Március 28-án megnyílik a Citadella – olvasható a citadella.hu oldalon. Ahogy már korábban is beszámoltunk róla: a Citadella korábbi erőd jellege teljesen megszűnt az átépítésével, az egy bejárattal rendelkező zárt építményt a falak átvágásával három helyen is megnyitották, így a Szabadság-szobortól is hosszú, széles, hófehér lépcsősor vezet fel a Citadella udvarára.
Az erődfalon belül egy hatezer négyzetméteres, újonnan kialakított közpark fogadja a látogatókat, közepén a 36 méteres magas árbócon lengő, 72 négyzetméteres nemzeti színű zászlóval, amely Magyarország legnagyobb nemzeti lobogója.
A volt katonai erőd egykori udvarában fagylaltozó, kávézó és ajándékbolt várja a látogatókat, de az itt kialakított park is különleges. A citadella.hu oldalon azt írják róla, hogy virágos gyepszőnyeg, rózsák, levendulák, futónövények és szőlőtőkék díszítik, s a növényeket úgy telepítették, hogy a park minden évszakban kellően változatos képet mutasson.
A megújult Citadella egyik fő attrakciója A szabadság bástyája című állandó kiállítás, amely a több mint 1700 négyzetméteres ágyútoronyban, a rondellában kapott helyet. A magyarság szabadságküzdelmeit a honfoglalástól a rendszerváltásig követhetjük végig, meglepő tárlatvezetővel. Mint a citadella.hu oldalon írják: Emese, Álmos vezér anyja a saját álmaként meséli el a magyar történelem tizenhárom évszázadát.
A honlapon közzétett néhány előzetes kép egyelőre csak ízelítőt nyújt a látványosnak és interaktívnak ígért tárlatból: különleges installáció jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait a középkor küzdelmeit bemutató egyik teremben, monumentális képen, fehér lovon jelenik meg Mátyás király egy másik teremben, amelynek díszlete egyúttal a reneszánsz építészet magyarországi kezdetét is jelzi, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nagy alakjai között Bem József, Görgey Artúr, Gábor Áron, Klapka György mellett Lebstück Mária (Mária főhadnagy) is felsorakozik, aki férfiruhában, a férfiak között hősiesen harcolt a legvéresebb csatákban is, az 1956-os eseményeket a Corvin közből megidézve feltűnik a házfalon az orosz nyelvű Пошли домой! (Menjetek haza!) felirat.
A kiállítás rendezői látványos és gondolatébresztő tárlatot ígérnek, amelynek alapgondolata – mint írják a honlapon –, hogy aki a hegyet birtokolta, az az ország fölött is hatalmat gyakorolt. „Hol kereszt, hol dzsámi, később Habsburg-erőd, majd szovjet emlékmű jelezte, ki kívánta irányítani az országot” – fogalmaznak, így a hegy történetén keresztül mutatják be a magyar történelem korszakait.
A kiállítás látogatóinak nem csupán történelmi élményben lesz részük: felmehetnek a tetőkertre is (a Tetőkert 360 elnevezésű kilátóteraszra), ahonnan a főváros körpanorámájában gyönyörködhetnek, valamint az itt kialakított Rondella terasz is várja őket, amely a királyi palotára néz.
További látványelem, hogy az egykori rondellaudvarban mesterséges víztükröt hoztak létre, amelynek középpontjában egy öröklángot helyeztek el, az emlékezés és szabadság jelképeként.
A belső udvarban megjelenik még egy látványos elem, a Szabadság-szobor melletti keleti oldalon a térburkolatban: a geodéziai főalappont, amelyet kör alakú fémburkolatba illesztett bronzcsík jelez. Korábban a főalappont a nyugati oldalon, az ágyútorony közelében volt, az erőd átépítés miatt helyezték át a Szabadság-szobor felőli oldalra, éppen oda, ahol egykor az 1848-as harcokban megsemmisült Csillagda épülete állt.
A volt katonai erőd funkcióváltásával ismét új értelmezést kapott a Kisfaludi Strobl Zsigmond által tervezett Szabadság-szobor is, amelyet 1947-ben még Felszabadulási emlékműként, a szovjet hadsereg 1945-ös bevonulásának emlékére állítottak fel az erőd keleti, városra néző fala előtt, majd az 1990-es rendszerváltás után megtisztították a szovjet megszállásra utaló jelképektől. Az erődfal mostani megnyitásával, a közvetlen kapcsolat kialakításával Budapest leglátványosabb szobrát, turisztikai jelképét is bevonták a szabadságküzdelmeket bemutató koncepcióba (talapzatán egy többek által kifogásolt keresztet is elhelyezve).
Nemcsak a tetőkertről, de a megújult Citadella számos más pontjáról is varázslatos panoráma nyílik a fővárosra. Az északi bástyáról az Erzsébet híd és a Margit-sziget irányába, a keleti bástyáról a Szabadság híd irányába, a déli bástyáról pedig Kelenföld irányába lehet megcsodálni a Budapestre nyíló kilátást – olvashatjuk a citadella.hu-n.
A Citadella környezetét is rendbe hozták, a belső udvarban található díszparkkal együtt összességében 20 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki vagy újítottak meg. Liftek is épültek, az akadálymentes megközelítést biztosítva.
A Citadella katonai erőd az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után épült, 1850-től kezdődően, az egykori csillagvizsgáló helyén, a császári katonaság 1854-ben vette birtokba az épületet, és csak a XIX. század végén hagyták el a területet. Az építményt jó ideig le akarták bontani a pestiek, majd sokféle terv született a hasznosítására, de ezek nem valósultak meg.
A mostani fejlesztés 2020-ban kezdődött régészeti ásatással, majd egy évvel később indult a tényleges építkezés is, állami beruházásban, a Nemzeti Hauszmann Program részeként. A megújult Citadellát a Várkapitányság Zrt. üzemelteti.
A megnyitó napját követően, március 29–31. között három napon át, ingyenesen nézhetik meg a kiállítást, és járhatják be az összes helyszínt azok, aki időben regisztrálnak, ők a tetőkertet is ingyen látogathatják meg.
Nyitókép: Március 28-án megnyílik a Citadella (Fotó: citadella.hu)
