Hírességek utcája – Írók, festők, feltalálók éltek egykor a Bartók Béla úton

2020. szeptember 7. 13:00

Budapesten van egy hely, ahol egymás mellett megfért az autógyár, a laktanya, a kollégium és a két világháború közötti magyar irodalom. Mindezt száz métereken belül. Ez a különleges hely a Bartók Béla útnak a Gellért tér és Körtér közötti része. Egy csodálatos út, csodálatos helyekkel.

Budán, a Gellért-hegytől délre fekvő területeken a XVIII. század végén mindössze csak egy-két épület árválkodott, köztük a szegények fürdője, a Sáros fürdő és néhány katonai épület, valamint egy vámház a mai Bartók Béla út és Lágymányosi út sarkán. Az 1810-es években készült térképeken már látszanak utak, ezek természetesen földutak voltak, amelyek szőlők között vezettek.

Az évszázados múltra visszatekintő budai szőlőművelés azonban 1875-ben a filoxérajárvány miatt egy csapásra eltűnt. Az egykori szőlők helyét üres területek vették át.

A XIX. század végén azonban jelentős változás történt, megépült a Ferenc József híd. Ennek a hídnak a hatására a város szinte átfolyt Budára, megindult a villamos, sőt a budafoki és a budaörsi HÉV-ek is a Bartók Béla úton közlekedtek. 30 év alatt az egykori üres területből kialakult Szentimreváros, és felépültek a házak a mai Bartók Béla úton, amelyek aztán nagyon fontos személyeknek, eseményeknek adtak otthont.

Gondolatban sétáljunk végig az úton, és álljunk meg egy-egy érdekesebb ház előtt!

A Bartók Béla út 15., Ottlik Géza egykori otthona (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az út elején áll a Gellért szálló, az egykori Sáros fürdő helyén. Egykor Budapest legnagyobb és legelegánsabb szállodája volt, amely egy nemzetközi hírű gyógyfürdőnek is helyet ad. Vele szemben a Műegyetem tömbje látszik, bár technikailag az egyetem nem a Bartók Béla úton áll, de mindenképp ide tartozik.

Ottlik Géza remekművében, az Iskola a határon című regényben, illetve annak folytatásában a Budában a főhős mindig visszatér a Fehérvári út 15. szám alatti otthonába. Ez a mai Bartók Béla út 15. számú ház, egy különleges hely, ugyanis a ház két épületből áll, közte udvarral.

A Bartók Béla út talán legszebb épülete a neoromán stílusú Baross Gábor Kollégium (Bartók Béla út 17–19.), amelyben helyet kapott a szintén neoromán Szent Imre-kápolna is. Az épület kívülről is hatalmas, de valójában még nagyobb, mint amilyenek látszik, ugyanis van egy „titkos” belső kertje, ahol többek között egy I. világháborús emlékművel tisztelegnek az elesett tanárok és kollégisták emléke előtt. A kertben helyet kapott a kollégium eredeti névadójának, Szent Imrének a szobra is.

A Bartók Béla út egyszerre közlekedési és kulturális főút. Jobbra a Baross Gábor Kollégium neoromán tömbje (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gárdonyi tér környéke egy mini kulturális negyed. A tér közepén áll Gárdonyi szobra, tőle balra a B32 Galéria és Kultúrtér, az út szemközti oldalán pedig a Csonka János Múzeum. A múzeum helye nem véletlen, Csonka János, miután a Műegyetemtől nyugdíjba ment, itt alapította meg saját üzemét.

Gárdonyi Géza szobra, mögötte az a ház, amelynek emeleti műteremlakásában Csontváry Kosztka Tivadar alkotott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gárdonyi-szobor mögötti ház (Bartók Béla út 36.) felső szintjén nem kisebb mester alkotott, mint Csontváry Kosztka Tivadar.
A ház alsó szintjén működik a legendás Hadik Kávéház. Az 1910-ben (más források szerint 1906-ban) nyitott kávéház a két világháború közötti irodalmi élet egyik központja volt, rendszeres vendége volt Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos és Déry Tibor, de a hely lelke mindenképpen Karinthy volt. Az eredeti Hadik, amely nevet a szemben lévő Hadik András laktanyától kölcsönözte, 1940-ig működött, majd 70 év múltán újra megnyitotta kapuit.

A Gárdonyi Géza Általános Iskola homlokzatán az óra harangjátékot is játszik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gárdonyi térre néz a Gárdonyi Géza Általános Iskola, amelyet 150 éve, 1870-ben alapított Buda Szabad Királyi Városa, azaz öregebb magánál Budapestnél. Az iskolában olyan hírességek tanulták meg a betűvetést, mint Wigner Jenő vagy Nemeskürty István. Természetesen az iskola mostani épülete fiatalabb.

A Bartók Béla út legnagyobb tere a Móricz Zsigmond körtér. Móricz maga a Bartók Béla út 56. alatt lakott, azaz a mai Móricz Zsigmond körtéren.

A körtér legjellegzetesebb épülete (természetesen a nemrég a PestBudában bemutatott Szent Imre-szobor mellett) a Gomba, ami eredetileg 1942-ben épült Schall József tervei szerint. Az épületben a villamosokat és a HÉV-vonalakat kiszolgáló trafóház és jegypénztár kapott helyet. A nagyon szép kialakítású épület a XXI. század elejére teljesen lepusztult, elbontása is szóba került, de a tér felújítása során sikerült megmenteni.

A Gomba, mögötte a Gregersen-ház homlokzata uralja a Móricz Zsigmond körteret (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Körteret félkörben a Gregersen-ház határolja. Ez a hatemeletes, letisztult homlokzatú ívelt ház Gregersen Hugó tervei alapján épült. Valójában nem egy, hanem több épület áll itt, de a térre néző homlokzatuk egységes képet mutat a tervező koncepciója szerint. A háztömb Bartók Béla út felé eső részén működött 1934-től a Simplon mozi, amely a II. világháború után Bartók moziként üzemelt, és megnyitásakor Budapest legmodernebb és egyik legnagyobb filmszínháza volt.

1934-ben nemcsak a mozi, hanem az annak helyet adó épület is igen modernnek számított (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Körtérről indul ki a Fehérvári út, amelynek elején áll az egykori Váli úti elemi iskola épülete (Váli utca 1.). 1912-es megépülése óta számos iskolának adott otthont, hisz működött a falai között a Szent Imre Gimnázium, a Kolos Richárd Szakközépiskola, 2000 óta pedig a József Attila Gimnázium.

Az iskola mellett áll az 1948–1949-ben Lévai Andor és Szendrői Jenő tervei alapján épített Szent Kristóf Rendelőintézet (Fehérvári út 12.), amely a háború utáni, rövid kommunizmus előtti korszak egyik legjelentősebb budapesti középülete.

A Karinthy Frigyes utca egy hangulatos bulvár, amelyen érződik a Műegyetem közelsége, míg a vele szemben induló Villányi úton olyan jellegzetes épületek állnak, mint a Szent Margit Gimnázium, a Szent Imre-plébániatemplom és a Szent Imre Gimnázium.

Nyitókép: A Bartók Béla út, jobbra a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Baross Gábor Kollégium, Bartók Béla út, Both Balázs, Budapest, Csonka János Múzeum, Csontváry Kosztka Tivadar, Domonkos Csaba, Fehérvári út, Gárdonyi tér, Gellért-hegy, Gomba, Gregersen ház, Hadik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Múltidéző, Ottlik Géza, PestBuda, pestbuda.hu, Szent Imre, Szentimreváros

²⁶ ² ³

Kapcsolódó írások

Állványok között a Gellért-hegyi Szabadság-szobor

2024. augusztus 12. 18:00

Nemrég felállványozták a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását, amelyet a Citadella átépítési munkáihoz kapcsolódóan restaurálnak. Kijavítják a repedéseket, megtisztítják a kőelemeket, kicserélik a belső szerkezet kötéseit, átvizsgálják a több ezer rögzítőcsavart. A legfontosabb változás azonban, hogy az 1947-ben felavatott Szabadság-szobor talapzatára egy kőkereszt kerül, mégpedig oda, ahol egykor a szovjet katona szobra állt.

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton

2024. július 19. 13:00

Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Rózsakertet adtak át a Gellért-hegyen

2024. június 7. 19:00

A nemzeti összetartozást szimbolizáló rózsakertet alakítottak ki a Gellért-hegyen, a Jubileumi parkban. Minden magyar települést egy rózsatő jelképez.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹