A Széchenyitől eredő Nemzeti Panteon (Üdvlelde) gondolatának újabb és újabb felelevenítése gyakorlatilag végigkíséri a Gellért-hegy újkori történetét, csakúgy, mint az 1848–49-es szabadságharc leverését követően épült Citadella. Emellett a sikló terve is időről időre felkeltette a szélesebb közvélemény figyelmét.

A Tabánból a Gellért-hegyre vezető, víztúlsúllyal működtő gőzsikló egyik első ötletgazdája 1884-ben Fuchs Guidó, a MÁV főmérnöke, a forgalmi és vontatási kiadások ellenőrzési osztályvezetője volt. Tervei szerint a Rudas fürdő melletti Okenfusz-féle ház mögötti, a hegyoldalban fekvő Alsó Gellérthegy utca és a Citadella alatt lévő Alsó Sétány út között épült volna meg a siklópálya.

Sajtóbeszámoló Fuchs Guidó tervéről. A közigazgatási bejárást követően akadt el a terv (Forrás: Pesti Hirlap, 1884. november 24.)

A Fővárosi Lapok 1884. május 27-én adta hírül: „A Gellérthegyre vezetendő gőzsikló műszaki előmunkálataira kért Fuchs Guidó mérnök engedélyt.” A jóváhagyás előtt Kemény Gábor akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter kikérte a város véleményét, amely 1884. június 21-én már meg is érkezett. A középítési bizottság „örömmel veszi a tervet s a város részéről semmi kifogást nem kíván emelni.

A július 11-i közgyűlés már azt is határozatba foglalta, hogy Fuchs köteles 2000 korona kauciót letenni az esetleges károk megtérítésére.  Augusztus 17-én a miniszter értesítette a közgyűlést a gőzsikló előmunkálatainak megkezdésére adott engedélyéről. A napilapok utoljára november 24-én számoltak be a fejleményekről: „A gellérthegyi gőzsikló terve közeledik a megvalósulás stádiumához. Fuchs Guidó magánmérnök, a ki e siklóra nézve előmunkálati engedélyt nyert, benyujtotta kérvényét a kormányhoz a végleges engedély kiadásáért. A kormány ennélfogva elrendelte a közigazgatási bejárást, mely szerdán délelőtt 10 órakor fog megtartatni.”

Fuchs Guidó egyik lakhelye: a MÁV Nyugdíjintézet egykori, Andrássy út 8385. szám alatti bérháza 1883-ban Divald Károly fényképén (Forrás: Budapest neoreneszánsz építészete/Budapest Főváros Levéltára, 2009)

A terv ezt követően feledésbe merült, Fuchs Guidó élete pedig tragikus fordulatot vett. A szepességi szász, cipszer lutheránus nagykereskedő családból származó mérnöknek az 1880-as évek elején még Petritsch Klementína a felesége, 1886-ban pedig – a napilapok beszámolója szerint – eljegyezte Jungk Eugénia kisasszonyt. Sűrűn költözött egyik reprezentatív lakhelyéről a másikba, lakott a Kodály köröndi MÁV Nyugdíjintézet bérpalotákban, az Andrássy út 85. és Andrássy út 88–90. szám alatti épületekben, majd az Andrássy út 102–104. szám alatt és a Király u. 92. számú házban is. Végül a családi tulajdonban lévő Sas u. 23. szám alatt talált otthonra. A MÁV-nál betöltött vezető beosztásától 1896-ban vált meg, 1899-ben a Péceli Szemere Fürdő Rt. izgagatósági tagságától is elbúcsúzott és gondnokság alá került. Gyámleánya, Fuchs Auguszta Paula gondoskodott róla.

Néhány évvel a Fuchs-féle terv után a budapesti villamosforgalmat Balázs Mór vezetésével megszervező, és azt 1887-ben elindító Siemens és Halske Budapesti Városi Vasút Vállalat intézett beadványt Ráth Károly főpolgármesterhez 1890 augusztusában. Engedélyt kértek a Láchídtól a Rudas fürdőig villamos, majd onnan a Gellért-hegyre vezető villamos fogakerekű vasút előmunkálataira.

Balázs Mór és az általa elindított első pesti villamos (Forrás: Zsigmond Gábor: Balázs Mór élete és munkássága/mmkm.hu)

A Siemens-cég vezérigazgatójaként Balázs Mór a fővárosi közvetlen forgalom megteremtését tartotta szem előtt. Az volt a terve, hogy a Gellért-hegyet „könnyen hozzáférhetővé tegye”, emellett pedig „a balparti összes városrészek Budával összeköttetést nyernének”. A már álló Lánchíd és Margit híd után az újabb Duna-híd megépítésével egyidejűleg a budai villamosvonalat összekapcsolta volna a pesti rakparti villamossal, így teremtve meg a közvetlen forgalmat Budáról a Nagykörútra, a Városligetbe, illetve Kőbányára.

Korabeli tudósítás Balázs Mór és a Siemens és Halske Budapesti Városi Vasút Vállalat tervéről (Forrás: Pesti Napló, 1890. augusztus 28.)

Ez a terv azonban még a jóváhagyásig sem jutott el, és a tragédia Balázs Mórt is elérte. Egy évvel azután, hogy vezetésével 1896-ban megépült a földalatti vasút, 1897-ben, 48 évesen szívinfarktus következtében elhunyt, négy gyermeket hagyva hátra.

A Gellért-hegyi sikló soron következő tervével Miller Ede Vince főmérnök állt elő 1891-ben. Akkoriban minden jel arra mutatott, hogy Miller Ede Vince Novák Ferenc építésszel közösen kidolgozott siklóterve megvalósul. A Döbrentei utca torkolatától a Gellért-hegy csúcsáig elképzelt „villamos fogoskerekű sodronypálya” megépítése a Citadella lebontásával kapcsolódott volna össze.

A Miller Ede Vince által 1891-ben elkezdett terv, amelynek már a Novák Ferenc által kidolgozott változata került a nagyközönség elé 1892-ben, a Vasárnapi Újságban (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1892. március 20.)

A Fővárosi Középítési Bizottság 1891. május 22-én „nem tett elvi kifogást” az „elektromos fogaskerekű vasút létesítése iránt”, a fővárosi közgyűlés pedig a július 8-i ülésén határozatott hozott, amely „a tervezett pálya céljaira szükséges fővárosi közterületeket elvben ezennel átengedni rendeli”. Szeptember elején a belügyminiszter és kereskedelmi miniszter is jóváhagyta a tervet, amelyet az október 24-i közigazgatási bejárás és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hozzájárulása követett.

A legújabb tervek szerint 2022-re elkészülő Gellért-hegyi Sikló a Tabánból a Citadelláig szállítja majd az utasokat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Azonban Miller sem építette meg a siklót, sőt, már az 1891. november 6-i közgyűlésben kérelmezte az építési engedély Novákra való átruházását. Ehhez végül 1892. február 9-én járult hozzá a közgyűlés pénzügyi és gazdasági bizottsága. A köztudatba is Novák Ferenc neve került be, mint a Gellért-hegyi sikló tervezője, bár az ő terve is elakadt az 1898-as végleges engedélyeztetését követően.

Az elmúlt évtizedekben a Gellért-hegyi Sikló megvalósítása újból napirendre került. A 2000-es évek közepétől a Rác Sikló Kft., jelenleg pedig s Gellérthegyi Sikló Kft. szorgalmazza az építkezést.

Tavasszal még arról olvashattunk, hogy ha a terveket elfogadják, ősszel kezdődhet is az építés, ám jó ideje nem érkezett hír a beruházásról.

A Citadella közelében lenne a sikló végállomása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Egy korabeli terv a Gellért-hegyi siklóra, a Miller Ede Vince által 1891-ben elkezdett terv Novák Ferenc által kidolgozott változata 1892-ből (Forrás: Vasárnapi Ujság,1892. március 20.)