Szemétlerakóból lett a nemzet főtere – A Kossuth tér története

Írta: Mészáros Dávid

2022. április 6. 18:00

Ha Budapest utcái, terei és épületei mesélni tudnának, izgalmas történetek kimeríthetetlen sokaságát hallhatnánk. Ez különösen igaz a főváros legimpozánsabb, a nemzeti emlékezet szempontjából legfontosabb köztereire. A Kossuth Lajos tér története regényeket megszégyenítően gazdag drámákban és fordulatokban, felemelő eseményekben és tragédiákban. Megérdemelten született róla nemrég egy igényes és tartalmas kiadvány nem kisebb céllal, minthogy végigvezessen bennünket a téren zajló fontosabb eseményeken, s közben megmutassa annak folyamatosan változó arculatát.

A Nemzet Főtere: A Kossuth tér története című könyv több mint 400 oldalon keresztül kalauzol végig minket Budapest és a magyar történelem egyik legfontosabb helyszínének múltjában és jelenében. Az időutazás legalább 200 évet ölel fel, és a tér előtörténetével kezdődik: ki gondolta volna, hogy az 1800-as évek elejéig kifejezetten sáros, latyakos terület volt, később pedig kedvezőtlen látképű, szemétlerakónak is használt, csavargók uralta, rossz közbiztonsággal bíró környéknek számított.

Az előtörténet egészen az Országház építésének kezdetéig tart, addig is számos korabeli fotó kíséretében olvashatunk a korábban ott álló épületekről, illetve a tér kialakítását megelőző tervekről, szabályozási elképzelésekről.

A térre szánt épületek látványterveivel és a felépítés előtti állapotok fotóival is találkozhatunk (Fotó: pestbuda.hu)

Majd megismerkedhetünk a téren jelenleg álló épületekkel, elsőként az Országházzal: megtudhatjuk, miért volt például évtizedeken át folyamatosan állványerdőbe borítva, vagy miképp változtak a díszkivilágításai. A Földművelésügyi Minisztérium épületéről kiderül, hogy eredetileg számos más állami hivatal is helyett kapott benne, majd az Igazságügyi Palotáról megtudjuk, miképp vesztette el eredeti funkcióját, és próbált múzeumok kiállítótereként szolgálni – inkább több kudarccal, mint sikerrel. A további hivatali épületek (például a Tisza Lajos Irodaház vagy a Wellisch-palota) után a lakóházak történeteit is bújhatjuk: külön öröm, hogy a hozzájuk tartozó képek nem csupán a homlokzatot mutatják, de a Kossuth térről nem látszódó belső tereket, lépcsőházakat, folyosókat is láthatjuk.

Beltéri látványkincsek a Kossuth tér peremén (Fotó: pestbuda.hu)

A nemzet főtere oly sok átalakuláson ment keresztül, hogy azokkal egy teljes nagy fejezet foglalkozik: a parkosítások végeredményein túl részesei lehetünk az Országház és a fővárosi hatóságok közötti hangos vitának, miszerint ki is fizesse a szökőkutak vízdíját. Megismerhetjük a Horthy-korszak és a szocializmus hozta változásokat, majd a XXI. századi, jelenleg is látható kialakítást. E legutóbbi rendezéssel egy időben állították ki először a tér rakpartján a felújított Lajta Monitort, melynek kalandos történetét szintúgy olvashatjuk. A rekonstrukciós célokat kitűző Steindl Imre Program részletei mellett a Kossuth térhez szervesen csatlakozó Vértanúk tere sem marad ki az értekezésből.

Figyelemmel kísérhetjük, ahogy a térrendezésekkel párhuzamosan sorra jelennek meg államférfiak szobrai: a négy nagy emlékmű közül az első gróf Andrássy Gyula lovas szobra, amely előbb vörös színű fatemplomba burkolva, majd Sztálin gólemszobrába öntve végzi, de a Steindl Imre Program keretében újraalkotják.

Hasonló utat járt végig a Kossuth-szoborcsoport és gróf Tisza István emlékműve is: hosszú időre eltűntek, de nemrég „feltámasztották” őket. Egyedül II. Rákóczi Ferenc lovas szobra áll avatása óta folyamatosan a téren, így válva az állandóság szimbólumává. A tér kisebb emlékművei közül külön fejezet foglalkozik a napjainkban is ott látható alkotásokkal (például Nagyatádi Szabó István, József Attila, Nemzeti Vértanúk emlékműve, az Összetartozás Emlékhelye) és az eltávolított művekkel (például Kisfaludi Strobl Zsigmond Kossuth-emlékműve, Károlyi Mihály, Nagy Imre).

Képekben is nyomon követhető szoborrestauráció (Fotó: pestbuda.hu)

A kötet második fele a Kossuth téren zajlott történelmi eseményeket tárja elénk: ceremóniákat, tüntetéseket, egyéb megmozdulásokat. Olvashatunk a Szent Korona hazatéréséről, az első tömegtüntetésekről vagy az Országház 1906-os fegyveres megszállásáról. A Tisza István elleni merényletek, az első világháború alatti tábori mise, de egy feminista tüntetés is terítékre kerül. A proletárdiktatúráig vezető rögös utat is bejárhatjuk (az első köztársaság, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása, nyilvános kivégzések, a román bevonulás tragédiája).

A Horthy-korszakról (tüntetés Trianon ellen, eucharisztikus körmenetek) és a második világháborús eseményekről (Hitlerjugend a téren, Horthy István ravatala, háborús sérülések) is oldalakon át mesél nekünk a kötet. Ugyanilyen vaskos tartalom jellemzi a szocializmus és a rendszerváltás időszakának leírásait is. Egészen a közelmúltig elmerészkedik a könyv: II. János Pál látogatása (1991), robbantás az Országháznál (1994), a 2006-os tüntetések, rendvédelmi dolgozók demonstrációi (2011), klímasztrájk (2019) és számos más esemény.

A rendszerváltás óta lezajlott események közül is sokat felvonultat a könyv (Fotó: pestbuda.hu)

Nem marad ki a tér közlekedési története sem: az első villamos megjelenéséről, a trolibuszok időszakáról, a 2-es metró állomásának megteremtéséről, de híresebb közlekedési balesetekről is olvashatunk. A Kossuth híd is méltó mementót kapott, de a tér kávézóiról, turisztikai és szórakozási lehetőségeiről, a korábbi Dunafürdőről, egyéb sporteseményekről is meghökkentően terjedelmes ismertetőket kapunk. A könyv legvégén képjegyzék, válogatott irodalom és névmutató is rendelkezésre áll.

A Nemzet Főtere: A Kossuth tér története című kötet – amelyet az Országház Kiadó jelentetett meg – bárki számára fogyasztható, színes, tartalmas, értekező, egyben szórakoztató kiadvány. Mesélni kíván egy tér gazdag múltjáról és ékes jelenéről, és ezt ügyesen teszi. Budapest rajongói számára mindenképpen értékes olvasnivaló.

Nyitókép: A Nemzet Főtere: A Kossuth tér története című könyv (Fotó: pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szép lett a tér. Ugyanakkor nem kellett volna szigorúan ragaszkodni a háború előtti állapot pontos visszaállítására. A két lovasszobor egymással szemben, a tér közepén, jobb lett volna. (Az Andrássy szobor a Rákóczi szoborral szemben). A Kossuth szoborcsoport, már csak tömege, elrendezése miatt is a tér közepén a Parlament föbejáratával szemben jobban érvénysülne. (Az Országzászló ettől még elfért volna előtte). A mostani Andrássy lovasszobor helyére, pedig a Tisza szobor pandantjaként, a rendszerváltó miniszterelnök, Antall József új szobrát tudtam volna elképzelni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó