Aki a nullás kilométerkövet is alkotta – Borsos Miklós 115 éve született

Írta: Nagy László Bálint

2021. augusztus 13. 9:00

A szobrászművészként, éremművészként és grafikusként egyaránt elismert Borsos Miklós 115 éve, 1906. augusztus 13-án született az erdélyi Nagyszebenben. Győrben, majd 1945-től Budapesten élt. Télen a Várnegyedben, az Úri utca 6. szám alatt, nyáron pedig Tihanyban dolgozott; állandó múzeuma pedig Győrben látogatható. Budapesten több alkotása is látható, egy-egy műve akaratlanul is felhívja magára a figyelmet.

Borsos Miklós egyik legismertebb alkotása a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren található 0 kilométerkő, a magyar közúti közlekedés alfája és omegája. Az 1975. április 4-én felállított jelzőkő a nullát valóságos nullával ábrázolja. A Film Színház Muzsika 1975. április 26-i számában így vall erről az alkotó:

„Az emberek valamiféle furcsa tudathasadással mindig mást akarnak kieszelni, mondani, mint amiről szó van. Úgy tudom, a nulla kilométerkövet mindenütt ilyen vagy olyan szoborral jelzik. Holott ez nemzetközi jel, s igen fontos, hogy aki rápillant, tüstént fölismerje. Ha a Milói Vénuszt állítanánk a helyére, az szépséget árasztana ugyan, de hirtelenjében talán nem óvna meg attól, hogy elkerüljük a közlekedési katasztrófát. S nézze csak: a nulla voltaképpen egy gyönyörű felkiáltójel!”

  Borsos Miklós a 0 kilométerkő készítése közben (Forrás: Hajdú-Bihari Napló 1975. február 21.)

Borsos Miklós alkotása, a 0 kilométerkő a Clark Ádám téren 1975-ben (Forrás: Fortepan/UVATERV)

A jelzőkő a nullát valóságos nullával ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A 0 kilométerkő legszembetűnőbb vonása a karakterizált középvonal, amely Borsos más jelentős munkáinak is „védjegye”. A szabadidejében hegedüléssel és preklasszikus partitúrák gyűjtésével is foglalkozó művész így nyilatkozott ennek a zenei párhuzamáról a Muzsika 1965. júliusi számában: 

„És ez is valami furcsa, áttett zenei hatás, illetve zenei képzet eredménye. Fiatalkoromban hegedűltem és ahogy az E-húrt meghúztam a hegedűn, úgy jelenik meg ez a feszülő magas húr legtöbb szobrom középvonalaként. Ezeknek a helyeknek, vagy alakoknak egész létét és lényét a  homloktól lefelé tartó pozitív, néha negatív ív határozza meg, ez adja karakterüket, és ez az egyetlen része a szobornak, amin nem lehet változtatni, másképpen formálni. És ez az, amit akárhányszor csinálok, mindig olyan, mintha a hegedű E-húrján játszanék.”

A Bimbó díszkút a Budavári Palota déli udvarán; a karakterizált középvonal itt megjelenik (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A Szív

A korábbi nevén Országos Kardiológiai Intézetként ismert Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Haller utcai főbejárata előtt, az előkertben áll Borsos Miklós talán legenigmatikusabb, a kardiológiai ikonográfia terén is jelentős alkotása, A Szív. A fehér márvány posztamensen álló, 1976. június 30-án felavatott nagyméretű, szürkés színű mű önéletrajzi ihletésű: súlyos szívproblémájából 1973-ban egy műtétnek köszönhetően gyógyult fel a művész. 

Borsos Miklós A Szív című szobra  a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főbejáratánál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Életmentő szívműtétje előtt Borsos Miklós azzal a kéréssel fordult az orvosokhoz, hogy ne a nyakán, hanem a mellkasán legyen a vágás. Ugyanis csak ezzel a megoldással tudott újra hegedülni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szent Ferenc kútja

Borsos Miklós életművének központi eleme a mélyen megélt és felvállalt hit. Alkotásai döntő hányadának ihletője a Biblia és a kereszténység: az elveiből akkor sem engedett, amikor emiatt a tűrt kategóriába tartozott. Szent Ferenc alakja élete végéig foglalkoztatta: szobrok, bronzérmék és grafikák inspirálója, akiről a Vigilia 1982. novemberi számában így vall:

„Egyedüli keresztény ideálom egész fiatalkorom óta. … Nem volt pap. Nem volt egyházatya. „Senki” volt a „poverello”: Isten szegénykéje. De a himnuszban kimondta a legnagyobbakat. A világ, a teremtés, a lét egységét, azonosságát, az isteni törvényt. Lehetett ennél nagyobbat leírni a tizenharmadik században? Az emberi szellem és lélek legnagyobb felszabadítója. Ez élteti nyolcszáz éve, és fogja éltetni, amíg az emberi lélek és gondolkodás szabadságra vágyik és elveti a béklyokat, amiket mindig a Hatalom rak rá.”

Egyik legjelentősebb, Szent Ferencet ábrázoló  alkotása az 1947-ben készített és a művész által a Pasaréti Ferences Kolostornak adományozott Szent Ferenc kútja. A négyszögletes kolostorkert közepén álló, az Isten és a természet közelségét tükröző, glóriás, madarat tartó alak megformálását – az „élő víz”-et szimbolizáló kút kontextusában – egyfajta belső intimitás, személyesség jellemzi.

Borsos művészetét döntő hatással determinálta a fiatalkori itáliai, toszkánai útja és az ekkor látott műalkotások, városépítészeti terek reneszánsz harmóniája. A Szent Ferenc-szobor ezt a közép-itáliai életérzést is visszaadja. 

Árkádiai hangulat a lágymányosi lakótelepen

„A modern művészet sokszor feltűnő, máskor bizarr formai ötleteit megismerve még egyszerűbb formanyelvet kerestem, s ezt a nagyon régi szobrászatban találtam meg ... a forrás: Görögország” – írta Borsos Miklós. Ezt juttatja érvényre a kisebb méretű, vízszintes Bacchus (a fej mellett oldalt kancsóval és a fekvő alak felett átívelő szőlőfürttel) és a vele átellenes, nagyobb felületen lévő, függőleges Asszonyok a kútnál (három fiatal női alak, az egyik kezében gyermek; a kút fölött két „békegalamb”) téglalap alakú, 1959-ben készített mészkő domborműveiben is. Nem máshol, mint egy lágymányosi lakóházon az Október 23. utca 7. szám alatt. 

Borsos Miklós alkotásai egy lágymányosi lakóházon. Az üzlethelyiség bejárata felett látható a Bacchus című dombormű: a fekvő alak feje mellett oldalt kancsóval és felette átívelő szőlőfürttel. A homlokzaton vele átellenben az Asszonyok a kútnál című dombormű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Borsos Miklós domborműve: Asszonyok a kútnál. Három fiatal női alak, az egyik kezében gyermek; a kút fölött két „békegalamb” (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ez az átlós szerkezettel és a méretek kontrasztjával hangsúlyozott árkádiai, „apollóni” szellemiség teljesen idegen a szocialista realizmustól. A Művészet 1961. márciusi számában Borsos megkapta a verdiktet a hivatalos kultúrpolitika részéről: „a „Parnasszus” magaslataira menekülés a való élet mindennapjaitól, semmiképpen sem teszi a műveket alkalmassá arra, hogy egy új lakótelepen új társadalmunk igényeit kielégíthessék.”

Napkorong nőalakkal, Borsos Miklós alkotása a VIII. kerületben  az Üllői út 28. számnál (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Az erdélyi gyökerek – Budai Nagy Antal szobra

Az alkotó székely származása (a családja olyan jelentős művészekkel gyarapította a kultúrát, mint Paál László és Köllő Miklós szobrász) és transzilvánizmusa ad személyességet Budai Nagy Antal nagyméretű bronz mellszobrának, amely a Zsigmond királlyal szemben 1437-38-as vérbe folytott erdélyi parasztfelkelés vezetőjének nevét viselő gimnázium aulájában áll Budafokon. 

Budai Nagy Antal bronzszobra a Budai Nagy Antal Gimnáziumban Budafokon (Forrás: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az erkölcsi tartást sugárzó, elnyomó rendszereket megélt, és azok ellen küzdő idősödő ember életnagyságúnál nagyobb fejét Borsos mintha önmagáról mintázta volna. Az Ország-Világ 1977. augusztus 28-i számában a következőképpen foglalta össze a felkészülés folyamatát, Kós Károly Budai Nagy Antal históriája című kisregényét is kiemelve:

„Több mint egy éve keresem a motívumot Budai Nagy Antal ábrázolásához. Elolvastam Kós Károly könyvét és még sok minden mást, megnéztem több korabeli székely-ábrázolást. A tanulságok nyomán már hiteles szobor születhetik, amelyet Óbudán állítanak majd fel.”

Óbuda helyett a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség a budafoki középiskolát jelölte ki a szobor helyéül, így 1878-ban ott került felállításra.

Borsos Miklós Budai Nagy Antal szobrát készítik a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Barabás utcai szoboröntődéjében (Forrás: Turista Magazin 1978. október)

Szerep és előadó: Gilda és Gyurkovics Mária

Borsos Miklós életművében jelentős részt képviselnek az általa tervezett síremlékek. Az ouevre és a sírszobrok listáját nézve egyaránt feltűnő, hogy a kortárs színművészet és operajátszás jeles színpadi egyéniségei nem jelennek meg alkotásaiban. Pedig a színház és a zene közel állt a művészhez: 1965-ben Aiszkhülosz Oreszteia-trilógiájához tervezett díszleteket a Nemzeti Színház számára. A muzsika világából pedig a preklasszikus korszak, a hegedűirodalom és a kamarazene volt az igazi területe: Bach (főként a szólószonáták), Vivaldi, Purcell, Händel, Gesualdo, Monteverdi, Palestrina.

                                        

 Gyukovics Mária operaénekesnő síremléke, amely előtt a férje, Forrai Miklós és lánya, Forrai Zsuzsa áll (Forrás: Film Színház Muzsika 1977. november 5.) 

Ugyanakkor a kiváló koloratúrszoprán Gyurkovics Mária részére Borsos Miklós készített síremléket. Ráadásul a legismertebb szerepével, Gildával, az olasz romantikus operairodalom egyik legpopulárisabb darabjából, Verdi: Rigoletto című dalművéből. A Farkasréti temető 25. parcellájában lévő, 1977. október 28-án felavatott szobor az előadóművész és az általa megformált karakter egymásratalálását, összhangját tükrözi. A nőalak a reneszánsz világát is hűen megidézi.

A Borsos Miklós által készített síremléken Gilda alakja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A nőalak a reneszánsz világát is hűen megidézi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Borsos Miklós szobrászművész a műtermében, 1972-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 87957)

Borsos Miklós így vallott magáról egy interjúban, amely A toronyból című kötetben jelent meg 1979-ben:

„Annak idején Schopenhauert, Nietzschét és Marxot is olvastuk, de a választ az életre, a magatartásra vonatkozóan mégsem a filozófiától kaptam.  Sohasem volt szükségem arra, hogy megkérdezzem valakitől, mondjuk a hitleri idők kezdetén, a Reichstag felgyújtásakor, hogy most ez jó vagy rossz. Pontosan tudtam. A Biblián nevelkedtem, és ezzel a neveltséggel az ember pontosan tudta mindig, mi a jó és mi a rossz.”  

Nyitókép: A 0 kilométerkő napjainkban a Clark Ádám téren, háttérben a Budavári Sikló (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remélem, hogy a Clark Ádám tér felújítása után a visszaállított virágágyás közepébe helyezik el!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó