Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között
A cikk angol nyelvű változata: Can the Aquincum Bridge be car-free? - Only after the construction of the next section of the M0 will there be a new Danube bridge between Óbuda and Újpest
2022. május 21. 13:00
A budapesti Duna-hidak építésében megfigyelhető egy olyan hagyomány, hogy egy híd épül északon, majd egy délen, majd megint észak következik, és így tovább. E logikát követve a legközelebbi budapesti dunai átkelő a Galvani út vonalába tervezett híd lesz, majd ezt követően épülhet meg északon, Óbuda és Újpest között az újabb Duna-híd. Az Aquincumi híd nagyon régóta szerepel a budapesti tervekben, hiszen már az 1986-ban elfogadott Hídprogramban is benne volt, mint távlatilag megépítendő átkelő.
Hogy ez a régóta tervezett Duna-híd milyen szerepet játsszon a budapesti közlekedésben, arról öt alternatívát vizsgálnak. Egyelőre nem az az eldöntendő kérdés, hogy milyen legyen a híd típusa, azaz hogy ívhíd, gerendahíd vagy függőhíd épüljön-e, hanem az, hogy mekkora területet szolgáljon ki.
A tervezett híd helye és a lehetséges közúti kapcsolatok (bkk.hu)
Mit is jelent ez? A Megyeri híd vagy a Deák Ferenc híd ugye autópályahíd, az országos közlekedési hálózat szerves része. Az Erzsébet híd forgalma sem csak a budapestieket szolgálja. Míg mondjuk a Lánchídat vagy a Szabadság hidat inkább a helyi, városon belül közlekedők veszik igénybe. Az Aquincumi híd ezek közül bármelyik lehetne, igaz, a főváros kizárta, hogy egyfajta városi autópályahíd legyen, de ettől függetlenül viszonylag széles annak lehetősége, hogy mekkora forgalmat bonyolítson.
A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) készíti el a részletes megvalósíthatósági tanulmányt, és a budapestiek is a BKK honlapján mondhatják el a véleményüket. Ott öt lehetőséget sorolnak fel. Az első négy esetben a híd maga ugyanolyan lenne, 2x2 sávos. A különbség abban áll, hogy miképp vezetik rá a forgalmat. Az eddig élő elképzelés szerint – ami most az „A” változat – a forgalom egy viszonylag nagy áteresztő képességű 2x2 sávos úton haladna a 10-es út és az M3-as között, a hídon napi 34 600 jármű haladhatna át.
Egy nagyon régi, több mint 20 éves elképzelés a külső körút nyomvonaláról (Forrás: Népszabadság, 2000. november 4.)
A többi lehetőség esetén a kapcsolódó úthálózat változna, a „B” változatban a hídon kívül az M3-ig és a 10-es útig vezető utak keskenyebbek lennének. A harmadik változatban ez annyival módosulna, hogy a híd egyik sávja buszsáv lenne. A negyedik elképzelésben még korlátozottabb lenne a közúti kapcsolat, mert ekkor a budai oldalon csak a Szentendrei útig vezetne az út, azaz nem érné el a 10-es utat, és a hídon itt is lenne buszsáv.
Ezek az elképzelések tehát abban különböznek, hogy a hídhoz kapcsolódó úthálózatok milyen mélyen „nyúlnak be” a város közlekedési szövetébe. Belátható, hogy ha ezek a kapcsolódó utak mélyen, szélesen hatolnak be az óbudai és újpesti utak hálózatába, annál intenzívebb forgalmat generálnak. Természetesen máshol csökkenne a forgalom, és az is lényeges, hogy egy jól megtervezett hálózat abban is előrelépést jelent, hogy csökkenti az utazási időt, ami sok szempontból jelent megtakarítást.
Az ötödik változat a legmeglepőbb, mert ez tisztán közösségi közlekedési hídként működne, a meglevő úthálózathoz kapcsolva, azaz a hídon autók nem közlekedhetnének, ami azért érdekes, mert a híd helye kötött: az Újpesti vasúti híd mellett haladna át. A vasúti hídon pedig a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés egyébiránt ma is lehetséges, azaz pluszlehetőséget csak az autóbuszoknak és a taxiknak hozna, valamint ide kerülne át a gyalogos- és a kerékpáros közlekedés.
Hogy az Aquincumi a híd milyen lenne, nem sokat tudunk meg a mostani tájékoztatóból, egy biztos, hogy annak valamennyire igazodnia kellene a mellette meglévő vasúti hídhoz, tehát ugyanaz lenne feladat itt is, mint a Rákóczi híd esetében, azaz a vasúti hídhoz illő hidat kellene megálmodni.
Ahogy írtuk, itt egy közúti kapcsolat szükségességéről már nagyon régóta szó van. Az említett 1986-os Hídprogramban a szakemberek hosszú távra tekintettek előre, és egy 2x2 sávos hidat javasoltak ide, amely egyben egy új körúthoz, a körvasúti körúthoz kapcsolódna. Sőt, már az 1860-as években felmerült, hogy itt, Újpest és Békásmegyer között kellene valami kapcsolat.
Az 1986-os, közel 40 éves Hídprogramban felvázolt átkelő oldal- és felülnézete együtt a vasúti híddal (Forrás: A fővárosi közúti dunai átkelő kapacitások fejlesztése, Hídprogram, 1986. július)
Az 1990-es évek végén is napirenden volt a híd felépítése, és akkor is még az új, a Hungária körút és az M0-s közötti körút első elemeként beszéltek róla. Akkor a híd a Megyeri híddal volt „versenyben”, de mivel Újpest vezetése nem kívánta az egész észak-budapesti, a Dunát keresztező forgalmat e hídon látni, nem támogatta a megépítését, így végül 1999-ben a Megyeri híd mellett döntöttek.
Pár évvel később azt vizsgáltak meg a hidászok, hogy a Deák Ferenc híd régi, 1990-es szerkezetét – amelynél felmerült, hogy nem felújítanák, hanem új szerkezetet építenének – nem lehetne-e itt újra hasznosítani, azaz a régi szerkezetet valahogy felúsztatni a folyón, és itt újra felépíteni. Azonban ezt elvetették, és a Deák Ferenc híd régi szerkezetének a megújítása mellett döntöttek.
Bármilyen átkelő is lesz végül Óbuda és Újpest között, megépítése nem várható a közeljövőben, ugyanis a BKK honlapján mindegyik változatnál szerepel az alábbi megjegyzés:
„A híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére csak az M0-s autóút 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítését követően kerülne sor.”
Ez valahol érthető, hiszen bármilyen korlátozottan is épül ki az úthálózat, ha nincs meg az M0-s a 10-es út és a 11-es utak között, a 10-es forgalma, főleg az M3-as felé, erre haladna át. Ez év februárjában kiírták e szakaszra a tervezési közbeszerzést, de tekintve, hogy itt két alagutat is kell fúrni, nem a közeljövőben várható az út átadása.
Nyitókép: A Főmterv látványterve a hídról még az ezredforduló környékéről (Forrás: Népszabadság, 2000. február 29.)
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Hulyebbnel hulyebb otletekkel allnak elo.
Az mar onmagaban elmebaj, hogy automentes legyen a hid. Budapest ilyen luxust nem engedhet meg maganak mikor kis hijan 10 km-re van egymastol a ket szomszedos Duna-hid es mindketto hatalmas forgalmat bonyolit le pedig az M0 meg ki sem epult teljesen...
A buszsav is nonszensz, hiszen ha nincs kihasznalva akkor pazarlas a lete es elobb-utobb az autosoke lesz, ha pedig nagymerteku buszforgalmat bonyolit le akkor nem nevezheto zoldnek es nem is gazdasagos, mert kotottpalyas kozlekedessel nagyobb kapacitast es gyorsabb atkelest lehet biztositani, kulonosen egy ilyen hosszu hidon ahol a ket part kozotti tavolsag joval tobb, mint egy kilometer.
Magatol ertetodo, hogy a legkornyezetbaratabb es legpraktikusabb megoldast a vasuti hid helyere epitett kombinalt hid jelentene. Nem csak azert, mert a mai hideval nagyjabol megegyezo kozeptengelyu hid epitese jarna a legkisebb felfordulassal es termeszeti karosodassal hanem azert is mert a vasutfejlesztes az egyetlen eszkoz az uj kozuti hid autoforgalmanak minimalizalasa erdekeben. Mig a buszsavok csak lassitjak es novelik a kozuti forgalmat addig a vasut valodi alternativat jelentene nem csak Eszak-Pest es Eszak-Buda lakoi szamara, de az agglomeraciobol is meg tobben hagynak otthon az autojukat ha surubben es gyorsabban kelnenek at a vonatok a Dunanak ezen a szakaszan ahol a folyo elvago hatasa kulonosen eros a hatalmas tavolsagok miatt. Pontosan a nagy tavolsagok miatt barmilyen kozuti hid vasuti kapacitasnoveles nelkul hatalmas forgalmat fog vonzani a kornyekre amit senki nem akar. Vezetoink is csak hidat akarnak, de forgalmat nem, pedig ilyen nincs es ezt a hulye is tudja. Maradi gondolkodasra vall ez a kapkodo otleteles ami folyik az Aquincumi hiddal kapcsolatban es a sok rossz alternativa felkinalasa csupan a hid ellenzoinek koret fogja novelni. Tessek elorelatoan, hosszu tavon gondolkodni es ha kell belenyulni a bugyellarisba mert olyan nincs hogy a kecske is jol lakik es a kaposzta is megmarad. Egy rossz hid kidobott penz mert csak artani fog, marpedig az ot valtozat mindegyike rossz, mert nem a meglevo vasuti infrastrukturaban rejlo kiaknazatlan lehetosegekre epul.
A jelenlegi vasúti híd tengelye nem esik egybe az Árpád út tengelyével. Így vagy az lenne, hogy az új Aquincumi híd nem párhuzamosan futna a régi híddal, vagy új utakat kellene kiépíteni az Árpád úti csatlakozáshoz.
A nagy Dunaagban nem lenne esztetikus olyan hidat epiteni ami ennyire kozel van a vasuti hidhoz, de nem parhuzamos vele. Ezert mindenkeppen a Nepszigeten kellene az utat elkanyaritani egy kicsit Eszak fele, hogy a mellekagban mar az Arpad uteval azonos kozeptengelyu hid epuljon.
Mindez persze csak akkor erdekes, ha vegul valoban az Arpad utra vezetik a hid forgalmat es nem egy uj utra a korvasut menten mert akkor a parhuzamossag adja magat.
Barmelyik valtozat eseteben en a ketvaganyu vasuti hiddal kombinalt kozuti hid megepiteset tartom a leg koltseghatekonyabbnak hosszu tavon. A Pok utcai lakotelepre, az Aranyhegyi-patakra es az arteri erdore nezve is ez biztositana a legmegnyugtatobb megoldast.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!