasolt. A láncok öntöttvasból készültek volna, az útpálya fából. A költségeket pedig 1,5 millió ezüstforintra becsülte a városoknak fizetendő kártérítésen felül. Azaz a híd nem a városoké lett volna. A hajóhíd és a Dunán való átkelésért szedendő vám joga viszont Pest és Buda birtokában volt, vagyis Szvoboda ezt elvette volna a városoktól, ezért számolt külön a kártérítéssel. Sajnos ismert ábrázolás nincs erről a hídtervről.
Az ötlet merész, de az akkori technikával kivitelezhetetlen lett volna, ekkora lánchíd a világon soha nem épült, a legnagyobb nyílás, amelyet tisztán lánchíddal áthidaltak 290 méter volt, és a szerkezetet közel 80 évvel később, 1903-ban adták át. Az persze sokat mond el az 1825-ös javaslatból, hogy ez a világrekorder híd nagyjából a Szvoboda által javasolt helyen állt, hisz az eredeti Erzsébet hídról van szó.
Azonban 1825-ben egyszerűen nem lehetett volna megépíteni egy ilyen hidat. Mégis mi adta az alapot a pesti mérnöknek – ne feledjük a javaslattevő komoly szakember volt – egy ekkora hídhoz? Szvoboda ugyanis ismerte a kor hídjait, és tudta, hogy Angliában már épülnek hatalmas, akár száz méter feletti nyílással lánchidak, másutt meg szintén hatalmas nyílású kábelhidak, de messze voltak attól a mérettől, amit Szvoboda megálmodott. Másrészt a javasolt technika, azaz az öntöttvas láncok sem lettek volna megfelelőek, ugyanis az öntöttvas ilyen terhelésre alkalmatlan.
Az ötlet tehát 1825-ben megvalósíthatatlan volt, de mindenképp előremutató. Az, hogy egy szakember vetette fel, mindenképp hozzájárult ahhoz, hogy a függőhíd gondolata egyre elfogadottabbá vált. Az más kérdés, hogy 1839-ben a Lánchíd – amely kora legmodernebb hídja volt – sem itt épült meg, hanem északabbra, mert a technika ugyan fejlődött addigra, de még akkor sem tudtak volna hidat építeni a Szvoboda által ajánlott helyre. Északabbra már lehetett két pillért a Dunába építeni, mert a folyó itt szélesebb volt.
Nyitókép: Széchenyi vázlatai egy lehetséges hídról (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció