Kezdődhet az építkezés a Gellért-hegyen – Megkapta az építési engedélyt a Mátyás Palota

2022. április 10. 20:00

Egykor munkásőrbázis volt a Gellért-hegyen, a Somlói út 49–53. szám alatt, ahol hamarosan a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei és otthona épül fel. A tehetséggondozó központ új épületegyüttesének tervei a napokban kapták meg az építési engedélyt, így kezdődhet a Mátyás Palotának nevezett székház kivitelezése.

A napokban jelent meg Budapest Főváros Kormányhivatalának az a döntése, amellyel megadta az építési engedélyt a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) tehetséggondozási központjának megépítésére. A 2022. április 1-jén hozott határozat szerint az engedély az I. kerületi, Somlói út 49–53. számú területre tervezett új épületegyüttes és a támfalak megépítésére, tereprendezésre, valamint 12 darab gépészeti felvonó berendezés létesítésére vonatkozik.

A tulajdonos MCC elképzelése az volt, hogy az intézmény nevében is szereplő nagy magyar uralkodó, Corvin Mátyás – Mathias Corvinus – előtt tisztelegve az új épületegyüttes a Hunyadiak szellemi erejét testesítse meg, ezért magát a székházat is Mátyás Palotának nevezték el. A tervezett épületegyüttesben kollégiumot, oktatási és rendezvényközpontot, illetve irodákat is kialakítanak. 

A Mathias Corvinus Collegium egykori ingatlanai, amelyek helyére az új épületegyüttest tervezték (Forrás: Google Maps)

Látványterv az MCC új épületegyütteséről (Forrás: Napur Architect)

A területen még 1985-ben épült fel Pázmándi Margit tervei alapján a Munkásőrség Országos Parancsnokságának központja. A rendszerváltás után a külföldi magyar kulturális intézetek hálózatát működtető Balassi Intézet költözött az ingatlanba. Az MCC még 2001-ben jutott hozzá a telken lévő kisebbik épülethez, amelyben korábban a tiszképző működött, majd 2020-ban a teljes ingatlanegyüttest megkapta.

A Mathias Corvinus Collegium vezetése korábban azt nyilatkozta, hogy többek között a terület múltja miatt is döntöttek úgy 2020-ban, hogy lebontják a meglévő épületeket, és egy új, korszerű, az MCC szellemiségéhez jobban illő tehetséggondozó központot építenek itt fel. A tavaly tartott meghívásos tervpályázatot az a Napur Architech építésziroda nyerte meg, amely a Duna Arénát, a városligeti új Néprajzi Múzeumot, illetve a most épülő Nemzeti Atlétikai Stadiont is tervezte. 

Az MCC új központi épületegyüttese a Hunyadiak szellemi erejét testesíti meg (Forrás: Napur Architect)

Az új épületegyüttes neve Mátyás Palota lesz (Forrás: Napur Architect)

Látványterv az új épületkomplexumról (Forrás: Napur Architect)

Az új épületegyüttesben kollégiumot, oktatási és rendezvényközpontot, valamint irodákat is kialakítanak (Forrás: Napur Architect)

Mint az építésziroda honlapján olvasható: a Gellért-hegy fehér dolomit mészkő talapzatán Mátyás király tiszteletére emelik majd a palotát. Hozzáteszik: „Az Országos Levéltár, Mátyás-templom, Sándor-palota, Budavári Királyi Palota által megfogalmazott történeti budai látképvonulat régóta várja a Gellért-hegy nyergében méltó társát, a Mátyás Palotát.”

Az új épületegyüttes lesz a központja az MCC egész Kárpát-medencét lefedő hálózatának (Forrás: Napur Architect)

A Mathias Corvinus Collegium egész Kárpát-medencére kiterjedő oktatási és tehetséggondozói hálózatának központja lesz tehát a Gellért-hegyen felépülő Mátyás Palota. A bontási és építési munkálatok idejére az MCC a Feneketlen-tóhoz közeli Hotel Flamencót bérelte ki, az épületet hallgatói kollégiumként, rendezvényhelyszínként, közösségi térként, az intézmény központjaként használják. 

Nyitókép: Látványterv a Mathias Corvinus Collegium új épületegyütteséről (Forrás: Napur Architect)

Összesen 13 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Éppen hogy csak egy fokkal jobb, mint a régi volt, nem támogatom ezt az épületet.

Válaszok:
Kristoffff | 2022. április 11. 12:32

Egyes reszletei szerintem otletesek, osszessegeben azonban nem egy nagy szam. A legnagyobb hibaja a merete, tulmeretezett. Ha kisebb lenne, kevesbe lenne feltuno, es kevesbe fajna...


A jövő munkásőreinek, pártkádereinek parancsnoksága lesz ez az épület.


Szerintem a "budai látképvonulat" egyáltalán nem várta "a Gellért-hegy nyergében méltó társát.” Főleg nem ilyen méretben!


A zavaros, enyhen brutalista es mindenkeppen latkeprombolo epuletkomplexum elhelyezese a kertvarosias budai lakoovezetbe meglehetosen meresz elkepzelesnek tunik mikor pont az ilyenektol kellene mielobb megszabadulni.


100X jobban néz ki mint az eredeti szocreál épület ez egyértelmű! Hajrá! A látképet nem rontja, mert a mostani szocreál épület is kiemelkedik a környezetétől, egy igényesebb épület esetében ez már nem oszt nem szoroz. Egyébiránt ha már látkép mizéria, akkor kukkantsunk már át Pestre a Marriott Hotelre( ami a képen is látszik), na az sokkal inkább látkép romboló hatású. Jelzem a távlati kép bal alsó sarkában is van környezetébe nehezen illeszthető épületegyüttes, szóval kissé túlzó a hisztéria szerintem egy az eredetinél sokkal igényesebb épület esetében.

Válaszok:
belter | 2022. április 22. 00:50

Igen ez így igaz, ilyen szempontból is meg lehet közelíteni. De szerintem abban egyetértünk, hogy nem biztos hogy előremutató, hogyha ehhez a régi épülethez hasonló minőségű házakat tekintjük mércének, és ha annál jobb, akkor mehet. Ilyen nagyságú projectnél mindenképp magasabbra kéne rakni az elvárásainkat.


Sajnos a mai építészek tudatát továbbra is rabságban tartja a minimalizmus és konstruktivizmus bálványozása. A modern azon túl, hogy új, leginkább szitokszóként használható, hiszen a mai modern épületekről hiányzik minden, ami a korábbi korok épületeit emberivé teszi. Hiányzik a három alapforma, a kör, a háromszög és a négyzet harmóniája, ami a teljesség érzetét adja. Hiányzik a nagy felületek emberi léptékű felbontása, ami emberléptékűvé teszi az épületeket, és hiányzik a növényi és alakos díszítés, -faragott, vagy kovácsolt díszek, mozaikok, maratott üvegek, stb. - amik emberközelivé teszik az épületeket.

Ez az épület szerencsésebb a négyzet és a háromszög alkalmazása és a felületfelbontások miatt, helyenként érdekes is, de sajnos majdnem ugyan olyan sivár, mint a modern kortárs épületek 90%-a.
Csak össze kell hasonlítani a Hunyadiak várával Erdélyben, Vajdahunyadon, vagy a vár másolatával Budapesten. A különbség 500 év és az esztétika.

Nem érdemli meg a Mátyás Palota elnevezést

Válaszok:
belter | 2022. április 22. 00:41

Ez a ház éppen nem modern. Minden részletében meghaladja a XX. századot és visszautal a középkorra, az újkor hajnalára (tömeg, rendeltetés, anyaghasználat, díszítőelmek). Csak az oromfalakra mutatnék, ami nem része az eredeti modernnek. A kör, a háromszög ritka madár a tervasztalokon. Hozzáteszem a vásznakon, a filmkockákon, a talapzatokon is. Ezek harmóniája adja a teljességet? Nem biztos, hogy 2022-ben városligeti Vajdahunyad várat kell építeni, (1896-ban sem volt biztos). Sok hasonló épül most újra/vissza a budai várban. Érdemes lenne vitázni, méltó-e az MCC Mátyáshoz, akit idéz, vagy a vári (vissza)építkezések méltóak-e Mátyáshoz a Mátyás-templom mellett. Méginkább esztétikáról érdemes vitázni, de azt nagyon nehéz

Válaszok:
Sándor | 2022. május 7. 01:37

Az Erzsébet-kilátóról néztünk le pár hete. Rengeteg tájseb van Budán és Pesten. A Marriot, az Inter, toronyház csoportok a budai hegyeken, MOL torony, SOTE torony, munkásőr központ, nem messze az említett rémes "Szikla-központ", a Schönherz koli... Másnak persze más. Ha ezek, átépülnek, megszépülnek, eggyel jobbak lesznek, mint voltak az tiszta haszon. Az új MCC kettővel jobbnak látszik a terveken


A szemünkkel érzékelünk, a tudatukkal pedig látunk.
Ez azt jelenti, hogy az emberek látása nem tárgyilagos, mert a teljességet igénylő tudatunk a „hiányosságokat” igyekszik kiegészíteni. Amennyiben a teljesség hiányzik, akkor hiányérzetünk van.
Az épület ne csak egy egyenes vonalzóval rajzolt hatalmas dísztelen tárolódoboz legyen, mert azt nem gépek, hanem emberek fogják használni.
Egy ablak vagy ajtónyílás ne csak egy nagy felületbe belevágott négyszögletes lyuk legyen, hanem díszítésekkel hangsúlyozott, lélekvidámító emberközeli épületrész.
Nem szükséges felrúgni mindent, ami régi, hogy az eredetiség látszatával eltakarható legyen a sivárság.
A Vajdahunyad-várat és a hasonló korú épületeket sem kell lemásolni, de a szellemiség átmentésével új alkotást lehet létrehozni. Ahogyan Bartók is új zenét hozott létre a több száz éves népzenékből, másolás nélkül, vagy ahogyan ezt nagy tehetségű építészek is tették 100-150 éve, amikor Budapest mai arculatát kialakították.
Rossz rágondolni, hogy a kortárs építészek színvonalára lesilányítva milyen sivár lenne az Országház, az Opera vagy Budapest számtalan csodálatos épülete.
Sajnos a környezetidegen, emberidegen „kakukkfióka” épületek egyre-másra szaporodnak, amiknek a látványa a teljesség helyett csak hiányérzetet sugározza.


Nem tetszik igazán kicsit diszfukcionális, a tetőszerkezete pedig öncélúan magamutogató. Egy szolidabb és kinézetre tágasabb épület szebb lenne.


Pontosan. Ne akarjanak a mai építészek Kós Károly stílusában építeni!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó