Akiről a Gellért-hegyet elnevezték: 975 éve halt mártírhalált Imre herceg tanítója

A cikk angolnyelvű változata: From whom Gellért Hill was named: the educator of prince Emeric died a martyr's death 975 years ago

Írta: Földváry Gergely

2021. szeptember 24. 9:03

Szent Gellért nevét, legendáját nemcsak a magyarok ismerik, de minden bizonnyal az ide látogató turisták is hallanak róla. Ha másért nem, azért, mert a keresztény Magyarország első vértanújának Gellért-hegyi szobra a budapesti városkép szerves része; a püspök több mint száztíz éve tartja magasba a keresztet a főváros felett. A 975 éve mártírhalált halt Gellért püspök emlékét nem pusztán a hegy, de számos más alkotás is őrzi a fővárosban.

Szent Gellért Magyarország kereszténnyé válásának kezdetén érkezett hazánkba, ahol Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését, ő az első magyar vértanú. A Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. Alakját Budapesten számos emlék őrzi.


Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellér-hegy oldalán látható Szent Gellért egyik legismertebb szobra. A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905)


A keresztet magasba tartó első magyar vértanú szobra 1904 óta meghatározó eleme a Gellért-hegynek, ahol a legenda szerint mártírhalált halt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Szent Gellértet mint Imre herceg tanítóját ábrázolja a Szent István-bazilikában látható szobor, Strobl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Gellért püspök élete

Gellért 977-ben született az itáliai Velencében, egy gazdag nemesi család sarjaként. Már életének kezdeti időszakát is csodák övezték. Születése után úgy tűnt, hogy nem fog életben maradni, ezért a szülei elvitték egy szigetre, hogy bencések imádkozzanak érte. A család fogadalmat tett, hogy ha Gellért megmenekül, akkor az Istennek szentelik az életét. Csodával határos módon Gellért meggyógyult és hamarosan az egyik legtehetségesebb bencés rendi szerzetes lett, akit huszonötéves korában rendtársai perjellé választották.

Szentföldi zarándoklatra indult 1015-ben, de viharba keveredett és Isztria partjainál kötött ki. Ezután érkezett Magyarországra a későbbi Szent Mór püspökhöz Pécsre, ahol sikerült meggyőzni őt, hogy menjen Székesfehérvárra. Itt találkozott István királlyal, aki felkérte, legyen fia, Imre nevelője. Hét éven keresztül tanította a herceget, majd Bakonybélben remeteként folytatta imádságait a magyar kereszténységért. István király 1030-ban bízta meg azzal, hogy szervezze meg a csanádi egyházmegyét. Gellért az egyházmegye megszervezése után a papi utánpótlás biztosítására egy káptalani iskolát szervezett, és számos templomot építtetett.


Szent Gellért legendájának részletei: Szent Gellért Szent István király előtt; A remeteségben; Püspökké választása; Prédikál a népnek (Forrás: Magyar Anjou-legendárium)

István halála után, a vallási és trónviszályok idején állandó veszélyben volt az élete, egyik látomásában meg is jövendölte tragédiáját. Vata pogány lázadói 1046. szeptember 24-én kőzáporral támadtak rá, azonban csodával határos módon a kövek nem okoztak sérültést Gellértnek. Ezért a pogányok szekerével együtt fellökték és megölték. A halálának körülményeit a hagyomány többféleképpen is megőrizte, ezek közül a legismertebb, hogy a később róla elnevezett Kelen-hegy sziklájáról a mélybe lökték.


A Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szobor a kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom oromzatán, Varga Imre alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

„Amint a Duna folyóhoz érkezik, íme nagy tömeg istentelen nép özönli körül, és köveket hajigálnak a kocsiban ülő atyára, de ezek isteni oltalom folytán nem érték el őt. Az atya áldással és szent kereszt jelével szállt velük szembe”  – olvasható Szent Gellért Püspök kis legendájában (Szabó Flóris fordítása).

„S Szent István első vértanú példájára, Pannónia első vértanúja a földre térdelve hangosan így kiáltott: - Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják mit tesznek. - Ám azok ezt látva még jobban megdühödtek, neki támadtak, és kocsiját felfordították a Duna partjára. Ott leráncigálták kocsijáról, taligára rakták, és Kelenföld hegyéről letaszították” – olvasható Szent Gellért Püspök nagy legendájában (Szabó Flóris fordítása).


Szent Gellért legendájának részletei: A lázadó pogányok megölik a papokat; Szent Gellértet letaszítják a hegyről; A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével; A Szent temetése (Forrás: Magyar Anjou-legendárium)

Gellért holttestét a pesti Boldogasszony-templomba vitték, amely a mai Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom, és a Gellért-heggyel szemben áll a Duna másik oldalán. Maradványait később átszállították Csanádra, de a Belvárosi-plébániatemplom oltárában 2002 óta megtalálható Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött sarokcsont- és csigolyacsont-ereklyéje.

Gellért püspököt halála után nem sokkal később, Szent László idejében 1083-ben avatták szentté, István királlyal, Imrével és két szerzetessel egyetemben.   


A Belvárosi-plébániatemplom oltára, amielyben megtalálható Szent Gellért ereklyéje (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Szent Gellért sarok- és csigolyacsont-ereklyéje 2002-ben került a Belvárosi-plébániatemplom oltárába (Fotó: Both Balázs/pestbuda)

Szent Gellért legendája a Gellért-hegyen

Természetesen Budapest egyik legjellegzetesebb látnivalója, a Gellért-hegy kötődik a legjobban Szent Gellérthez, miután a hagyomány szerint itt halt mártírhalált. Ha ez történelmileg nem is bizonyítható egyértelműen, az közismert, hogy a hegyet már a XIII. században több forrás is hozzá kötötte, és a XV. századtól már találkozhatunk a Gellért-hegy elnevezéssel is, amelynek elterjedését a török hódoltság szakította meg. A XVIII-XIX. századra visszatért a köztudatba a Gellért-hegy elnevezés, bár Döbrentei Gábor javaslatára 1847-ben, a híres dűlőkeresztelő alkalmával a hegy a Kelen-bérc nevet kapta, így „hivatalosan” ma is ez a neve.

A Gellért-szobor napjainkban a vízeséssel és a két turulmadárral (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gellért-hegyen álló Gellért-szobor egyike a Ferenc József által adományozott tíz szobor egyikének. Eredetileg kisebb méretűre tervezték, de hogy ne olvadjon bele a környezetébe, végül hét méter magas lett a bronz alkotás, amelyet Jankovits Gyula szobrász készített 1904-ben. A Gellért-szobor lábánál látható egy pogány magyar vitéz is, amely Gárdos Aladár alkotása, a szobor kolonádját pedig Francsek Imre építész tervezte.

Egy XX. század eleji képeslap, amin látható a pogány katona szobra is  Gellért lábánál


A Szent Gellért-szobor kompozíciója az épülő Erzsébet híd budai kapuzatáról fotózva 1963 -ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 26464)

A budapesti panoráma a Gellért-hegyről, a püspök szobra mellől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gellért-hegy tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány, de nemcsak a hegyoldalban van Szent Gellértnek emléke, hanem a Citadellához vezető út mellett látható a nemrég felújított Gellért legenda kútja, amelyet Medgyessy Ferenc szobrász alkotott 1943-ban.  


A Gellért legenda-kút szintén a Gellért-hegyen található, Szent Gellért egyik legendájának részlete látható rajta (Forrás: Művészet, 1981. január)

Az első magyar vértanú emlékezete a fővárosban

De nem pusztán a Gellért-hegy és a már említett Belvárosi-plébániatemplom oltára őrzi az első magyar vértanú emlékét. A fővárosban számos helyen találkozhatunk Szent Gellért alakjával. A tabáni Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán több más szoborral együtt Szent Gellért tanító alakja is látható kereszttel. Ismert a Kelenföldön lévő Szent Gellért-templom homlokzatán lévő megható ábrázolása, ahol egy angyal emeli fel a mennybe a plébánia védőszentjét.


Az Alexandriai Szent Katalin-templom a Tabánban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Szent Gellért szobra az Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Varga Imre alkotása a Szent Gellért-plébániatemplom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Alakja a templombelsőkben is több helyen feltűnik. Ilyen például a Szent István-bazilikában lévő, 1905-ben felállított Strobl Alajos által készített Szent Gellért-szobor, amely tanítóként mutatja be Gellértet. Több templom üvegablakán is megtalálható Gellért alakja, a leghíresebb talán az Árpád-házi Szent Margit-templom szentélyében található, amely Róth Miska üvegművész műhelyében készült 1933-ban.


A Szent István-bazilika kupolája alatt lévő Szent Gellért-szobor Strobl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nevét, emlékét Budapesten oktatási és nevelési intézmények is őrzik. A Szent Gellért Óvoda a XI. kerületben található, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium pedig az I. kerületben, a Krisztinavárosban. Az iskola aulájában kétméteres faragott Szent Gellért-szobor található. 

Nyitókép: A Budapest fölé magasodó Szent Gellért-szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó