A budapesti utcákat járva az épületek homlokzatán rengeteg szobrot és domborművet csodálhatunk meg, melyek többsége ugyan profán témájú, de azért számos szakrális alkotás is akad közöttük. A XI. kerületben, a Mészöly utca 4. számú bérházon például Jézus születése látható egy kör alakú reliefben, mely a jelenetet Szent Brigitta látomása alapján ábrázolja: a kisded a földön fekszik, belőle fény árad, és ez világítja meg az előtte térdelő, imádkozó Máriát is. Ahogyan a dombormű alatti táblák is jelzik, a házat egy neves építészpáros, Kismarty-Lechner Jenő és Warga László tervezték 1909–1910-ben és ők maguk is benne laktak.

A XI. kerületi, Mészöly utca 4. szám alatt látható dombormű Jézus születését ábrázolja (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A legtöbb műalkotáson a gyermek Jézus már nagyobbacska, édesanyja karjában látható, így tulajdonképpen Madonna-ábrázolásokról van szó. Templomok belső terében igen gyakran fordul elő, de olykor nem is kell bemenni értük: a XI. kerületi, Bakáts téri templomnak például az északi oldalán, egy külső fülkében helyezkedik el. Tartós anyagból, mozaiktechnikával készült, így jól ellenáll az időjárás viszontagságainak is. Alul a kis kockák felhővé, illetve holdsarlóvá egyesülnek, utóbbin áll Szűz Mária, aki karjában tartja gyermekét. Mindkettejük feje körül dicsfény látszik, a hátteret pedig arany színű kövek teszik ki. Az alkotás valószínűleg az Ybl Miklós által tervezett templommal egyidős, tehát az 1879-es felszentelésre már elkészült.

A Bakáts téri templomon látható kép mozaiktechnikával készült (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Egy évszázadokkal korábbi épület, a budavári Nagyboldogasszony-templom Mária-kapuját díszíti a következő Madonna-szobor, mely azonban nem is annyira régi. Bár feltehetően a középkorban is állt itt egy hasonló szobor, annak maradványait ugyanis a második világháborút követő ásatások során megtalálták. Így a templom 1960-as években zajlott felújításakor Jálics Ernő megbízást kapott a szobor újrafaragására, munkája pedig 1965-ben került a mai helyére, a kaput kettéosztó és egyúttal a rózsaablakot erősítő támpillér oldalára.

A Mátyás-templom Mária-kapuját díszítő szobor 1965-ben került a helyére (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Számos további templomon is látható még a kis Jézus az édesanyja karjaiban, sokkal különlegesebb viszont az, ha egy lakóházon jelenik meg a Madonna-ábrázolás. Erre szép példa a Wälder Gyula tervezte, XI. kerületi, Himfy utca 9. számú ház, amelynek első emeleti középső ablaka fölött látható ilyen dombormű. Az építész egyébként az 1925-ös elkészülte után ebben a kétemeletes neobarokk épületben is élt, illetve itt rendezte be tervezőirodáját is. Nem messze innen, a Ménesi út 9/a szám alatti házra egy másik jeles építész, Gerlóczy Gedeon is helyezett el egy Madonna-szobrot. Ezúttal a Szűzanya viszont egy önálló fülkében kapott helyet az utcáról is látható oldalhomlokzaton. Karjában tartja bájos gyermekét, aki kitekint a nézőre, de közben kapaszkodik is édesanyjába. Az 1938-ban készült kompozíciót csigavonalakkal és akantuszlevelekkel gazdagon díszített neobarokk keret fogja körül.

A Ménesi út 9/a számú házon a Madonna egy neobarokk fülkében kapott helyet (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Nagyon hasonló Madonna-szobor látható a VII. kerületben, a Rózsák terének jellegzetes, pártázatos reneszánsz stílusú épületén is, melyben egykor a Haggenmacher sörgyár működött. Szintén 1938-ban épült a belvárosi, Belgrád rakpart 2. számú bérház is, mely a modern stílusa ellenére is rejt egy kör alakú Madonna-domborművet. A hatemeletes, hatalmas homlokzaton viszont szinte elveszik a kis tondó, hiába készült színes kerámiából. A tervező, Möller Károly valószínűleg nem is akarta hangsúlyozni, hiszen egyébként is a bal oldal legszélére helyezte.

A Tömő utca 31. szám alatti épület kerítésén is egy mozaik látható (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Madonna-ábrázolások olykor indokolatlannak tűnő használata mögött talán a két világháború között uralkodó keresztény-konzervatív ideológia áll. A politikai fordulat után persze már szó sem lehetett ilyenről, a Szűzanya és a kis Jézus csak a rendszerváltozás után tért vissza az épületekre. A Szaléziek óbudai rendháza melletti kápolna (Bécsi út 175.) például 1994-ben már úgy épült, hogy a homlokzat közepére Blazsetics Ferenc betervezte azt a tűzzománc Madonna-képet, amit Rácz Gábor készített el. Az I. kerületi, Donáti utca 7/a számú ház homlokzatának legtetejét 2001 óta díszíti Petrás Mária kerámia domborműve, melyen Szűz Mária fején a Szent Korona, a kis Jézus kezében pedig az Országalma látható. Ez tehát egy Magyarok Nagyasszonya-ábrázolás, melynek keleties stílusát az épület szerepe indokolja: az ugyanis az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületnek ad otthont. Hasonlóan, szemből és trónon ülve látható Mária és ölében a kis Jézus a VIII. kerület, Tömő utca 31. szám alatti Béke Királynője lelkészség épületén. Fecske Orsolya mozaikművész alkotása 2010-ben került a sárga vakolattal borított kerítés sarkára.

Páduai Szent Antal szobra 1929 óta áll az Angol utca 44. számú ház sarokfülkéjében (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A gyermek Jézust gyakran ábrázolják Páduai Szent Antal karjaiban is annak ellenére, hogy ő csak a XIII. században élt. A ferences vértanú azonban a gyerekek egyik védőszentje, akiket pedig a kis Jézus személyesít meg. Szinte minden katolikus templomban van szobra a bejárat környékén, de felkerült a zuglói Angol utca 44. számú bérházra is, ahol egy sarokkonzolon áll. A Zombory József által 1929-ben tervezett épület egykoron a Zuglói Római Katolikus Egyházközséghez tartozott, ez magyarázza a szakrális témájú szobrot.

Szent Kristóf városligeti szobra eredetileg márványból készült (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Budapesten több köztéri alkotás ábrázolja Szent Kristóf legendáját is, aki hatalmas termetét az emberek segítésére ajánlotta, hogy Krisztus méltó követője legyen: egy veszedelmes folyó mellett telepedett le, és átvitte az arra járókat a túlpartra. Egyszer a gyermek Jézust is felvette vállára és segített neki az átjutásban, innen származik a neve is, mely görögül Krisztus hordozót jelent. Legrégibb fővárosi szobrát, Hűvös László carrarai márványból faragott alkotását 1913-ban állították fel a Városligetben, a Műcsarnok mellett. Az azonban a második világháborúban elpusztult, bronzból öntött másolata – amely mai is látható – 1955-ben került a helyére.

A II. kerületi, Pasaréti téri buszpályaudvarra azért került Szent Kristóf, mert az utazók védőszentje is (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Rimanóczy Gyula tervezte Pasaréti téri buszpályaudvarra Lőte Éva 1937-ben készített bronz domborművet Kristófról, aki egyébként az utazók védőszentje is. Emiatt nemcsak a kis Jézust, hanem egy szárnyas autóbuszkereket is tart a hátán. Kristófnak a hadseregben is volt kultusza, a gyorscsapatok védőszentjének is tartották, ezért a tisztképzéssel foglalkozó Ludovika Akadémia kertjében – a mai Orczy-parkban – 1941-ben állították fel alumíniumszobrát, Oláh Sándor alkotását. A szokatlan anyagot a háborús körülmények magyarázzák. Mindössze nyolc évig maradhatott helyén, a politikai fordulat után elszállították innen. A park rekonstrukciója keretében azonban 2022-ben Lestyán Goda János újra megformálta, ezúttal azonban már bronzból.

A gyermek Jézus valamilyen ábrázolása persze sokkal több épület belső terében található meg, és nem is csak templomokban. Születése ünnepén pedig remélhetőleg minden otthonban jelen van, hogy elhozza a békét és a szeretetet.

Ezúton kívánunk minden kedves Olvasónknak áldott, boldog karácsonyt!

A nyitóképen: A Bakáts téri templom Madonna-mozaikja (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)