Ferenc pápa kétszer járt Budapesten

2025. április 26. 13:00

Ma helyezik Rómában végső nyugalomra Ferenc pápát, aki húsvéthétfőn hunyt el, 88 éves korában. A katolikus egyházfő kétszer járt Magyarországon, 2021 szeptemberében a Hősök terén celebrálta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, 2023 áprilisában pedig hivatalos apostoli látogatást tett a magyar fővárosban. Temetésének napján felidézzük budapesti látogatásainak helyszíneit.

Az 1936-ban, olasz bevándorlók gyermekeként Buenos Airesben született argentin Jorge Mario Bergoglio bíborost XVI. Benedek lemondását követően, 2013. március 13-án választották meg a katolikus egyház 266. pápájának. Ő volt az első jezsuita, aki ezt a tisztséget betöltötte. A szegények, elesettek pártfogójaként, Assisi Szent Ferenc tiszteletére a Ferenc nevet választotta.

Budapesten először 2021. szeptember 12-én járt, a magyar fővárosban rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából, amelynek a zárómiséjét ő celebrálta a Hősök terén.

Ekkor mindössze hét órát töltött Magyarországon, négynapos szlovákiai látogatását megelőzően. Budapesten a Szépművészeti Múzeumban találkozott magyar állami és egyházi vezetőkkel, valamint a pápamobiljáról is üdvözölte a szentmisén megjelent embereket.

Ferenc pápa 2023-ban hosszabb időre érkezett Magyarországra, április 28-30. között tartózkodott a magyar fővárosban. A Liszt Ferenc repülőtérről a budavári Szent György térre vezetett az útja, ahol a Sándor-palota előtt állami és egyházi vezetők fogadták.

Ferenc pápa ünnepélyes fogadtatása a Sándor-palota déli főhomlokzata előtt 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Először az államfői hivatalba, a Sándor-palotába látogatott, ahol állami vezetőkkel tárgyalt, majd a szomszédos Karmelita kolostor épületében, a kormányfői hivatalban állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testületek képviselőivel találkozott.

A Karmelita kolostor épületében is jár Ferenc pápa (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Ferenc pápa még aznap, április 28-án Szent István-bazilikában járt, ahol püspökök, papok, diakónusok, szerzetesek, papnövendékek és lelkipásztori munkatársak várták.

A Szent István-bazilika előtt sokan várták Ferenc pápát (Fotó: Vatican News)

Ferenc pápa a Szent István-bazilikában 2023. április 28-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ezt követően Ferenc pápa a Szent István-bazilika lépcsőjéről kerekesszékéből köszöntötte a téren megjelent híveket, majd sokakat meglepve felállt, és botjára támaszkodva lesétált a bazilika lépcsőjén a Szent István térre, az ő tiszteletére megjelent hívekhez.

A Szent István-bazilika lépcsőjén 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Itt-tartózkodása alatt Ferenc pápa a XII. kerületben található Apostoli Nunciatúrán, a Szentszék magyarországi nagykövetségének épületében szállt meg, a Gyimes utca és a Stromfeld Aurél utca sarkán. A Gyimes utca 1–3. szám alatti villát 1991-ben vásárolta meg a Vatikán, amikor II. János Pál pápa látogatott Magyarországra.

A Vatikán nagykövetségének épülete a Gyimes utca és a Stromfeld Aurél utca sarkán (Fotó: Google maps)

Másnap reggel, április 29-én Ferenc pápa a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthont kereste fel a XII. kerületben, a Mátyás király út 29. szám alatt, itt látássérült gyermekekkel találkozott.

A XII. kerület, Mátyás király út 29. szám alatti Boldog Batthyány-Strattmann László Otthont is felkereste Ferenc pápa (Fotó: koszisz.hu)

Ferenc pápa látássérült gyermekekkel a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban április 29-én (Fotó: Vatican News)

Ferenc pápa szintén 2023. április 29-én a Rózsák terére – az egykori Szegényház térre –, az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomba látogatott, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozott.

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a Rózsák terén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Az Országház építésze, Steindl Imre által tervezett, 1895 és 1901 között épült Árpád-házi Szent Erzsébet-templom a Rózsák terén, ahová Ferenc pápa is ellátogatott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rózsák terén található a fővárosi görögkatolikus közösség temploma is, amelyet Ferenc pápa szintén felkeresett. Itt, az Istenszülő oltalma templomban együtt imádkozott a görögkatolikus hívekkel.

A Rózsák tere 10. szám alatti görögkatolikus templom (Fotó: Baranyai Béla/Magyar Kurír)

Ferenc pápa a Rózsák terén a görögkatolikus közösség tagjaival együtt imádkozott 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Április 29-én este a Papp László Budapest Sportarénában fiatalokkal találkozott Ferenc pápa. A 11 ezer fiatal az ország különböző településeiről, valamint a határon túlról érkezett, Ferenc pápa szavai, gondolatai nagy hatást váltottak ki.

Ferenc pápa a Papp László Budapest Sportarénában 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A Papp László Budapest Sportaréna (Fotó: MTI/Róka László)

Ferenc pápa magyarországi látogatásának legfontosabb programja az április 30-ai, Kossuth téri szentmise volt, amely délelőtt fél 10-kor kezdődött. A tér nagyon hamar megtelt, így nem tudott mindenki bejutni, sokan a környező utcákból kivetítőkön követték az eseményt.

Ferenc pápa a szentmiséjére érkezik pápamobilján a Parlament előtti Kossuth térre 2023. április 30-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ferenc pápa elutazása előtt, április 30-án délután még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karára is ellátogatott, itt az egyetemi és a kulturális élet képviselőivel találkozott.

Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Ferenc pápa 2023. április 30-án délután utazott el Magyarországról, üzeneteivel sokakban mély nyomot hagyva. Itt-tartózkodása alatt több iránymutatást is elmondott magyarul: Jónak lenni jó!, Jobb adni, mint kapni!, Aki mer, az nyer! – utóbbit a fiataloknak címezte.

Kossuth téri szentmiséje után a több tízezer embernek megköszönte azt a szeretetet, amellyel fogadták, majd magyarul idézte a Himnusz közismert sorát: „Isten, áldd meg a magyart!”.

Nyitókép: A Szent István-bazilika lépcsőjén 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Hírek, Hősök tere, karmelita kolostor, Kossuth tér, PestBuda, Rózsák tere, Sándor-palota, Szent Erzsébet-templom, Szent István-bazilika

¹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit

2025. április 24. 13:00

A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.

Helyére került az Igazságügyi Palota Közvádló-szobra

2025. április 17. 16:00

Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főpárkányán elhelyezték az újraalkotott Közvádló című kőszobrot, amely az eredeti, Donáth Gyula által készített alkotás rekonstrukciója.

Kiállították a Hősök tere Gábriel arkangyal szobrának másolatát

2025. február 6. 12:30

A Hősök teréről elszállított Gábriel arkangyal szobor másolata is látható a Néprajzi Múzeum épületében megtekinthető kiállításon, ahol archív felvételeken, metszeteken és egyéb vizuális alkotásokon keresztül idézik meg az emlékmű létrejöttét, valamint az azt megelőző és követő évtizedeket. A Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát jelenleg teljeskörűen restaurálják.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös

2025. április 24. 17:00

Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön

2025. április 23. 16:00

Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései

2025. április 22. 13:00

Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

⁵⁶ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

⁵⁹ ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

⁹⁷ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹²⁷ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹³³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²⁰ ¹⁹ ³

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁵⁹ ⁷⁰ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹³ ¹¹⁶ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

¹³³ ¹ ⁰

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

¹⁵² ¹ ¹

Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944–1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.

¹⁰¹ ⁶⁷ ¹

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

¹³¹ ⁰ ⁰

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Száguldozó autók és szlalomozó gyalogosok az EMKÉ-nél Száguldozó autók, a gázolókat üldözni képtelen rendőrök és az úttesten minden irányba átszaladó gyalogosok. Száz éve új módszert vezettek be a legforgalmasabb budapesti kereszteződésben a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, a forgalomirányító rendőröket.

¹¹⁵ ⁰ ⁰