Miután Louis Blériot 1909 októberében elkápráztatta a magyar közönségét repülőbemutatójával, ez nagy lökést adott a hazai kísérleteknek. Akkor a repülés még inkább cirkuszi attrakció volt, a kezdetleges szerkezetekbe beülő bátor pilóták egyfajta artistáknak számítottak. Hogy a repülőgépet mire is lehet majd használni, még nem igazán tudták.

Adorján repülőgépével 1909-ben (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, LTSZ: TFGY 3220.1)

Magyarországon is belefogtak repülőgép-építésbe, A Nemzeti Sport című lap 1909. november 13-án ezt írta:

„Gráber Jenő és Adorján János aeroplánt építenek, amely itt, Budapesten, áll munkába és 3-4 hét múlva teljesen el fog készülni. Az aeroplán minden része s így a motor is itt készül. A motor 24 lóerős, könnyű autómotor. Váza a Glattfelder-gyárban készül.”

A kész gép a Kölber-gyár udvarán (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, LTSZ: TFGY 1220.1)

A kis repülőgép, a Libelle, azaz szitakötő nevet kapta, fából, vászonból és drótból összerakott, alig 200 kilós szerkezet volt, a legnehezebb részei a kéthengeres V elrendezésű Dedics motor és a pilóta voltak. A teljes hossza 8,8 méter volt, fesztávolsága 7,3 méter, felszálló tömege, amibe már bent volt a pilóta és az üzemanyag súlya is, 290 kilogramm. A gép maximális repülési sebessége 55 kilométer/óra volt, de az akkori könnyű, kis repülőgépek levegőben tartásához nem is kellett nagy sebesség. A gép munkálatait 1909 december elejére befejezték, és készen  álltak a repülőgép kipróbálására. Itt azonban a különböző szakkönyvek eltérnek egymástól. Az biztos, hogy a gépet 1909. december 9-én kipróbálták, azaz megpróbáltak azzal repülni. Frisnyák Zsuzsa a Magyarországi közlekedés krónikája című kronológiájában 1909. december 9-i dátummal ezt írta:

„Az első magyar repülőgép, Adorján János Libelle gépe, a rákosmezei repülőtéren kb. 150 métert repül mintegy 2 méter magasságban.”

Winkler László a Magyar repülők, repülő magyarok című könyvében viszont azt írta, hogy ekkor, tehát 115 éve csak gurultak a géppel, de annak a kereke eltört, és ezért ekkor nem is repült, hanem csak 1910. január 10-én. Azt nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mi történt 1909 decemberében, de az biztos, hogy a hivatalos közlekedéstörténet 1910. január 10-ét tartja számon, mint az első magyar repülőgép levegőbe emelkedését. Azonban a tény ettől még tény marad, a Libelle 1909. december 9-én már kész volt, és, ha a kereke nem csuklik össze, akkor e napon történt volna meg az első magyar repülőgép felemelkedése. Persze lehet mindenkinek igaza, hiszen egy 100-150 méteres, 2 méter magasan végrehajtott repülés már ekkor is csak egy ugrásnak számított, azaz nem feltétlenül a szárnyon keletkezett felhajtóerő emelte magasba a gépet. A korabeli sajtóban nem találtunk utalást a kísérletre, csak későbbi beszámolókat, tehát az, hogy a gép 1909 decemberében repült-e vagy csak gurult, nem tudható teljes bizonyossággal. A gép mindenesetre egy hónap múlva biztosan repült, sőt Adorján több felszállást is teljesített, egészen addig, amíg egyszer a menyasszonya szeme láttára le nem zuhant. A bátor aviatikusnak nem történt komoly baja, a menyasszonya azonban elájult. 

Adorján maga többet nem repült, de a hazai repülés és műszaki élet meghatározó személye maradt egészen az 1964-ben bekövetkezett haláláig.

Nyitókép: Adorján repülőgépével 1909-ben (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum,  LTSZ: TFGY 3221.1)