Gellért-hegy

Kelta fellegvártól a csillagvizsgálóig: a Gellért-hegy sziklacsúcsának története A világörökség része, Budapest egyik szimbóluma, tetején a számos téves mondával terhelt Citadellával. Ez a Gellért-hegy, amely egyben természetvédelmi terület is, több ritka növény otthona, amely a történelem során kevésbé ismert épületeknek is otthont adott.

Állványok között a Gellért-hegyi Szabadság-szobor Nemrég felállványozták a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, amelyet a Citadella átépítési munkáihoz kapcsolódóan restaurálnak. Kijavítják a repedéseket, megtisztítják a kőelemeket, kicserélik a belső szerkezet kötéseit, átvizsgálják a több ezer rögzítőcsavart. A legfontosabb változás azonban, hogy az 1947-ben felavatott Szabadság-szobor talapzatára egy kőkereszt kerül, mégpedig oda, ahol egykor a szovjet katona szobra állt.

Rózsakertet adtak át a Gellért-hegyen A nemzeti összetartozást szimbolizáló rózsakertet alakítottak ki a Gellért-hegyen, a Jubileumi parkban. Minden magyar települést egy rózsatő jelképez.

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

Átadták a Corvinus Egyetem Gellért-hegyi campusát Átadták a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért-hegy oldalában fekvő új campusát. A XI. kerületi Ménesi út és a Mányoki út találkozásánál fekvő új egyetemi központ közösségi tervezés alapján készült, és 680 hallgató befogadására alkalmas. A budai campus többfunkciós oktatási-kutatási terekkel, négyemeletes panorámás kollégiummal, valamint sportközponttal és 1,1 hektáros parkkal várja az egyetemi közösséget.

Kezdődik az egykori Munkásőrség épületeinek bontása a Gellért-hegyen A Munkásőrség mintegy 50 éves épületeit lebontják a Gellért-hegyen, a Somlói út 49–53. szám alatt, a helyén a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei és otthona épül fel. Nyitott, parkosított területet is terveznek a campus épületegyüttese mellé.

Aki újabb színt vitt a Gellért-hegyre – 130 éve született Weichinger Károly Az ősszel pompás színekbe öltöző Gellért-hegy az egyedülálló természeti adottságain kívül látványos épületekkel is büszkélkedhet. Közéjük tartozik a délkeleti oldalon elhelyezkedő pálos kolostor, melyet Weichinger Károly tervezett. Az építész születésének százharmincadik évfordulóján bemutatjuk leghíresebb művét, valamint más budapesti alkotásáról is megemlékezünk.

A kilencven éve lebontott Tabánra emlékezünk – Nem épült fel a helyére tervezett modern város A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.

A Gellért-hegyen állt egykor Buda és Pest legrégebbi keresztútja Pesten és Budán a törökök kiűzése után számos keresztutat állítottak, amelyeket a húsvéti időszakban keresztény szokás szerint a budai és pesti lakosok gyakran felkerestek. A megmaradt régi keresztutak mellett vannak azonban olyanok, melyekről már csak írásos és néhány képi emlékünk maradt fenn. Ilyen a Gellért-hegy egykori híres kálváriája és keresztútja is, melyet több mint 300 évvel ezelőtt is jártak már a pest-budai hívek.

Két gyűlölt épületet szerzett meg Budapest 125 éve: a Citadella ma is megvan, az Újépületet elbontották Magyarország, s benne Budapest elnyomásának több közismert szimbóluma állt még a kiegyezés utáni évtizedekben is a főváros közepén. Az egyik a szabadságharc leverése után a város megfélemlítésére épített Citadella erőd a Gellért-hegy tetején, a másik a '48-as honvédek börtöneként is ismert, rossz emlékű, hatalmas Újépület a mai Szabadság tér helyén. E két katonai létesítményt 1897 októberében vette át Budapest. Az Újépületet rövid időn belül lebontották, de a Citadellával évtizedekig nem tudtak mit kezdeni.

Átadták a Nelson Mandela parkot a Gellért-hegyen Bár korábban sokan tiltakoztak ellene, a Gellért-hegy északi lejtőjén, a Filozófusok kertje és a Hegyalja út közötti területen átadták a Nelson Mandela parkot. A Fővárosi Önkormányzat az átadást a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű elnökének 104. születésnapjára időzítette.

Kezdődhet az építkezés a Gellért-hegyen – Megkapta az építési engedélyt a Mátyás Palota Egykor munkásőrbázis volt a Gellért-hegyen, a Somlói út 49–53. szám alatt, ahol hamarosan a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei és otthona épül fel. A tehetséggondozó központ új épületegyüttesének tervei a napokban kapták meg az építési engedélyt, így kezdődhet a Mátyás Palotának nevezett székház kivitelezése.

A felszabadulás emlékművének készült, Budapest egyik jelképe lett a 75 éves Szabadság-szobor A 75 éve felavatott Szabadság-szobrot, eredeti nevén Felszabadulási emlékművet a főváros vezetése a Horváth-kertben helyezte volna el, ám a készítést felügyelő bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy Budapest egyik legmagasabb pontjára kerüljön. Így végül a Gellért-hegy ormára állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A rendszerváltás után megszabadították a megszállásra emlékeztető jelképektől, azóta a szabadságot és a függetlenséget szimbolizálja.

Megvan az engedély, folytatódhat a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése Új építési engedélyt kapott a Gellérthegyi SIKLÓ Kft., így folytatódhat a sikló kialakításának előkészítése. A tervek szerint ha a pálya elkészül, a járművek 72 másodperc alatt érnek majd fel a Hegyalja úti végállomástól a hegy tetejére. A beruházás 2023. második felében készülhet el.

Környezetvédelmi engedélyt kapott a Gellért-hegyi sikló építése Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Gellért-hegyre tervezett sikló építése. Az engedély kiemeli, hogy a munkálatoknak számos természetvédelmi előírásnak és világörökség-védelmi elvárásnak kell megfelelnie.

Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen Immár húsz éve áll a Filozófiai kert című szoborkompozíció a Gellért-hegyen. Az alkotást, amely a világ meghatározó gondolkodóit és világvallások alapítóit ábrázolja, Wagner Nándor magyar származású, egykor Japánban élő szobrászművész ajándékozta Budapestnek.

Akiről a Gellért-hegyet elnevezték: 975 éve halt mártírhalált Imre herceg tanítója Szent Gellért nevét, legendáját nemcsak a magyarok ismerik, de minden bizonnyal az ide látogató turisták is hallanak róla. Ha másért nem, azért, mert a keresztény Magyarország első vértanújának Gellért-hegyi szobra a budapesti városkép szerves része. A püspök több mint száztíz éve tartja magasba a keresztet a főváros felett. A 975 éve mártírhalált halt Gellért püspök emlékét nem pusztán a hegy, de számos más alkotás is őrzi a fővárosban.

Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc A XIX. utolsó évtizedében Novák Ferenc építész mutatta be a közvéleménynek a Gellért-hegyi sikló tervét, amely összekpcsolódott a Citadella lebontásának szándékával. Novák elképzelése szerint nemcsak sikló épült volna a Gellért-hegyre, hanem kilátó, világító szobor és millenniumi emlékműként Nemzeti Panteon is. Az építész először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót épített volna, amelyre az engedélyeket is megkapta. Álma mégsem vált valóra.

A Citadella kertje és falai is megújulnak, 1500 négyzetméteres kiállítótér lesz az erődben Több liftet, egy medencét, 1500 négyzetméteres kiállítóteret és húszméteres zászlót is kap a mostani, átfogó rekonstrukció során az 1854-ben elkészült Citadella, amelynek falai és kertje is teljesen megújulnak. A munkákat a ZÁÉV és a Market Zrt. konzorciuma végezheti el 14,8 milliárd forint értékben.

Kevesen ismerik a városligeti korcsolyacsarnok tervezőjét – Száz éve hunyt el Francsek Imre A városligeti korcsolyacsarnok, a Szent Gellért-szobor kolonnádja, a Budai Polgári Casino épületei mellett több bérházat is tervezett, és ha minden ötlete megvalósult volna, nemcsak a Kálvin teret és a Szabadság teret látnánk másmilyennek, de a Kossuth utcai Dreher-palota is odébb költözött volna néhány méterrel. Éppen száz éve hunyt el idősebb Francsek Imre.

Hírességek utcája – Írók, festők, feltalálók éltek egykor a Bartók Béla úton Budapesten van egy hely, ahol egymás mellett megfért az autógyár, a laktanya, a kollégium és a két világháború közötti magyar irodalom. Mindezt száz métereken belül. Ez a különleges hely a Bartók Béla útnak a Gellért tér és Körtér közötti része. Egy csodálatos út, csodálatos helyekkel.

Hogyan újuljon meg a Gellért-hegy? – Kérdőíven várják a javaslatokat A Budapest Fejlesztési Központ és a Fővárosi Önkormányzat közösen méri fel, hogy a lakosok milyen fejlesztéseket szeretnének látni a Gellért-hegyen. A közösségi tervezéshez csatlakozó online kérdőívet szeptember 15-ig bárki kitöltheti.

Budapest elhanyagolt jelképe: bejártuk a jobb sorsra érdemes Gellért-hegyet Hiába a város egyik szimbóluma, szerelmespárok és turisták kedvenc sétálóhelye; hiába természetvédelmi terület a Gellért-hegy, évtizedek óta elhanyagolt állapotban van. Nemcsak ráncfelvarrásra, hanem teljes rekonstrukcióra lenne szüksége.

Hamarosan befejeződhet a Gellért-hegyi sikló építésének előkészítése A Gellért-hegyi sikló évek óta húzódó előkészítése a következő hetekben lezárulhat. A sikló bejárata a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni, a kocsik az Orom utcáig, az első száz méteres szakaszon a föld alatt fognak haladni, utána hídszerkezeten, a felszín felett mennek tovább a Citadelláig.

Egy kis Genova a Gellért-hegyen – Megmutatjuk az olasz város mintaként szolgáló eredeti épületét A Hegedüs-villát, vagy eredeti nevén a Schoch-villát valószínűleg minden budapesti ismeri, bár a nevét kevesen tudják. Az épület tömege a Szent Gellértet ábrázoló szobor és a vízesés fölött magasodik, így azonnal szembetűnik, ha Pestről Buda felé haladunk az Erzsébet-hídon. Középkorias formái a XX. század eleji magyar építészetre kevésbé jellemzők, a városi legenda szerint egy olasz épület másolata. Utánajártunk, vajon igaz-e a legenda.

Az eltűnt Hamupipőke nyomában – A háborúban semmisült meg a Gellért-hegyi kútszobor A Gellért-hegyi játszótéren valamikor Hamupipőke szobránál olthatták szomjukat a gyerekek. Az 1920-as években ugyanis úgy döntött a főváros, hogy neves szobrászoktól olyan díszkutakat rendel, amelyeket mesefigurák, mesealakok díszítenek. A cél az volt, hogy a kutak ne csak ivásra szolgáljanak, hanem a gyermekek esztétikai érzékét is fejlesszék.

Siklóval Pestről a Gellért-hegyre A pesti belvárosból a XIX. század végén Budát elérni nem volt egyszerű. Akárcsak a Gellért-hegy tetejére felmászni. E két problémát oldotta volna meg Ruppenthal János valóban látványos elképzelése, amely egy hidat, és rajta siklót képzelt el.

Dürer Budapesten – Magyarországi gyökerei miatt neveztek el utcát Pesten a világhírű festőművészről Az Ajtósi Dürer sor a Városliget mellett futó forgalmas és ismert útvonal, de talán kevésbé köztudott az elnevezésének története. Albrecht Dürer világhírű bajor reneszánsz festő magyar gyökerekkel rendelkezett, édesapja Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról vándorolt ki Nürnbergbe, ahol a későbbi neves művész megszületett. A magyar eredetet számontartották Nürnbergben is, így Dürer halálának 400. évfordulóján Budapesten járt szülővárosának küldöttsége. A bajoroktól egy különös szobrot kapott Budapest ajándékba, a magyar fővárosban pedig ekkor neveztek el utcát a világhírű festőművészről.

Sikló épül a Gellért-hegyen – Vizsgálják a libegős összeköttetést a Várhegyre Eldőlt, hogy megépül a Tabánból a Gellért-hegyre vezető sikló, de elképzelhető, hogy kötélpályás összeköttetést alakítanak ki a Várhegy és a Gellért-hegy között. A kormány úgy döntött, hogy meg kell vizsgálni ezt az utóbbi lehetőségét is.