Budapesten összesen hat közterület viseli Munkácsy Mihály nevét: öt lakott területen, egy pedig a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: a Munkácsy Mihály út, ahol az alkotó Telcs Ede által tervezett síremléke található.
Az érintett közterületeket végigjárva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a VI. kerület mellett Újpesten őrzi központi helyen utca a festő emlékét, a másik három pedig a főbb útvonalakat metsző keresztutca. A helyszíneken készített fotók jól szemléltetik az egyes utcáknak a város életében betöltött szerepét.
Négy kerület, Újpest, Kispest, Pestszenterzsébet és Budafok, ahol Munkácsy utcák találhatóak, csak 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor csatlakozott a fővároshoz. Az első három már az 1910-es években történt létesítés és a házak felépítése időszakában a festő nevét viselte. Budafokon pedig egy meglévő utcát kereszteltek át 1948-ban.
A jelenleg is működő, Munkácsyról elnevezett fővárosi intézmény képzőművészeti oktatás színtere.
Az első fővárosi Munkácsy utca
Az első fővárosi utca, amely Munkácsy Mihály nevét viselte és viseli ma is, a VI. kerületben található: a festő halála után fél évvel nevezték át az ő tiszteletére az addigi Epreskert utcát. Előtte felmerült, még a művész életében, hogy a VII. kerületi Dob utca viselje a festő nevét. Erre már meglévő precedens is adott alapot: 1880-ben Szegeden egy évvel az árvizet követően nevezték el róla az első utcát. A Párizsban élő festőfejedelem a város megsegítésére tartott franciaországi rendezvények fővédnökeként segítette az árvíz utáni újjáépítést.
Budapest is kifejezte tiszteletét Munkácsy iránt: a Krisztus Pilátus előtt Régi Műcsarnokban (a mai Képzőművészeti Egyetem) tartott, mintegy 80 ezer látogatót fogadó kiállítása alatt 1882. február 22-én adományozott díszpolgári címet a tiszteletére.
Az erzsébetvárosi Dob utca átkeresztelésének felvetéséről a Budapesti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Pesti Napló 1900. február 21-i számaiban olvashatóak híradások. Az akkor már öntudatlan állapotban lévő festőt ebben az időben a Bonn melletti Endenich ideggyógyintézetében kezelték. A Háztulajdonosok Testülete a következőképpen indokolta a fővárosi tanácshoz kérvényben felterjesztett javaslatát: „A Dob-utcának nincs valami kedvező híre. A régi időkben kétes hírű házak, lebujok, tingl-tanglik főfészke volt. Most azonban kicsinosodott s lakói is tisztességes foglalkozású emberek. De azért a híre mégis csak a régi. [...] Mindenek előtt kérik azonban, hogy a »Dob-utca« nevet, melyhez a múltból annyi előítéletes ódium fűződik, valamely hangzatosabb névvel cseréljék fel. Szinte szemrehányólag említi fel a kérvény, hogy […] a sokkalta csúnyább Petőfi-utca Magyarország legelső költőjének nevét viselheti...” – összegzi a Magyar Nemzet beszámolója.
A festő 1900. május 1-i halálát és a kultusz csúcspontjának tekinthető, több százezer fő részvételével lezajlott május 9-i temetését követően a fővárosi közterület elnevezésére – a Pesti Hírlap augusztus 26-i cikke szerint – a nyár végére már több lehetőség felmerült. A Dob utca mellett a Vigadó közelében a Váci utcával párhuzamos Kishíd utca (mai Türr István utca), az Új Vásár tér (később Köztársaság tér, a mai II. János Pál pápa tér) átkeresztelése vagy valamelyik nagyobb új utca elnevezése jött számításba.
Végül a Terézváros egyik reprezentatív helyszíne, az Andrássy úttal párhuzamos, a festészeti és szobrászati mesteriskoláknak otthont adó Epreskert utca mellett döntött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1900. október 11-i ülésén. A javaslatot a Törvényhatósági Bizottság a november 21-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá.
A Munkácsy utca városképi jellegének meghatározói az Andrássy úton az egymással ellentétes két sarkán álló, Hajós Alfréd tervezte Mamaison Hotel Andrássy (egykori izraelita fiúárvaház) és a Hungarian Art & Business (HAB) jelenlegi kiállítóhelye, a Kogart Házként ismert egykori Landauer-villa.
Továbbhaladva, a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozó Epreskert (az egykori utcanévadó), a Vágó József tervei alapján épült Schiffer-villa (ma a PAM Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum); illetve a Kőrössy Albert Kálmán tervezte két épület, a Sonnenberg-ház és a Podmaniczky utca sarkán lévő Kölcsey Ferenc Gimnázium az utca fő nevezetességei.
Az egykori Munkácsy Mozi
Az Epreskerttel szemben, a Szondi utca sarkán lévő Sonnenberg-ház és a Schiffer-villa között található a ma társasházként funkcionáló Munkácsy Mihály utca 21. épülete. Itt kapott helyet egykor a Munkácsy Mozi.
Az Angol–Magyar Bank ügyvezető igazgatója, Rudas Gyula részére Kudelka Jakab tervei szerint 1906-ra elkészült épületben működött a Gábor Fiúnevelő Intézet. A házban lakott az intézmény vezetője, Gábor Ignác irodalomtörténész, fordító és reformpedagógus (1858–1945). A falon a vészkorszakban meggyilkolt tudós emléktáblája állt. Az intézményben tanult Kertész Imre, a falai között pedig Kuncz Aladár és Illés Endre is oktattak.
A II. világháború után megszűnt iskola alagsorában, a sakk-, asztalitenisz- és tornatermek egybenyitásával a MÖHOSZ (Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség) 1956-ban alakította ki a Munkácsy Mozi helyiségét. A szerény berendezésű teremben fából készült széksorok és egy emelvényen elhelyezett korlátos páholy álltak. A vetítővászon előtt nem volt függöny. A mozi műsorát 1956 szeptemberétől közölték a sajtóorgánumok, később azonban ez elmaradt és csak az épület előtt megforduló környékbeliek értesülhettek a programokról. A fővárosi telefonkönyvben 1970-ig szerepel a mozi, ezt követően zárt be.
Munkácsy Céh a Fészek Művészklubban
A Munkácsy-kultuszhoz végül a Dob utca is hozzájárult. 1928-ban alakult a hazai mecenatúra átfogó szervezeteként a művészeket és műgyűjtőket tömörítő Munkácsy Céh, amelynek a székhelye a Kertész utca sarkán lévő Fészek Művészklubban kapott helyet. A kör elnöke Márk Lajos festő, igazgatója Lázár Béla művészettörténész volt. Nem kötelezte el magát egyik művészeti irányvonal között sem. Kiállításaikat az egykor az Erzsébet téren állt, 1960-ban lerombolt Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban tartották.
Olyan jelentős festők tartoztak a csoport kötelékébe, mint Aba-Novák Vilmos, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Csók István, Derkovits Gyula, Fényes Adolf, Gara Arnold, Hatvany Ferenc, Iványi-Grünwald Béla, Kernstok Károly, Koszta József, Márffy Ödön, Molnár C. Pál, Orbán Dezső, Réti István, Tornyai János és Vaszary János. A műgyűjtőket többek között Fleissig Sándor, Herzog Mór Lipót, Kohner Adolf, a sajtótulajdonos Miklós Andor, a kabarészerző Nagy Endre és testületileg a Lipótvárosi Casino képviselte. A támogató tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy három éven keresztül egy adott összeggel segítik a kiállításokat, melyről a kiállított műveket kisorsolták közöttük.
Márk Lajos amerikai kötődése miatt a szervezetnek az Egyesült Államokban is alakult tagozata, mely az ott élő magyar származású képzőművészeket tömörítette.
A társasági élet reprezentatív eseményét jelentette az 1835. február 23-án a céh rendezésében a Fészek Klubban tartott Munkácsy-bál. Az estélyről a Pesti Napló február 17-i száma közölt előzetest: a programban ismert magyar festmények jelmezes élőképekben való megjelenítése szerepelt, Nagy Endre konferálásával.
A vészkorszakban felfüggesztették a szervezet működését, de 1945-ben újjáalakult, Szentgyörgyi Gyenes Lajos elnökletével. A Munkácsy Céhet végérvényesen 1949 februárjában oszlatta fel Kádár János belügyminiszterként. A beszüntetéskor a székhely már nem a Fészek Klubban volt, hanem a Szent István körút 7. szám alatti házban.
Emléktábla Újpesten
Az öt fővárosi Munkácsy utca közül az egyetlen, amely emléktáblával is megtisztelte a festőfejedelmet, a IV. kerületben, Újpest Kertvárosában található. A gróf Károlyi László birtokán kialakított közterület 1914-ben vette fel az alkotó nevét. A fóti kastélyban élő nagybirtokos személye meghatározó a hazai Munkácsy-kultusz történetében, ugyanis az ő tulajdonában állt a festő egyik legismertebb műve, az 1948-as függetlenségi hagyománynak emléket állító Tépéscsinálók.
Az újpesti Munkácsy Mihály utca és a Szent László tér kereszteződésének városképi jellegzetessége az 1946-ra felépült Szent István-plébániatemplom, Fábián Gáspár és Szalkai Jenő tervei alapján. Károlyi László a templom építésének szorgalmazásában is kulcsszerepet játszott. A Munkácsy-emléktábla a templommal átellenben áll. A tábla hangsúlyozza az utca névadójának nemzetközi jelentőségét és festészetének realista aspektusát.
Munkácsy utcák városszerte
Az 1910-es években épült ki a XIX. kerületben a kispesti Munkácsy utca, illetve a XX. kerületben a pestszenterzsébeti Munkácsy Mihály utca. Az előbbi a KÖKI, a Kőbánya-Kispest csomópont közelében, a Derkovits Gyula utcából nyíló kis utca. A városkép meghatározó eleme, az egykori Víztorony épületében kialakított irodaház is közvetlenül látható a Munkácsy utcából.
Pestszenterzsébeten a festő közeli barátjáról, a Honfoglalás-óriásképen is megörökített, 200 éve született Jókai Mórról elnevezett utcából nyílik a Munkácsy Mihály utca. A keresztutcát másik oldalról a Mártírok útja határolja.
A XXII. kerületben, Budafok kertvárosi részén az 1930-ban épült ki a Gádor utcából nyíló mai Munkácsy utca. Az elcsatolt területekre utaló közterületelnevezési hullám során eredetileg Munkács, majd a Munkácsi utca névre keresztelték. Mai elnevezését 1948-ban kapta.
A festőfejedelem emléke egy iskolában
A XIV. kerületi Csáktornya park 1. szám alatt található az idén többes jubileumi évet ünneplő Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 55 éve, 1970-ben a Dózsa György Úti Általános Iskola jogutódjaként nyílt meg az intézmény.
Az iskolában rajztagozat működött, és az itt oktató Jakab Rita rajztanár szorgalmazta a „legnagyobb magyar festő”, Munkácsy nevére való átkeresztelést. 35 éve, 1990-ben valósult meg ez az elképzelés. 20 éve pedig 2005-től a képzőművészeti oktatás alapfokú művészetoktatási intézmény keretében működik az általános iskolai képzés mellett.
Az iskola életének szerves része a festőfejedelem emlékének ápolása, hogy a diákok megismerjék és megszeressék a névadójuk életművét. A bejárat feletti üvegablakon Munkácsy aláírása és a tanítvány, Hans Temple által festett ismert portré (hátterében a Krisztus Pilátus előtt festmény) részlete látható. Az aulában Nagy Kolos szobrászművész bronz domborműve, Munkácsy arcképe látható. Az intézmény a kiváló teljesítményt nyújtó diákokat Munkácsy-éremmel jutalmazza. Az iskolai díj korábbi változatát Koller Ferenc, a jelenlegit pedig Mátyás Zoltánné Németh Krisztina művész-tanárok készítették.
Az iskola tanulói a Szépművészeti Múzeum Munkácsy-kiállítását is megtekintették. A tárlatot tetszéssel fogadták a fiatalok, többen a családjukkal újra ellátogattak.
Nyitókép: A VI. kerületi Munkácsy Mihály utca (Fotó: Nagy László Bálint/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció