A repülőgép 1909-ben mutatkozott be Magyarországon. A magyar aviatikusoknak 1909 őszén óriási lökést adott Bleriot az évi bemutatórepülése, és az első magyar repülés se váratott már magára sokáig. 

Az Adorján János születésének 125. évfordulójára, 2007-ben kiadott 1000 forintos emlékérme hátlapja (Fotó: Wikipédia)

A sok próbálkozó között az első sikeres Adorján János volt. Képzett mérnök volt, aki Párizsban szerezte meg oklevelét, és Párizsban már látta Bleriot repülését, ugyanis nemcsak tanult ott, hanem 1906–1909 között Párizsban az autóiparban dolgozott, és emellett sikeres autóversenyző is volt. 1909-ben hazatért, és itthon Rákosmezőn kezdte meg repülőgépe építését Andrássy Géza gróf támogatásával. 

A könnyű, alig 200 kilós repülőgép már 1909 decemberére kész volt, ám az első kísérleteket technikai problémák hátráltatták. Az 1909. december 9-i guruláskor az egyik kerék összeroppant, ezért új, átalakított kerékre volt szükség. Ez 1910. január 10-re érkezett meg, és ekkor történt meg a történelmi esemény Rákosmezőn, a mai Örs vezér tére – Kerepesi út – Fehér út és az Éles sarok közötti területen. 

A Libelle (Szitakötő) névre keresztelt repülő rövid nekifutás után elrugaszkodott a földtől, és a gép repült. A leszállás azonban nem volt ennyire sima, ahogy azt Winkler László a Magyar repülők, repülő magyarok című könyvében írja:

 „Úgy, ahogy Kutassytól hallotta, enyhén előre nyomta a kormánykereket, mire a gép gyorsulva közeledett a füves-homokos rét felé. Most enyhén bele kellene húzni a kormányba - mondaná ma minden első siklásán túl levő repülőnövendék -, Adorján előtt ez azonban még ismeretlen volt, nem tudhatta, nem taníthatta rá senki. Így a Libelle enyhe szögben belerepült a lágy homokba. A futó egyet reccsent, a drága francia légcsavar eltörött, más baj azonban nem történt.” 

Adorjánt a kissé problémás leszállás nem rettentette el. Pár nappal később, már nagyobb számú nézősereg előtt ismételte meg repülését. Január 18-án délután támogatója, Andrássy Géza és arisztokrata barátai előtt egy tízperces repülést hajtott végre, és a leszállás is sikeresen megtörtént. 

De milyen is volt az első magyar gép? A repülőgépről több fénykép is fennmaradt, sőt a 100. évfordulóra egy pontos replika is készült. 
A kortársak így látták a gépet, legalábbis a Pesti Napló 1910. március 26-i száma így írta le: 

„Adorján János, aki Dedics Ferenc és Bajcsi János mekánikusok segítségével alkota meg a repülőgépét, [...] amely átesett a kettős tüzpróbán: repült vagy ezer métert és le is zuhant úgy öt méter magasságból, anélkül azonban, hogy Adorjánnak különösebb baja esett volna. Sőt az ő nevét külön hely fogja megilletni a magyar aviatika történetében! Ő alkotta meg az első repülőgépet, amely az utolsó szögig magyar munka, kivévén a vázhoz alkalmazott bambusz-rudakat, amelyek a legsovénebb kutatással sem lelhetők Hunniában.
Ötletes megoldás Adorján gépén az, hogy a motorral kapcsolatos összes mozgásokat két pedál segítségével a lábával végzi, de még jelentősebb az, hogy neki nincs szüksége külön magassági és külön oldalkormányzó készülékre, ami pedig minden ma alkalmazásban lévő repülőgépen megvan. Adorján aeroplánján éppen olyan volant van, mint a gépkocsikon, s a kis kerék forgatásával vagy előretolásával irányítja tetszés szerint és bámulatos könnyűséggel a monoplánt. 
Legnevezetesebb alkotórésze azonban Adorján gépének a – motor.  A kéthengeres hajtókészüléken ott van a büszke fölirás: Adorján és Dedics s ha a tovább való próbákon csalódás nem éri a tervezőket, akkor magukénak mondhatják a gépipar eddig legtökéletesebb motorját.”

Valóban, a 25 lóerős kéthengeres V elrendezésű Dedics motor jól végezte dolgát, könnyedén reptette a fából, bambuszból, huzalokból és vászonból készített 200 kilós repülőgépet, sőt később más magyar repülőgépekbe is ilyen motor került. 

Adorján János gépe (Fotó: Művezetők Lapja, 1910. október 25.)

Adorján az első repülések tapasztalatai alapján átépítette gépét, amellyel több sikeres repülést is teljesített, egészen 1910 nyaráig, ekkor ugyanis súlyos balesetet szenvedett, a gépe lezuhant, és ő is komolyabban megsérült. A balesetről a Pesti Napló 1910. augusztus 16-i száma így írt: 

„Ma már a szokottnál magasabbra emelkedett. Körülbelül tizenöt méterre volt a földtől és igy tett meg vagy háromszáz méteres utat a levegőben. Azután meg akart fordulni, de olyan kis körívet vett kormányával, hogy egyensúlyt veszített és gépével együtt a földre zuhant. Adorján monoplánja pozdorjává zúzódott, motorja is egészen összetörött, hasznavehetetlen lett, az aviatikus pedig megsebesült.” 

Adorján még kimászott a gépe alól, majd összeesett, és kórházba kellett szállítani. A balesetet ráadásul végignézte Adorján János menyasszonya, aki a balesetről beszámoló Pesti Napló szerint „görcsös zokogásba esett, majd elájult”.

Szerencsere Adorján néhány nap alatt felépült, és bár azzal felhagyott, hogy maga vezesse gépeit, de a repüléssel nem szakított, hiszen a budapesti Bleriot-repülőiskola vezetését vette át. 

Adorján János a gépében (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1910. június 19.)

Adorján János hosszú életet élt, 1912-től visszatért az autóiparba, a budapesti Mercedes-képviseletet vezette, a II. világháború után pedig az Ikarus-gyár főmérnökeként dolgozott. Az első magyar pilóta 1964-ben hunyt el 82 évesen. Élete utolsó évtizedében a Közlekedési Múzeum tanácsadója volt, a magyar repülés tárgyi emlékeinek felkutatásában közreműködött. 

Nyitókép: Adorján János és gépe a Kölber-kocsigyár udvarán (Fotó: Wikipédia)