A társasági élet központja volt a századfordulón, ma egyetemistáké a Balaton Kávéház A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

A ledöntött emlékművek a régi időkről mesélnek Október 23-án az 1956-os forradalom kitörésének euforikus eseményére, a Sztálin-szobor ledöntésére is emlékezünk. Ma az egykori szovjet diktátor monumentális szobrának csupán a csizmája tekinthető meg, az is csak azonos méretű másolatban a XXII. kerületi Memento Parkban, ám a rendszerváltáskor elbontott köztéri alkotásokból az eredetieket láthatjuk a múzeumként működő szobortemetőben. Az 1990-ben megbukott kommunista diktatúra szobrait jelentős alkotók, köztük Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Varga Imre készítették.

Jeles festőink nyomában – Festőszobrok Budapesten Az október 18-i magyar festészet napja alkalmából Budapest festőszobrainak nyomába eredtünk: bemutatjuk, hogyan élnek a főváros emlékezetében a jeles alkotók, mely festőknek, miért és hogyan tartották fontosnak megőrizni az emlékét.

Budapest-szerte láthatjuk a szobrait a 125 éve született Pátzay Pálnak A kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy a Tanácsköztársaságot követően bebörtönzött, majd az 1930-as években a római iskolához csatlakozó, a szocializmus évtizedeiben pedig a pártvezéreket ábrázoló szobrai révén szélesebb körben megismert alkotót objektíven közelítsük meg. Szobraival ugyanis városszerte több helyen is találkozhatunk: Balassi Bálinttal a Kodály köröndön, a széllel dacoló női alakkal a Duna-korzón vagy a Raoul Wallenberg-emlékművel a Szent István parkban.

250 éve hunyt el a magyar barokk stílusteremtője, Mayerhoffer András A hazai barokk-rokokó építőművészet egyik meghatározó alakja a salzburgi születésű Mayerhoffer András, akit az úgynevezett Grassalkovich-stílus vagy gödöllői stílus megalkotójaként is ismerünk. A 250 éve elhunyt építőmester és építész munkái – például az első pesti kéttornyú római katolikus templom vagy az egykori Péterffy-palota a Piarista utcában – ma is meghatározó elemei a budapesti városképnek.

Újabb épület nyeri vissza eredeti formáját a Kodály köröndön Idén elkezdődött és várhatóan jövőre fejeződik be a Kodály körönd északi palotájának felújítása. Az Andrássy út és a Szinyei Merse Pál utca találkozásnál álló Hübner-ház a körönd négy látványos neoreneszánsz épületének egyike. A Bukovics Gyula tervezte és 1884-ben elkészült palotának eredetileg négy tornya volt, de kettőt még a II. világháborúban elveszített. A most folyamatban lévő munkálatok során ezeket is visszaépítik, emellett a homlokzatot kívül-belül felújítják.

Ahol Jókai Mór és ifj. Johann Strauss találkozott – Tűzvész pusztította el a lipótvárosi Német Színházat Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

Aki a nullás kilométerkövet is alkotta – Borsos Miklós 115 éve született A szobrászművészként, éremművészként és grafikusként egyaránt elismert Borsos Miklós 115 éve, 1906. augusztus 13-án született az erdélyi Nagyszebenben. Győrben, majd 1945-től Budapesten élt. Télen a Várnegyedben, az Úri utca 6. szám alatt, nyáron pedig Tihanyban dolgozott, állandó múzeuma pedig Győrben látogatható. Budapesten több alkotása is látható, egy-egy műve akaratlanul is felhívja magára a figyelmet.

A neoreneszánsz homlokzat klasszicista belsőt rejt a lipótvárosi Hercegprímás utcában Az 1844-ben Hild József által klasszicista stílusban kivitelezett, a XX. század elején neoreneszánsz stílusban átalakított, a mai Hercegprímás utca 7.szám alatti ház a Szent István-bazilikát körülölelő tér egyik legszebb épülete. Már maga a homlokzat is különleges az emeletenként váltakozó díszítésekkel, a hangulatos belső udvar pedig megőrizte a klasszicista jegyeket. Ami beárnyékolja a palota történetét, az az egykori tulajdonosok élettörténete.

Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc A XIX. utolsó évtizedében Novák Ferenc építész mutatta be a közvéleménynek a Gellért-hegyi sikló tervét, amely összekpcsolódott a Citadella lebontásának szándékával. Novák elképzelése szerint nemcsak sikló épült volna a Gellért-hegyre, hanem kilátó, világító szobor és millenniumi emlékműként Nemzeti Panteon is. Az építész először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót épített volna, amelyre az engedélyeket is megkapta. Álma mégsem vált valóra.

Már többen is terveztek siklót a Gellért-hegyre, de sem a fogaskerekű, sem a gőzsikló nem valósult meg Vajon mi lehet a magyarázata, hogy a XIX. század második felétől a jóváhagyott, engedélyezett tervek ellenére eddig soha nem kezdődött el a Gellért-hegyi sikló építése? Fuchs Guidó már 1884-ben, majd az 1890-es években Balázs Mór, Miller Vince Ede és Novák Ferenc is letette az asztalra saját elképzeléseit. A megvalósítás közelébe azonban egyikük sem jutott el.

Mozart és Dvořák szobra díszítette egykor az Ellinger-palota homlokzatát Ránézésre csupán egy lepusztult házat látunk a Terézvárosban, a Németh László utca 2/b szám alatt. Az egykor díszes Ellinger-palota potyogó vakolata mögött azonban különleges történetek sejlenek fel. A ház egyik felének tulajdonosa Ellinger Gusztáv hegedűművész és nemzetközi hírű zenepedagógus volt, míg a másik felét az a Novák Ferenc építész tulajdonolta, aki az 1890-es években többek között a Gellért-hegyi Sikló terveivel vált ismertté.