Budapest

00.jpg Egy lovagias építész – 90 éve hunyt el Ybl Lajos Az Ybl névről elsőre mindenki Ybl Miklósra gondol, hiszen ő volt a XIX. század legjelentősebb magyar építésze. Azonban kevésbé ismert unokaöccse, Ybl Lajos is építész lett, és noha nem vált szakmája oly tekintélyes képviselőjévé, halálának évfordulóján érdemes végigtekintenünk munkásságán. Fontosabb épületein túl bemutatjuk közéleti tevékenységét is, amiért még lovagi címmel is jutalmazták.
Erzsébet királyné halála a budapesti sajtóban Erzsébet magyar királynét 1898. szeptember 10-én egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista megölte. A magyarok nagy része rajongásig szerette Ferenc József feleségét, Sisit, így érthető, hogy a halálhíre hallatán szinte megállt Budapesten is az élet. Mivel 1898-ban az újság volt a fő információforrás, így cikkünkben annak járunk utána, miként írtak a tragikus eseményről a korabeli lapok.
Autóbuszhiány Budapesten – Korlátozták a közlekedést 80 évvel ezelőtt Az autóbuszok közlekedését gumihiány miatt korlátozták 80 évvel ezelőtt. Egyre nagyobb volt az áruhiány, amit újabb és újabb korlátozásokkal próbáltak a döntéshozók kezelni.
Kezdődik a Dráva park átépítése a XIII. kerületben Hamarosan megkezdődik a Dráva park felújítása a XIII. kerületben. A ma még meglévő régi teret teljesen átépítik, a tervek szerint pihenőparkká alakítják, de megmarad a szökőkút és a játszótér is. A területen átvezető út vonalvezetése megidézi majd a névadó Dráva folyót.
Újabb nemzetközi elismerést kapott a Magyar Zene Háza A közel 200 millió olvasóval rendelkező neves brit lap, a The Guardian közönségszavazásán Európa leginspirálóbb turisztikai célpontjai közé választották a Magyar Zene Házát. Az intézmény 2022. januári megnyitása óta többször szerepelt rangos nemzetközi kiadványok toplistáján.
Oltópontból egyetemi gyógyszerészeti központ – 120 éve készült el a budapesti Pasteur Intézet önálló épülete Az Üllői út nem csupán a főváros leghosszabb útja, de sok más érdekesség mellett arról is nevezetes, hogy a Kálvin tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszon fontos egészségügyi intézmények, klinikák, kórházak találhatók a VIII. és IX. kerületi oldalon. Szinte kivétel nélkül építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek, s a mai napig az orvosképzés és a betegellátás fontos helyszínei. Az egykori Pasteur Intézet épületegyüttese is közéjük tartozik, amely 120 éve készült el.
Felújítják a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újul meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lesznek a járdák, kényelmesebben lehet majd sétálni, fasort alakítanak ki, és növényeket ültetnek.
A nemzet nagyjaira emlékezhetünk a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából A magyar kultúra kimagasló alakjainak, a XIX. századi tudományos és kulturális élet jeles alkotóinak, alakítóinak és mecénásainak tetteit, tevékenységét ismerhetjük meg a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából szervezett sétán. Erkel Ferenc, Egressy Béni, Izsó Miklós, Trefort Ágoston és más híres magyarok sírjánál nemcsak az egyéni teljesítményről kapunk képet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy maga a sírkert is a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen értéke.
Egy megszűnt teherpályaudvar a főváros kellős közepén Egykor Budapesten, a mai Corvinus Egyetemnél, a Fővám téren vasúti teherpályaudvar működött. Az 1879-ben átadott pályaudvar a vámköteles áruk fel- és leadására szolgált, és egészen 1933-ig volt használatban. Miért kellett ide, a város közepére egy teherpályaudvar, és hol is volt pontosan?
Hadvezér és mérnök egy személyben – 200 éve született Hollán Ernő Hollán Ernő nem tartozik történelmünk ismert alakjai közé, pedig sokrétű munkásságával meghatározta a XIX. századi Magyarországot: amellett, hogy precíz mérnök volt, hősi érdemeket szerzett katonatisztként is, illetve jó szervezőnek is bizonyult: ő alapította ugyanis a Magyar Mérnök Egyletet, melynek rendszeresen megjelenő közlönye a történelemtudomány iránt érdeklődők számára is igazi aranybánya.
A Pál utcán túl – Molnár Ferenc nevét viselő iskolák Molnár Ferenc nevét megunhatatlan klasszikusa, A Pál utcai fiúk tette halhatatlanná, amely oly árnyaltan mutatja be a diákélet minden oldalát. Nem csoda, hogy Budapesten több iskola is őrzi emlékét. Az író születésének évfordulóján bemutatjuk ezeket a helyszíneket, amelyek érthető okokból a híres regényben is megjelenő Ferencvárosban és Józsefvárosban találhatók.
Budapesti épületsorsok: Lajta Bélával ismerkedhetünk meg a Kiscelli Múzeumban A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, akinek munkásságával most a Kiscelli Múzeum kiállításán ismerkedhetünk meg. Az építészeti tervek és fotók mellett olyan különlegességeket is láthatunk a tárlaton, mint a Szervita téri Rózsavölgyi-ház eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta Béla tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüveg díszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.
Az aranykor pionírjai – A magyar építészképzés megalapozói A magyar építészet történetének aranykora az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad, vagyis a dualizmus időszaka volt. Szinte felfoghatatlan mértékben létesültek változatos funkciójú épületek, melyek tervezéséhez természetesen széles és jól felkészült szakembergárda kellett. Képzésük központja a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje volt, melynek oktatóit főleg építészekként ismerjük.
Az alkotópálya meglepő befejezése – Lechner Ödön utolsó terve Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelv legelkötelezettebb híveként élete nagy részét egy új, nemzeti stílus létrehozásának szentelte. Utolsó tervét – melyet a Ferenc József-emléktemplom számára készített éppen 110 évvel ezelőtt – mégis a régi, történelmi stílusok modorában rajzolta. A meglepő fordulatot azonban árnyalják a pályázati feltételek, melyeket figyelembe véve a mű egyáltalán nem az elvek megtagadásáról szól.
A modern budapesti vízszolgáltatás kialakítása Pesten 155 éve van vezetékes ivóvíz-szolgáltatás. De ez még nem volt mérhető a mai vízszolgáltatáshoz, mert egyrészt a város kis részét érte el, másrészt eleve egy ideiglenes vízmű épült, amely más módszerrel nyerte ki a vizet, mint a mai rendszer.
Miért vett Budapest csehszlovák villamosokat 45 éve? Budapesten 45 éve kezdték meg szolgálatukat a Tatra villamosok. Miért kellett cseh járművekre váltani, amikor a Ganz vállalatai évtizedes tapasztalattal rendelkeztek a villamosgyártásban?
A Lánchíd első szállítmánya 1849. január 1-jén A Lánchíd első szállítmánya a Szent Korona volt. A becses tárgyat nem a megnyitó részeként, ünnepélyes keretek között szállították át az ország legfontosabb hídján, hanem a szabadságharc hadi eseményei, az előretörő osztrák csapatok miatt menekítették Budáról Pesten keresztül Debrecenbe 175 évvel ezelőtt, 1849. január 1-jén.
Egy világbajnok év – Jelentős fejlesztések zajlottak 2023-ban Budapesten A világ szeme 2023 nyarán Budapestre figyelt, hiszen itt versenyeztek a világ legjobb atlétái. Bár tagadhatatlanul az Atlétikai Világbajnokság volt a tegnap véget ért esztendő fénypontja, a főváros egész évben szépen fejlődött, az alábbiakban pedig igyekeztünk erről egy összefoglalást adni: milyen fontosabb létesítményeket, épületeket, emlékműveket emeltek vagy állítottak helyre Budapesten.
A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.
Érintetlen természet a városon belül: a hó borította Budakeszierdőben kirándultunk Lapunk nemrég számolt be arról, hogy 130 évvel ezelőtt csatolták a fővároshoz Budakeszierdő területét. Az új városrész az évtizedek során egyre több híres intézménynek adott otthont, például az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetnek, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek (OORI), a Svábhegyi Csillagvizsgálónak, az Úttörővárosnak vagy éppen a Központi Fizikai Kutatóintézetnek (KFKI). A városrész már a századfordulón a budapesti (és budakeszi) polgárok kedvelt kirándulóhelyévé vált. Ígéretünkhöz híven, most egy túraajánlattal jelentkezünk, amely az erdőség főbb természeti-turisztikai látnivalóit járja végig. Mi a december eleji havazás után jártunk itt, gyönyörű, fehérbe öltözött táj fogadott minket.
Budapest fejlesztéséről szóló törvényt fogadtak el 115 éve Budapest fejlesztéséről sok törvény született az elmúlt évszázadokban. A legjelentősebb talán az első állandó híd elrendelését szolgáló 1836. évi XXVI. törvény, a nagyvárossá fejlesztését lehetővé tevő 1870. évi X. törvény, de legalább ilyen fontos az 1908-ban elfogadott XLVIII. törvény, amely híd- és fürdőépítésről, városrészek átalakulásáról is szólt.
Ötven éve adták át a meghosszabbított Kisföldalattit A Kisföldalatti, vagyis mai nevén a Millenniumi Földalatti Vasút 50 éve átalakult, akkor kapta meg mai képét. Új szerelvények, hosszabb vonal és néhány megnagyobbított állomás várta az utasokat.
Vízkeresztig látogatható a betlehemi jászolkiállítás a Szent István-bazilikában A Szent István-bazilika lovagterme idén is otthont ad a betlehemi jászolkiállításnak. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó művészeti, képző- és népművészeti alkotásokból álló tárlat január 7-ig látogatható.
Egy kincsekkel teli ékszerdoboz – A Mátyás-templom művészeti gyűjteménye A Mátyás-templom hazánk egyik legismertebb épülete, égbe törő tornya a budapesti panoráma szerves része. Tökéletes turistalátványosság, hiszen a gótika e mesterművén túl még csodálatos kilátás is fogadja az ide látogatókat. Érdemes azonban betérni is, hiszen a falak közel nyolcszáz év történelméről mesélnek, melynek során rengeteg műkinccsel gazdagodott a templom gyűjteménye.
Karácsonyi halvacsora – Halászmesterek nyomában a Ferencvárosban A magyar háztartásokban sajnos a halételek nem tartoznak a legnépszerűbb tételek közé. Ritkán kerül otthon az asztalra harcsapaprikás, sült keszeg vagy pisztráng, esetleg tengeri halból készült fogás. Hazánkban a karácsonyi időszak az egyetlen, amikor a halászlé vagy a rántott pontyszelet is az ünnepi menü része. Talán nincs összefüggés a halfogyasztás mértéke és a halászok, halkereskedők társadalmi jelentősége között, de volt idő, amikor a halászmesterség kétségtelenül elismert foglalkozás volt.
Megújult a Nyugati pályaudvar Teréz körút felőli külső homlokzata és a főlépcső A Nyugati pályaudvar Teréz körúti homlokzatának, a tornyok és a főlépcső felújításának munkálatai befejeződtek. Folyamatban van a keresztaluljáró felújítása és a hozzátartozó peronlift cseréje.
A legnagyobb áruház, amely nélkül szinte nem volt karácsony A Corvin Áruház az 1920-as évek közepétől Budapest egyik legjelentősebb nagyáruháza volt. Vezetése nem csak a kereskedelemhez, hanem a marketinghez is értett – nem az árut adták el, hanem az életérzést, hogy London, Párizs, Berlin után Magyarországon is egy helyen szinte minden beszerezhető kedvező áron. A november végén indult karácsonyi vásárra különböző programokkal, jelszavakkal készültek. Ezek közül a legmaradandóbb a „Nincs karácsony Corvin nélkül!” volt, melyet 1968-tól húsz éven át sulykoltak a vásárlók fejébe.
Kilencven éve indult el az első budai trolibusz Kilencven éve jelentek meg a trolik Budapesten. Ekkor három kilométernél is rövidebb szakaszon közlekedtek a Vörösvári út és az Óbudai temető között, de az utasok hamar megszerették az új közlekedési eszközt. Igaz, hogy 1944 és 1949 között nem közlekedtek, de ezt követően ismét utazhattak a fővárosiak trolin, igaz, akkor már kizárólag Pesten.
A ferencvárosi Markusovszky téren épülhet fel a Károli Gáspár Református Egyetem új kampusza A Károli Gáspár Református Egyetem kampuszfejlesztésére nyílt építészeti tervpályázatot írtak ki. A IX. kerületi Markusovszky téren felépülő új kampusz a jogász-, valamint a pszichológusképzésnek ad majd helyet. E fejlesztés célja is az, hogy a jelenleg a főváros több kerületében széttagoltan működő felsőoktatási intézmény helyett egy református egyetemváros születhessen meg a Kálvin tér és a Ráday utca környékén.
Megrendszabályozták a közlekedőket 100 évvel ezelőtt Budapesten Összevissza sétáló emberek, autók, villamosok, lovas kocsik és autóbuszok zsúfolódtak össze a budapesti utakon a XX. század első évtizedeiben, ezért sok volt a baleset. Ennek okát a hatóságok a fegyelmezetlen gyalogosokban és a szabálytalan előzésekben látták, ezért 1923-ban úgy határoztak, hogy rendet tesznek a budapesti közlekedésben.

További cikkeink