Terézváros egyik mellékutcájában, a Kodály köröndtől pár perces sétára, a Németh László utca 2/b szám alatt bújik meg az egykori Ellinger-palota. A felújításra szoruló homlokzat első ránézésre nem is sejteti az egykori zenebarát tulajdonosok, Ellinger Gusztáv hegedűművész-pedagógus (1810–1898) és Novák Ferenc építész (1848–1903) „ízléspárbaját”.

A házról a legteljesebb korabeli leírás Ellinger Gusztáv halálának másnapján, 1898. mácius 6-án a Pesti Naplóban megjelent nekrológban olvasható:

„Ott halt meg abban a Kis János-utcai díszes palotában, mely felerészben az ő tulajdonát képezte. A másik fele Novák Ferenc építészé, ki szintén rajongó muzsikus. S ez az épület arkitektonikáján is kifejezést nyert. Az épület homlokát két relief-szobor dísziti: Mozarté és Dvozsáké. Mozart szobrát Ellinger követelte palotája homlokán, a Dvorzsákét pedig Novák, a cseh származású zenebarát. S az öreg Ellinger bácsi, mikor ezt a muzsikai dualizmust elmagyarázta hallgatóinak, sohasem mulasztotta el hozzátenni: – Dvozsákot nagyon tisztelem, de szobrot nem én állíttattam neki.”

Az Ellinger-palota homlokzata Mozart és Dvořák egykori szobrainak helyével Terévzvárosban, a Németh László utca 2/b szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A leromlott állapotú homlokzaton még látható a Mozart-relief megmaradt felső része és névfelirata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bejárat feletti, első emeleti ablak egy-egy oldalán, két félkör alakú mélyedésben a két komponista szobrának helye ma is látható. A szobrok felett, a második emeleti részen álltak egykor a reliefek: Dvořákénak csak az egykori körvonalai, míg Mozarténak a felső része és névfelirata maradt meg.

Az egykori Ellinger-palota fele részben a hegedűművész-padagógus Ellinger Gusztávé volt, a másik fele Novák Ferenc építészé (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ellinger-ház belső tere, a lépcsőház és az udvar felújított állapotban érzékelteti a palota egykori hangulatát. Az udvarhoz vezető földszinti előtér igazi meglepetése a két zenélő puttószobor: az egyik pánsípon, a másik lanton játszik. A szimmetrikus elrendezésű szobrok két oldalt, egy-egy mélyedésben találhatóak.

A két zenélő puttószobor még megvan az Ellinger-palotában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület Jedlicska János tervei alapján készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Németh László utca 2/b (akkor Kis János utca 2/b) alatti palota tervezője Jedlicska János építész volt, akinek a nevéhez a saját családja számára épített Damjanich utca 25/c., a Nefelejcs utca 61. és a szabadkai Vermes-palota kialakítása is fűződik. A terézvárosi palotát Ellinger Gusztáv 88 évesen, 1892. április 9-én vásárolta meg tőle, majd alighogy beköltözött, a ház tulajdondonjogának felét 1892. május 23-án eladta a csehországi születésű Novák Ferenc (1848–1903) építésznek, aki itt rendezte be az építészirodáját.

A földszinti folyosó és az udvari kijárat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori palota udvara napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hegedűművészből zenepedagógus 

A palota névadója Ellinger Gusztáv, az óbudai klezmerzenész, Ellinger Jakab fia volt, és már gyermekkorában fellépett. Testvére, József is beírta a nevét a zenetörténetbe mint nemzetközi hírű tenorista, aki először énekelte Bánk bán szerepét a Nemzeti Színházban.

A klezmerzenészek közül Ellinger Gusztáv volt az egyetlen, aki a budai Várszínház zenekarába bekerült. A Bécsi Konzervatóriumban a második évfolyammal kezdte a tanulmányait a Beethoven-ősbemutatókon közreműködő Joseph Böhm irányítása alatt. Kitüntetéssel végezve 1829-ben szerződtette a bécsi Hofoper, amely a mai Staatsoper mögött álló telken lévő egykori Kärthnerthortheater épületében működött.

Igaz, hogy „csak” egy szezonban, 1830 júniusáig volt tagja a társulatnak, de ez az egy év éppen a bel canto korszak bécsi fénykorát jelentette. Ellinger Gusztáv közreműködött Rossini Tell Vilmosának bécsi premierjén, a fiatal Meyerbeer A keresztes lovagok Egyiptomban című operájának sikersorozatában és a kor sztárpárosa, Giuditta Pasta és Giovanni Battista Rubini gálaelőadásain, valamint Bellini A kalóz című operájának bécsi bemutatóján. Hegedűművészként Niccolò Paganini jelentette számára a példaképet, akinek a játékát élőben is megcsodálta.

A bécsi évadot követően Ellinger Gusztáv felbecsülhetetken művészi tapasztalattal érkezett haza Magyarországra, hogy tudását átadja a fiataloknak. Oktatótevékenyéget magántanárként a belvárosi Egyetem tér 6. szám alatti otthonában végezte. Pedagógiai tehetségét bizonyítja, hogy ő látta meg még kisgyermek korukban Joachim József, Auer Lipót, Grün Jakab, Singer Ödön és Hubay Jenő tehetségét. A nemzetközi pályafutást értő gondossággal készítette elő a számukra: a későbbi generációhoz tartozó Hubay kivételével mind Ellinger egykori bécsi tanáránál, Joseph Böhmnél tanultak tovább.

           Ellinger Gusztáv legismertebb tanítványai: bal oldalon Joachim József (Forrás: schumann-portal.de), jobb oldalon Auer Lipót (Forrás: wikipedia.org)

Auer művésszé éréséhez Joachim is jelentős módon hozzájárult. Eredményeiket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Brahms Joachimnak, míg Csajkovszkij Auernek írta a hegedűversenyét. Ellinger pedagógiai eredményességét az is jelzi, hogy tanítványai kivétel nélkül a pedagógia terén is jelentőset alkottak.

A fiatal építész és kultúraszervező, Novák Ferenc

A palota másik lakója a csehországi születésű Novák Ferenc (1848–1903) építész volt, aki itt rendezte be az építészirodáját. Az önállósodásáig a Tiszavidéki Vasútnál és a Sugár-úti Építő-társaságnál dolgozó Novák kiemelkedő mestermunkái az Athenaeum Nyomda (Rákóczi út 54.) épületének kivitelezése és a neogót stílusú, négyemeletes Erzsébet körút 25–27. végleges kialakítása 1894-95–ben; ezt  a munkát Schmahl Henriktől vette át. Az épületben nyílt meg 1906-ban az első olyan budapesti mozi, amely már önálló helyiséggel rendelkezett, és a Projectograph névvel került nyilvántartásba, majd e házban élte fiatalkorát a három ígéretes Ruttkai testvér: Éva, Ottó és Iván. Novák Frenc nevéhez fűződik a Neumann család otthonaként és Neumann János szülőházaként ismert Bajcsy-Zsilinszky út 62. (1886–87) és a Benczúr utca 5. számú épület (1887) tervezése is.

           

Novák Ferenc építész Gellért-hegyi Siklóra vonatkozó tervei (Forrás: Épitő Ipar XXI.évfolyam 13. szám)

A XIX. század utolsó évtizedében a mindennapi közbeszéd tárgyát jelentette Novák Gellért-hegyi Sikló-terve: a Döbrentei utca torkolatától a Gellért-hegy csúcsáig 1892-ben egy villamos fogaskerekű járművet képzelt el, a Gellért-hegy tetején világítótoronnyal, a Nemzeti Panteonnal és szállodával kiegészítve. 1897-ben módosította a koncepcióját a nemzetközi hírű sikló- és villamosépítő mérnök, George Croydon Marks, Edison későbbi munkatársa segítségével. Az immáron víztúlsúllyal működtetett, hidraulikus sikló megépítését 1898 novemberében engedélyezte Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, de végül nem valósult meg.

A Gellért-hegyre tervezett villamos vasút és építmények Novák Ferenc műépítész terve szerint (Forrás: Vasárnapi Ujság, 39. évfolyam, 12. szám)

Szülőhazájával az itteni működése ellenére sem szakadt meg a kapcsolata: František Novák néven a cseh kultúrában is tevékenyen részt vett mint a budapesti Cseh Társaskör (Česká Beseda) elnöke. Anyagi támogatásával hozták létre a társasköri egylet színpadát, amelyen több darabot rendezett is. Tevékenyen részt vet a Sokol Tornaegylet szervezésében is. Feleségével, Ratzenbeck Annával, akivel 1884-ben házasodott, nyaranta a szülövárosában, Táborban élt, ahol egy családi villát is építtetett.

A magyar fővárosban korábban a Felsőerdősor utca 10. szám alatt lakott. Még itt látta vendégül František Ondříček hegedűművészt, Dvořák Hegedűversenyének első tolmácsolóját, aki 1890 novemberében koncertezett a Vigadóban. Dvořák eredetileg az Ellinger-tanítvány, Joachim József számára írta a versenyművet, aki a klasszikus formaideál jegyében nem érezte magáénak a formabontó, romantikus szellemiségű alkotást.

Ellinger Gusztáv örökösei

Ellinger Gusztáv és Novák Ferenc egyaránt gyermektelenül haltak meg. A hegedűművész tulajdonrészét a nemzetközi hírű operaénekesnő, Maleczkyné Ellinger Jozefa – Gustav Mahler egyik kedvenc énekesnője – akkor még kiskorú gyermekei örökölték. Köztük Maleczky Román a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Budapesti Torna Club főtitkára lett. A zenei hagyományt  a másik két gyermek, Maleczky Bianka koloratúrszoprán és az Otto Klemperer lemezeiről ismert baritonista, Maleczky Oszkár vitték tovább.

Nyitókép: Az Ellinger-palota belső tere​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)