Gönczi Ambrus

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.

Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester Közhelyszerű megállapítás, hogy egy lakóház vagy középület megszületésének legfontosabb szereplője az építész. Az építkezés során az ő elképzelései válnak valóra, a munkálatokban résztvevő többi szereplőre kisebb felelősség hárul, de nevüket is kevesebben ismerik meg. Ettől természetesen egy épületszobrász, ólomüvegablak-készítő vagy éppen műlakatos is elérheti a szakma és a lakók, felhasználók megbecsülését. Alpár Ede is ilyen mester volt, az pedig, hogy testvére, Alpár Ignác a hazai építészet kimagasló alakja lett, bizonyára előnyt, de kihívást is jelenthetett a számára.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Az Albert Flórián Stadion története – Ötven éve adták át az FTC második Üllői úti pályáját A Ferencvárosi Torna Club hazánk legnépszerűbb sportegyesülete. A Fradi labdarúgócsapata rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel és a legnagyobb, az ország minden részére kiterjedő szurkolótáborral. 1899. május 3-án alakult meg, tehát most tavasszal 125 éves. Egy másik kerek évforduló pedig az Üllői úthoz kapcsolódik, hiszen a 129. szám alatt 50 éve, 1974. május 19-én adták át azt a stadiont, melyhez a legtöbb ma élő drukker száz és száz emlékkel kötődik.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

Aki megelőzte Törley Józsefet – 190 éve nyílt meg Prückler Ignác pezsgőgyára a Ráday utcában A hazai pezsgőkészítés története legtöbbünk számára egyet jelent Törley József világhírű vállalkozásával. Törley kétségtelenül a magyar pezsgő nemzetközi megismertetésének főszereplője volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy több mint 40 évvel korábban már gyártották ezt a különleges italt Pesten, méghozzá a Ferencvárosban. Prückler Ignác cégének története, ha nem is annyira regénybe illő, mint Törleyé, de érdekes és tanulságos.

Oltópontból egyetemi gyógyszerészeti központ – 120 éve készült el a budapesti Pasteur Intézet önálló épülete Az Üllői út nem csupán a főváros leghosszabb útja, de sok más érdekesség mellett arról is nevezetes, hogy a Kálvin tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszon fontos egészségügyi intézmények, klinikák, kórházak találhatók a VIII. és IX. kerületi oldalon. Szinte kivétel nélkül építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek, s a mai napig az orvosképzés és a betegellátás fontos helyszínei. Az egykori Pasteur Intézet épületegyüttese is közéjük tartozik, amely 120 éve készült el.

Karácsonyi halvacsora – Halászmesterek nyomában a Ferencvárosban A magyar háztartásokban sajnos a halételek nem tartoznak a legnépszerűbb tételek közé. Ritkán kerül otthon az asztalra harcsapaprikás, sült keszeg vagy pisztráng, esetleg tengeri halból készült fogás. Hazánkban a karácsonyi időszak az egyetlen, amikor a halászlé vagy a rántott pontyszelet is az ünnepi menü része. Talán nincs összefüggés a halfogyasztás mértéke és a halászok, halkereskedők társadalmi jelentősége között, de volt idő, amikor a halászmesterség kétségtelenül elismert foglalkozás volt.

Városvezetőink emlékezete – Szobrok, domborművek, keresztek a Fiumei úti sírkertben II. rész A modern kori magyar főváros születése, Buda, Pest és Óbuda egyesítése 150 éve ad kiváló alkalmat a számvetésre, a döntéshozatalnak és máig tartó hatásának bemutatására, a döntéshozók életművének feldolgozására. Egy előző írásban a városvezetők első generációjának tagjai kapcsán arra kerestük a választ, hogyan ápolták elődeink fővárosunk első polgármestereinek emlékezetét. A folytatásban az utódok közül három további elöljáró sírját kerestük fel.

Különleges homlokzat mesteri harmóniával – Egy 110 éves iskola a Mester utcából A mesterségek utcája volt egykor a Mester utca, hentesek, szikvízgyártók, tésztakészítők műhelyei szegélyezték. Amikor 110 évvel ezelőtt felépült itt a ma közgazdasági technikumnak helyet adó iskolaépület, környezetében már lakóházak álltak. A tervező, Hültl Dezső nem véletlenül volt a korszak egyik legkeresettebb építésze: a különleges, aszimmetrikus főhomlokzat, a változatos tetőforma és a díszítőelemek harmóniája ma is megállásra készteti az arra járót.

Asztalosból iparművész – 100 éve hunyt el Mahunka Imre A hazai műbútor-asztalosság egyik kiemelkedő alakja volt Mahunka Imre. Nevét bizonyára kevesebben ismerik, mint Thék Endréét, de általában is elmondható, hogy a magyar bútorkészítés alkotóit az utókor könnyebben elfelejti, képüket az építőművészet, a belsőépítészet óriásai elhomályosítják. Pedig egy lakóház vagy közintézmény berendezése, tartalommal való megtöltése sosem volt egyszerű feladat. Kreativitás és sokszor valódi művészi tehetség kellett ahhoz, hogy az adott épület szobái, termei harmóniában legyenek az utcáról látható építészeti megoldásokkal.

Gyárépület helyén lakóházak – 90 éve bontották el a Pesti Molnárok és Sütők Malmát a Boráros térnél Mostanában, amikor alig van olyan budapesti városrész, ahol ipari terület vagy gyár helyén ne hatalmas irodaházak és tíz emeletnél is magasabb lakóparkok épülnének, érdekes és tanulságos megtekinteni azokat a lakótömböket, melyek lassan száz éve épültek fel a korábbi gyárak helyén. A Pesti Molnárok és Sütők Malmát 155 éve alapították, 1933-ban bontották el, teret engedve a korszerűnek számító építészeti megoldásoknak, melynek eredménye a városszövet megújulása lett.

Ötven éve nyílt meg a Pest-Buda mozi – A filmszínházból Görögség Háza lett Budapest kulturális életében 1973. augusztus 18-a jelentős esemény volt. Ezen a napon adták át a József Attila-lakótelepen a Pest-Buda filmszínházat, mely ekkor a legkorszerűbb mozinak számított a fővárosban.

A szecessziós építészet mestere volt, de elhagyta a tervezőasztalt – Száz éve hunyt el Waczula Rezső A XX. század elejének hazai építésztársadalma számos különleges személyiséggel büszkélkedhetett. Sokan nemzetközi hírnevet szereztek maguknak, még többen voltak olyanok, akik városképünket máig meghatározó életművet hagytak az utókorra. Olyanok is akadtak, akik néhány különlegesen szép alkotás után pályát változtattak, nevük pedig a feledés homályába merült. Közéjük tartozik a 100 évvel ezelőtt elhunyt Waczula Rezső is.

Egy híres józsefvárosi ruhagyár története A Nagyvárad térhez közel, az Elnök utca és az Orczy út találkozásánál egy hatalmas alapterületű épületegyüttes található. Van itt irodaház, ékszerbolt, szabászat, hírközlés-technikai cég, fotózással és videóforgatással foglalkozó vállalkozás, de még asztalitenisz-egyesület is. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legnagyobb ruhagyára működött a falak mögött, de a történet nem ekkor, hanem a XIX. század végén kezdődött.

Egy gabonaraktár utóélete – Igazi látványosság volt a 140 éve épült Elevátor-ház a Boráros téren A világvárossá fejlődő Budapesten az 1870-es évektől hatalmas építkezési munkálatok folytak. A magyar főváros természetesen az ország gazdasági, kereskedelmi és ipari központjaként nem csupán lakóépületeit és középületeit tekintve gyarapodott egyre gyorsuló ütemben, de ipartelepei is sokasodtak, és azok méretei is egyre nagyobb alapterületet foglaltak el. A déli összekötő vasúti hídhoz közel – mai szóhasználattal élve – fontos logisztikai központ létesült.

Egy ferencvárosi gyárépület megmaradásának története A Tűzoltó utca – Thaly Kálmán utca sarkán 1963 januárjában elkészült Laboratóriumi Felszerelések Gyára évtizedekig meghatározta a környék utcaképét. Akkor is, amikor sok száz munkás dolgozott a hatalmas alapterületű épületben, és akkor is, amikor 1990 után üresen állt, és évről évre romlott az állaga. Ma modern, főleg külföldi egyetemi hallgatók által lakott kollégium működik a falak mögött, az új funkció egyben az épület újjászületését is jelentette.

Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.

A József körúti ház, ahol Neumann Feriből Molnár Ferenc lett Az idén januárban 145 éve született Molnár Ferenc, a magyar irodalomtörténet külföldön egyik legjobban ismert és szeretett alakja. A Pestbuda is többször foglalkozott vele regényei, drámái és fővárosi kötődései kapcsán. Az írónak a saját élete is olyan volt, mint egy regény, tele fordulatokkal, sikerekkel és kudarcokkal. Az állandóságot leginkább az a József körúti ház jelentette, melyet édesapja építtetett, és ahol a leghosszabb ideig lakott a fővárosban.

Egy különleges hely Ferencvárosban – 100 éve nyílt meg az Unitárius Misszióház a Hőgyes Endre utcában Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.

A Kálvin téren áll a legrégebbi ferencvárosi épület – A volt Két Oroszlán fogadó története A Kálvin tér 9. szám alatti ház a tér és egyben a főváros IX. kerületének legrégebben emelt, ma is álló épülete. Az elmúlt két évszázadban sok mindent átélt, sok mindenre használták, de a lényeg, hogy használták, és megmaradt a pesti klasszicista építészet eme nem túl nagy, de kultúrtörténeti szempontból annál fontosabb épülete.

Egy 110 éves ferencvárosi iskolaépület – Kőrössy Albert Kálmán egyik remekműve A szecessziós iskolaépítészet egyik nagy alapterületű remekművét három utca, a Lenhossék, a Vendel és a Balázs Béla határolja. Főhomlokzata olyan hatalmas, hogy legalább 50 méterre kell eltávolodnunk ahhoz, hogy szépségét megcsodálhassuk. Amikor elkészült, kiemelkedett az egyszintes középső-ferencvárosi házak közül. Mára jobbára modern lakóházak veszik körül, s talán a helyén is lakóház állna, ha nem kapott volna új funkciót néhány évvel ezelőtt.

A ház, ahol Mikszáth Kálmán visszanyerte életkedvét Az irodalmat kedvelők bizonyára sokszor gondolkodtak már azon, hogy kedvenc szerzőjük egy-egy remekműve milyen körülmények között született. Milyen környezetben készült az a bizonyos vers vagy regény, milyen lelkiállapotban volt a költő vagy író, kávéházban dolgozott-e, vagy otthon, esetleg a szabad levegőn, egy fa árnyékában ülve vetette papírra a híres sorokat, mondatokat. Mi most Mikszáth Kálmán Lónyay utcai otthonát mutatjuk be, ahol az írónak több regénye is született.

110 éves ékszerdoboz a Bokréta utcában – Egy kocsigyártó dinasztia otthona A ferencvárosi Tűzoltó utca és Bokréta utca sarkán egy szemet gyönyörködtető lakóház áll, az arra közlekedők gyakran megállnak, hogy közelebbről megtekintsék épületkerámiáit, gondosan és művészien faragott kapuját vagy éppen a kupoláját díszítő kis saroktornyot. A ház valamikor a nemzetközi hírre szert tett Zupka-féle kocsigyártó, majd karosszériakészítő családi vállalkozás otthona volt, mely közvetlenül a gyár mellett épült 1912-ben. Az összeszerelő üzem helyén modern lakóház áll a Tűzoltó utcában, de a Bach János építész által tervezett egykori családi otthon az utókor szerencséjére megmaradt.

Egy ferencvárosi régiség nyomában – 200 éve épült az első templom a Bakáts téren A Bakáts téri templom Ybl Miklós korai remekművei közé tartozik, mely 1879 óta nem csupán a tér legfontosabb épülete, de Ferencváros egyik jelképe is. Évek óta csodálhatjuk megújított külsejét, a belső terek rekonstrukciója pedig belátható időn belül teljesen elkészül. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a IX. kerület legismertebb terén már 1822 óta működött templom. 200 évvel ezelőtt úgy épült meg, hogy a megrendelő és a használók is tudták, csak addig szolgálja a környék katolikus lakosságát, amíg állandó templomra nem cserélik. Bár a „csere” nem ment minden nehézség nélkül, 1865-ig ez volt a „Franzstadt” katolikusainak hitéleti központja.

Egy Duna-parti csoda – Ybl Miklós díszes palotája Ma már elképzelni sem tudjuk azt a luxust, hogy hivatalnokok, vámügyintézők munkahelyeként egy pompás, fényűző palota épüljön dór, jón, korinthoszi oszlopok sorával, a neoreneszánsz építészet megszámlálhatatlan díszével, s hogy Németországból azért költözzön Pestre egy szobrászművész, hogy a homlokzatot ékesítő 22 allegorikus női és férfialakot a legkiválóbb esztétikai minőségben megalkossa. Mindez 150 éve történt, amikor Ybl Miklós megtervezte a Fővámházat. Videónkban bemutatjuk az egykori pompát, amelyet ma a hivatalnokok helyett a Corvinus Egyetem hallgatói csodálhatnak meg nap mint nap a pesti Duna-parton.