sikló
A BKV 55 éve jött létre – Minden járművön kalauz volt, és olcsón lehetett utazni
2023. január 4. 11:00
A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968. január 1-jén vette át a fővárosi tömegközlekedést három másik társaságtól. A budapesti villamosokat, autóbuszokat, HÉV-eket és a többi közlekedési eszközt addig ugyanis három önálló vállalat üzemeltette, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budapesti Helyiérdekű Vasút. Ezenkívül az új szervezet magába olvasztotta a Fővárosi Hajózási Vállalatot is.
Mégsem épül sikló a Gellért-hegyen – A főváros eláll a szerződéstől
2022. február 23. 16:30
Eláll a Gellért-hegyi sikló és az alsó állomásnál tervezett autóbusz-parkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől a Fővárosi Önkormányzat. A Fővárosi Közgyűlés mai döntését azzal indokolta, hogy a szerződés hatályba lépésétől számítva több mint tizenhárom év telt el anélkül, hogy a szerződés szerinti beruházás megvalósítását szolgáló érdemi kivitelezési munkák egyáltalán megkezdődtek volna.
Környezetvédelmi engedélyt kapott a Gellért-hegyi sikló építése
2021. november 25. 17:00
Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Gellért-hegyre tervezett sikló építése. Az engedély kiemeli, hogy a munkálatoknak számos természetvédelmi előírásnak és világörökség-védelmi elvárásnak kell megfelelnie.
Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc
2021. július 29. 14:00
A XIX. utolsó évtizedében Novák Ferenc építész mutatta be a közvéleménynek a Gellért-hegyi sikló tervét, amely összekpcsolódott a Citadella lebontásának szándékával. Novák elképzelése szerint nemcsak sikló épült volna a Gellért-hegyre, hanem kilátó, világító szobor és millenniumi emlékműként Nemzeti Panteon is. Az építész először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót épített volna, amelyre az engedélyeket is megkapta. Álma mégsem vált valóra.
Már többen is terveztek siklót a Gellért-hegyre, de sem a fogaskerekű, sem a gőzsikló nem valósult meg
2021. július 26. 14:00
Vajon mi lehet a magyarázata, hogy a XIX. század második felétől a jóváhagyott, engedélyezett tervek ellenére eddig soha nem kezdődött el a Gellért-hegyi sikló építése? Fuchs Guidó már 1884-ben, majd az 1890-es években Balázs Mór, Miller Vince Ede és Novák Ferenc is letette az asztalra saját elképzeléseit. A megvalósítás közelébe azonban egyikük sem jutott el.
A háború után elbontották, de 35 éve újra felépítették a Budavári Siklót
2021. június 6. 10:30
A Budavári Sikló az első gépi hajtású tömegközlekedési eszköz volt a fővárosban, és fontos szerepet töltött be a Vár közlekedésében. A II. világháború után 40 évig nem épült újjá, csak 35 évvel ezelőtt, 1986. június 5-én indult el ismét. Ma már tömegközlekedési jelentősége elhanyagolható, de a turisták a Siklóból szívesen csodálják Budapest egyedi panorámáját.
Hamarosan befejeződhet a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése
2020. július 22. 18:00
A Gellért-hegyi sikló évek óta húzódó előkészítése a következő hetekben lezárulhat. A sikló bejárata a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni, a kocsik az Orom utcáig, az első száz méteres szakaszon a föld alatt fognak haladni, utána hídszerkezeten, a felszín felett mennek tovább a Citadelláig.
Siklóval Pestről a Gellért-hegyre
2020. július 16. 15:00
A pesti belvárosból a XIX. század végén Budát elérni nem volt egyszerű. Akárcsak a Gellért-hegy tetejére felmászni. E két problémát oldotta volna meg Ruppenthal János valóban látványos elképzelése, amely egy hidat, és rajta siklót képzelt el.
Sikló épül a Gellért-hegyen – Vizsgálják a libegős összeköttetést a Várhegyre
2020. július 12. 11:00
Eldőlt, hogy megépül a Tabánból a Gellért-hegyre vezető sikló, de elképzelhető, hogy kötélpályás összeköttetést alakítanak ki a Várhegy és a Gellért-hegy között. A kormány úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni ezt az utóbbi lehetőségét is.
Emléktáblát avattak a Budavári Sikló indulásának 150. évfordulóján
2020. március 2. 18:00
A világ második siklóját 150 évvel ezelőtt, 1870. március 2-án helyezték üzembe. Az évforduló alkalmából emléktáblát avattak a Budavári Sikló Clark Ádám téri állomásánál.
Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét – 150 éve avatták fel a Budavári Siklót
2020. február 26. 14:00
Európában a párizsi felvonó után ez volt a második ilyen szerkezet. A Budavári Siklót 1870. március 2-án avatták fel, nagy sikert aratott. „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve" – írták róla a lapok.
A 658 lovat gőzgéppel akarták leváltani Budapest közlekedésében 140 éve
2019. november 6. 8:00
Az 1870-es években a frissen létrejött egységes Budapest fejlődése meglódult. A városon belüli közlekedést azonban továbbra is lóvontatású eszközök biztosították, miközben a gőzvontatású vasút a világon és Magyarországon hódított. A korszellemnek megfelelően 1879-ben, 140 évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy Budapesten is gőzgépek váltsák le a lovakat.
Harminc éve a világörökség része a Budavári Sikló
2017. szeptember 18. 22:49
100 méter hosszú pálya, 50 méter szintkülönbség és 30 fokos lejtésszög. 1870-től ezt az akadályt pár perc alatt bárki legyőzhette, csupán 4 krajcárért. A világon másodikként üzembe helyezett Budavári Sikló népszerűsége töretlen volt egészen 1944-ig, de a II. világháborús bombázások során súlyosan megrongálódott hegypálya helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Az évente több százezer utast szállító Budavári Sikló 1987 óta a világörökség része.
Harminc éve jár a Sikló
2016. június 3. 15:32
1986-ban indult el újra a Budavári Sikló. Egykor a világ második siklója volt, ami változatlan formában működött 1870-től az 1944-es bombatámadásig.
További cikkeink
Február közepén indul a Flórián téri felüljárók felújítása
A Flórián téri felüljárók felújítása február 14-én veszi kezdetét, a 2026 tavaszáig tartó munka pedig jelentős forgalomkorlátozással jár majd. A két felüljárón nem párhuzamosan dolgoznak majd, így egyet végig használhatnak majd az arra közlekedők.
A pest-budai állóhíd vámmentessége
A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.
A pesti mágnásnegyed Janus-arcai
A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.