Budán, a Gellért-hegytől délre fekvő területeken a XVIII. század végén mindössze csak egy-két épület árválkodott, köztük a szegények fürdője, a Sáros fürdő és néhány katonai épület, valamint egy vámház a mai Bartók Béla út és Lágymányosi út sarkán. Az 1810-es években készült térképeken már látszanak utak, ezek természetesen földutak voltak, amelyek szőlők között vezettek.

Az évszázados múltra visszatekintő budai szőlőművelés azonban 1875-ben a filoxérajárvány miatt  egy csapásra eltűnt. Az egykori szőlők helyét üres területek vették át. 

A XIX. század végén azonban jelentős változás történt, megépült a Ferenc József híd. Ennek a hídnak a hatására a város szinte átfolyt Budára, megindult a villamos, sőt a budafoki és a budaörsi HÉV-ek is a Bartók Béla úton közlekedtek. 30 év alatt az egykori üres területből kialakult Szentimreváros, és felépültek a házak a mai Bartók Béla úton, amelyek aztán nagyon fontos személyeknek, eseményeknek adtak otthont. 

Gondolatban sétáljunk végig az úton, és álljunk meg egy-egy érdekesebb ház előtt!

A Bartók Béla út 15., Ottlik Géza egykori otthona (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az út elején áll a Gellért szálló, az egykori Sáros fürdő helyén. Egykor Budapest legnagyobb és legelegánsabb szállodája volt, amely egy nemzetközi hírű gyógyfürdőnek is helyet ad. Vele szemben a Műegyetem tömbje látszik, bár technikailag az egyetem nem a Bartók Béla úton áll, de mindenképp ide tartozik. 

Ottlik Géza remekművében, az Iskola a határon című regényben, illetve annak folytatásában a Budában a főhős mindig visszatér a Fehérvári út 15. szám alatti otthonába. Ez a mai Bartók Béla út 15. számú ház, egy különleges hely, ugyanis a ház két épületből áll, közte udvarral. 

A Bartók Béla út talán legszebb épülete a neoromán stílusú Baross Gábor Kollégium (Bartók Béla út 17–19.), amelyben helyet kapott a szintén neoromán Szent Imre-kápolna is. Az épület kívülről is hatalmas, de valójában még nagyobb, mint amilyenek látszik, ugyanis van egy „titkos” belső kertje, ahol többek között egy I. világháborús emlékművel tisztelegnek az elesett tanárok és kollégisták emléke előtt. A kertben helyet kapott a kollégium eredeti névadójának, Szent Imrének a szobra is. 

A Bartók Béla út egyszerre közlekedési és kulturális főút. Jobbra a Baross Gábor Kollégium neoromán tömbje (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gárdonyi tér környéke egy mini kulturális negyed. A tér közepén áll Gárdonyi szobra, tőle balra a B32 Galéria és Kultúrtér, az út szemközti oldalán pedig a Csonka János Múzeum. A múzeum helye nem véletlen, Csonka János, miután a Műegyetemtől nyugdíjba ment, itt alapította meg saját üzemét. 

Gárdonyi Géza szobra, mögötte az a ház, amelynek emeleti műteremlakásában Csontváry Kosztka Tivadar alkotott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gárdonyi-szobor mögötti ház (Bartók Béla út 36.) felső szintjén nem kisebb mester alkotott, mint Csontváry Kosztka Tivadar.
A ház alsó szintjén működik a legendás Hadik Kávéház. Az 1910-ben (más források szerint 1906-ban) nyitott kávéház a két világháború közötti irodalmi élet egyik központja volt, rendszeres vendége volt Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos és Déry Tibor, de a hely lelke mindenképpen Karinthy volt. Az eredeti Hadik, amely nevet a szemben lévő Hadik András laktanyától kölcsönözte, 1940-ig működött, majd 70 év múltán újra megnyitotta kapuit.

A Gárdonyi Géza Általános Iskola homlokzatán az óra harangjátékot is játszik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gárdonyi térre néz a Gárdonyi Géza Általános Iskola, amelyet 150 éve, 1870-ben alapított Buda Szabad Királyi Városa, azaz öregebb magánál Budapestnél. Az iskolában olyan hírességek tanulták meg a betűvetést, mint Wigner Jenő vagy Nemeskürty István. Természetesen az iskola mostani épülete fiatalabb.

A Bartók Béla út legnagyobb tere a Móricz Zsigmond körtér. Móricz maga a Bartók Béla út 56. alatt lakott, azaz a mai Móricz Zsigmond körtéren. 

A körtér legjellegzetesebb épülete (természetesen a nemrég a PestBudában bemutatott Szent Imre-szobor mellett) a Gomba, ami eredetileg 1942-ben épült Schall József tervei szerint. Az épületben a villamosokat és a HÉV-vonalakat kiszolgáló trafóház és jegypénztár kapott helyet. A nagyon szép kialakítású épület a XXI. század elejére teljesen lepusztult, elbontása is szóba került, de a tér felújítása során sikerült megmenteni.

A Gomba, mögötte a Gregersen-ház homlokzata uralja a Móricz Zsigmond körteret (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Körteret félkörben a Gregersen-ház határolja. Ez a hatemeletes, letisztult homlokzatú ívelt ház Gregersen Hugó tervei alapján épült. Valójában nem egy, hanem több épület áll itt, de a térre néző homlokzatuk egységes képet mutat a tervező koncepciója szerint. A háztömb Bartók Béla út felé eső részén működött 1934-től a Simplon mozi, amely a II. világháború után Bartók moziként üzemelt, és megnyitásakor Budapest legmodernebb és egyik legnagyobb filmszínháza volt. 

1934-ben nemcsak a mozi, hanem az annak helyet adó épület is igen modernnek számított (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Körtérről indul ki a Fehérvári út, amelynek elején áll az egykori Váli úti elemi iskola épülete (Váli utca 1.). 1912-es megépülése óta számos iskolának adott otthont, hisz működött a falai között a Szent Imre Gimnázium, a Kolos Richárd Szakközépiskola, 2000 óta pedig a József Attila Gimnázium.

Az iskola mellett áll az 1948–1949-ben Lévai Andor és Szendrői Jenő tervei alapján épített Szent Kristóf Rendelőintézet (Fehérvári út 12.), amely a háború utáni, rövid kommunizmus előtti korszak egyik legjelentősebb budapesti középülete. 

A Karinthy Frigyes utca egy hangulatos bulvár, amelyen érződik a Műegyetem közelsége, míg a vele szemben induló Villányi úton olyan jellegzetes épületek állnak, mint a Szent Margit Gimnázium, a Szent Imre-plébániatemplom és a Szent Imre Gimnázium. 

Nyitókép: A Bartók Béla út, jobbra a Gárdonyi Géza Általános Iskola (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)