Weichinger Károly 1893. október 12-én született Győrben. Nem volt túl jó tanuló, de rajzkészségével már fiatalon kitűnt diáktársai közül, így szülei az ottani jó hírű reáliskolába íratták. Tanárai útmutatásait követve egészen komolyan foglalkozott a festészettel, végül mégis a budapesti Királyi József Műegyetem építészmérnök szakján tanult tovább. Az első világháborúban innen vitték el katonának, de szerencsésen visszatért, és 1921-ben megszerezte oklevelét.
Weichinger Károly idős korában (Forrás: Budapest folyóirat, 1978. 9. szám)
Jól alakult szakmai pályája is, már diplomázása évében munkát kapott az Országos Iparművészeti Iskolában, ahol az Építész Tanszék vezetésével bízták meg. Tulajdonképpen már ekkor az oktatás vált a fő profiljává, amit a második világháborút követően a Budapesti Műszaki Egyetemen is folytatott, és legendásan jó professzorként tartották számon.
Ettől függetlenül tervezett is, az 1920-as évek második felében több pályázaton indult el. Művein a modernizmus elveit igyekezett érvényre juttatni: városrendezési elképzeléseiben nagy hangsúlyt szentelt a célszerű közlekedésnek és a zöld felületeknek (Pécs szabályozási terve, 1928, I. díj; Győr szabályozási terve, 1929. I. díj), a középületeknek pedig jól használható alaprajzot, valamint letisztult homlokzatot adott (székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, 1929).
A Napraforgó utca 18. szám alatti lakóház (Forrás: Tér és Forma, 1931. 10. szám)
A megvalósulásig azonban csupán kisebb családi házai jutottak (XIII. kerület, Szegedi út 60., 1930; XI. kerület, Törcsvár utca 20., 1932), melyek közül a legjelentősebb a II. kerület Napraforgó utca 18. Itt ugyanis 1931-ben egy kísérleti lakótelep épült a Kultuszminisztérium megbízásából, ahol kifejezetten a modern elveket és az ehhez kapcsolódó puritán esztétikát alkalmazták a tervezők. Weichinger bár nyeregtetővel zárta a házat, de a terasz fölé hosszan kinyúló lapostetőt helyezett, és a bejárat melletti széles ablak is kellően világossá tudta tenni a belső teret. A kultúrtörténeti jelentősége miatt az utca legtöbb házát azóta műemlékké is nyilvánították.
A pálos kolostor főhomlokzata (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)
A Gellért-hegyi pálos kolostoron is megfigyelhető a modernizmus hatása, de a történelmi környezet egy historizáló stílus alkalmazását követelte meg. Mivel a hegyet szegélyező kerítést Francsek Imre – a Halászbástya modorában – neoromán stílusban tervezte meg (1905), Weichinger is ehhez igazodott. Feltűnő a hasonlóság például a hegyes sisakkal koronázott körtorony és a bástya között. A nagyobb ablakok félkörívesen záródnak, és a kerengő árkádsora is ezt a formát követi. A kőlapokkal borított homlokzat várszerű hatást kelt, ami szintén a középkorra történő utalás.
A kolostor földszinti alaprajza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, jelzet: XV.17.d.329 – 5413/6)
A modernizmus inkább a célszerű elrendezésben figyelhető meg: a páratlan fekvés miatt a kerengőt a Duna felőli oldalon nem határolja épületszárny, azt három traktus mintegy U alakban fogja körül. Közülük a legnagyobb a hegy felőli, melynek földszintjét szinte teljesen egy gyóntató- és előadóterem tölti ki. Annak déli végéhez egy kápolna, az északihoz pedig a portás szobája, valamint a lépcsőház csatlakozik. A Sziklatemplomból átjövet – melyet Lux Kálmán tervei szerint szintén Weichinger valósított meg 1931-ben – a déli szárnyba juthattak a szerzetesek, melyben a kápolnához tartozó sekrestye, valamint egy iroda kapott helyet. Az északi szárnyban magasodó körtorony valójában a kerengő része volt, mellette azonban kisebb raktárhelyiségek is sorakoztak.
A kolostor mélyföldszinti alaprajza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, jelzet: XV.17.d.329 - 5413/6)
A mélyföldszinten volt a barátok celláinak egy része, illetve a déli szárnyat egy másik kápolna foglalta el. Két szinttel feljebb, az emeleti cellasor a rendfőnök nagyobb alapterületű lakásában végződött. Valójában az emeleten alakították ki a cellák többségét úgy, hogy azok egymás mellett helyezkedtek el, ablakkal a kerengő fölötti teraszra nézve, és a külső oldalon futófolyosó kötötte össze őket. Ez a tulajdonképpen tetőterasz jelzi leginkább a tervező modern szemléletét, hiszen az szerepelt Le Corbusier svájci teoretikus és építész öt pontja között is, melyek a modern építészet alappilléreinek számítottak. A terasz természetesen belefutott a toronyba is, ahonnan csigalépcső vezetett fel az árkádos kiképzésű legfelső szintjére.
A kolostor emeleti alaprajza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, jelzet: XV.17.d.329 - 5413/6)
Weichinger Károly legismertebb alkotása 1934-ben készült el, maga az építész azonban ezután még közel fél évszázadon át tevékenykedett. Két évvel később Hübner Tiborral közösen építették fel a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot, 1940-ben pedig Kertész K. Róberttel együtt indult a Központi Városháza pályázatán, amelyet meg is nyertek. A Budapesti Műszaki Egyetem 1945-ben kérte fel a Városrendezési Tanszék vezetésére, de már a következő évben a Középülettervezési Tanszékre ment át, amelyet egészen 1969-ig, a nyugdíjazásáig irányított. Nyolcvannégy éves korában 1982. január 25-én hunyt el.
Nyitókép: A pálos kolostor a Gellért-hegy lábánál (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció