A János-hegyi Erzsébet kilátó Budapest egyik legismertebb látványossága, kedvelt kirándulási célpont, nem csak a gyalogtúrát kedvelők vagy a Normafára kirándulók számára, de sokan összekötik a felkeresését egy libegőzéssel is, miután a Libegő felső végállomása lényegében egy hosszabb sétára található a kilátótól.  

Így különösen rossz hír a kirándulók számára, hogy a kilátó bizonytalan ideig zárva tart, mivel az üzemeltető XII. kerületi önkormányzat teljes körű műszaki felülvizsgálatot rendelt el az építmény állapotának felmérésére.

A kilátó napjainkban (Fotó: XII. kerület)

A kilátót még februárban zárták le, ideiglenes jelleggel, mert a fagy és a hideg időjárás miatt több helyen levált a vakolat az épületen belül, és kívül is akadtak lepergő burkolati elemek. A munkálatok során azonban kiderült, hogy az épület állapota átfogóbb felújítást igényel, mivel a mészkő elemek elkezdték átereszteni a csapadékvizet, emiatt bizonyos fém tartóelemek erősen korrodálódtak, s a kilátó tetején lévő fém fedés sem zárja már úgy a nedvességet, ahogy ez feladata lenne – közölték még a múlt héten a Hegyvidéki Önkormányzat Facebook-oldalán. 

A közelmúltban elrendelt műszaki felülvizsgálat magában foglalja a statikai felmérést és a problémák teljes körű feltárását. Azt is közölték, hogy ez a folyamat legalább két hónapig tart, eddig biztosan zárva kell maradnia a kilátónak. Ezután megvizsgálják, hogy melyek a szükséges felújítási munkák és ezeknek mennyi a költsége. Ez azt jelenti, hogy a kilátó még hosszabb ideig zárva marad.

Felújításra vár a kilátó (Fotó: XII. kerület)

Az immár 116 éves Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján, az 527 méter magas János-hegy tetején áll. Felépítését 1902-ben határozta el a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartársulata, Glück Frigyes indítványára. A cél – mint a társulat ülésén megfogalmazták – művészi kivitelű kilátótorony építése, a székesfőváros szépítése és idegenforgalmának emelése céljából.

A kezdeményezésről hírt adó Budapesti Napló az 1902. november 5-én megjelent cikkében így kommentálta a döntést: „A budapesti vendéglősöknek ez a dicséretes határozata legszebb jele a hazafias ipartársulat nemes áldozatkészségének, melynek nemcsak fővárosunk, hanem annak idegenforgalma is bizonyára hasznát fogja látni, de dicséri egyúttal az indítványozó ideális gondolkozásmódját, melynek ezúttal ismét jelét adta.”

Az Erzsébet-kilátó az ünnepélyes átadón (Forrás: Élet, 1910. szeptember 18.)

Már ezt megelőzően is, 1850-től állt itt egy fából készült kilátó, ezt Erzsébet királyné – Ferenc József felesége – is többször felkereste. Így amikor egy művészi kivitelű építmény kivitelezése felmerült, már eleve az 1898-ban merényletben elhunyt királynéról szándékozták elnevezni. 

Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette el a terveket, ám Schulek Frigyes jelentősen átalakította azokat. Így az 1910. szeptember 8-i átadáson mindkettőjüket köszöntötték (sok más személy mellett, akik a létrehozásban közreműködtek).

A mészkőből készült, 23,5 méter magas, kör alaprajzú, neoromán stílusú építménynek négy kilátószintje van, a fölfelé és a lefelé vezető lépcsők mentén több beülő található, ahol megpihenhetnek a látogatók, és onnan is csodálni tudják a panorámát. Az első állandó díszkivilágítást egész Budapesten ez az építmény kapta, 1926-ban.

Az 1950-es években egy nagy világító vörös csillag került a kilátó tetejére (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

Az 1950-es években szereltek fel a torony tetejére egy óriási vörös csillagot – hogy a város több pontjáról látható legyen a szocializmus építésének jelképe –, ám a súlyos fém tartószerkezet alatt megroppant a kilátótorony, ezért 1981-ben életveszély miatt le kellett zárni, és csak 1986-ban nyitották meg újra. 

Régi pompájában azonban csak 2005-től láthatjuk az Erzsébet-kilátót, teljes körű rekonstrukciójára 2001 és 2005 között került sor.

A Hegyvidéki Önkormányzat most azt közölte, hogy e legutóbbi felújítás óta csak karbantartási munkákat végeztek a kilátón, s egyre több jel kezdett utalni arra, hogy most nem csak felületi karbantartásra lesz szükség. Hozzátették: a kerület célja, hogy mihamarabb újra látogatható legyen a Hegyvidék és Budapest kedvelt látványossága, hiszen ez az idén 116 éves kiemelt műemlék, történelmi jelentőségű épület évente közel egymillió látogatót vonz.

Forrás: A XII. kerületi önkormányzat a Facebook-oldala, Pestbuda.hu

Nyitókép: Az Erzsébet-kilátó 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)