A dinasztiaalapító Zupka Lajos 1852-ben a Pest megyei Majosházán született, és apjától tanulta meg a kovácsmesterség fortélyait. 1880-ban Budapestre költözött, 1886-ban már elég tőkével rendelkezett, hogy saját kovácsműhelyt nyithasson a Tűzoltó utca 25. alatt. A századfordulón kibővítette tevékenységét, és a kocsigyártással is megpróbálkozott. A lovas kocsik, fogatok és egyéb ló vontatta járművei elismeréseként 1896-ban az Ezredéves Kiállításon millenniumi nagyéremmel tüntették ki.

A Bokréta utca 28. sarokhomlokzata (Fotó: Simon Tímea)

Az 1900-as évek elején az automobil-gyártásba is bekapcsolódott, de ezt, helyesebben a karosszéria-készítést már fia, ifjabb Zupka Lajos fejlesztette mesterfokra. Ő Párizsban tanult műszaki rajzolást és karosszéria építést. 1922-ben apjával megalapította a Zupka Lajos és Fia Karosszéria Gyárat, ekkor már nem csupán személyautók, hanem haszonjárművek felépítményével is foglalkoztak.

A cég az 1930-as években számos hazai és nemzetközi elismerésben és rangos díjban részesült. 1925-től minden évben részt vettek a budapesti automobil-kiállításon, ahol 1928-ban ezüstplakettet nyertek a francia mintára rendezett Concours d’Elegance nevű autó-szépségversenyen. 1930-ban ugyanezen a versengésen már aranyszalagos nagydíjjal, 1935-ben pedig közönségdíjjal jutalmazták egy-egy gépkocsijukat.

A közönségdíjat nyert Mercedes-Benz S sportautó az Auto-Traktor című folyóirat 1935. május 1-jei számában

1932-ben Habsburg József főherceg Mercedes-Benz autójának alvázára épített karosszériájuk olyan jól sikerült, hogy udvari szállítói címmel tüntették ki a cégvezetőt. A főherceg egyébként még a munka elkészülése előtt felkereste Zupkáékat a Tűzoltó utcai telepen, és érdeklődve szemlélte a készülő automobilt.

József főherceg megtekinti a közönségdíjas autót (Forrás: Auto-Traktor, 1935. május 1.) 

Zupka Lajos átveszi a közönségdíjat (Forrás: Auto-Traktor, 1935. május 1.) 

Az 1930-as években nem csupán Mercedes, de Minerva, Fiat és Hotchkiss típusú gépkocsik alvázaira is építettek karosszériát a gyárban, ahol ezzel egy időben buszok felépítményét is nagyobb számban gyártották. A budapesti autóbuszok karosszériájának egy jelentősebb része itt készült, 1940-től pedig már sínautókat is képesek voltak előállítani.

Zupka-féle autóbusz-karosszéria az Auto-Traktor című folyóirat 1934. június 1-jei számában

Ebben az időben már a harmadik generáció, legifjabb Zupka Lajos és testvére, Zupka Margit is részt vett a vállalat irányításában. 1945-től egy ideig szovjet katonai járművek javításával kellett foglalkozniuk, de ez nem mentette meg a 60 éve alapított vállalkozást. 1949-ben a cég az államosítás sorsára jutott, a Tűzoltó utca 25. alatti üzem ettől kezdve V. számú Autójavító Nemzeti Vállalat néven működött tovább. A családtagok egymás után az emigrálás mellett döntöttek, 1956-ban az utolsó Zupka is külföldre menekült.  

Az üzem belseje az Autó-Motor 1955. május 15-i számából

Az üzem belseje az Autó-Motor 1971. április 21-i számában

A volt Zupka-féle üzem 1990 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Zuzpka-féle üzem helyén álló lakóház 2022-ben (Fotó: Simon Tímea)

Térjünk most vissza a lakóházhoz, mert valóban érdemes arra, hogy közelebbről is megszemléljük. A két utcai homlokzat talán a legértékesebb része. A Bokréta utcára néző homlokzat első emeleti szintjéből két nagy méretű csipkézett kőerkély emelkedik ki, a második emeleten csupán egy balkon található, de itt az ablakok különlegesen szép záródásúak. Egyrészt neogótikus hangulatot idéznek meg, másrészt a boltívet virágmintás mozaikok díszítik.

A harmadik emelet ablakai geometrikus mintázatúak, s így minden emelet ad valami újdonságot a szemlélődőnek. A ház tervezője Bach János volt, aki tökéletesen megoldotta azt a feladatot is, hogy a szépen kváderezett földszinti részből a szuterénszintre is bejuthasson vevő – hiszen itt műhelynek és boltnak alkalmas helyiségek találhatók. 

A ház Bokréta utcai homlokzata (Fotó: Simon Tímea)

A Tűzoltó utcai homlokzat (Fotó: Simon Tímea)

Festett mozaikok: a geometrikus formák és virágminták szintenként váltakoznak (Fotó: Simon Tímea)

A kovácsoltvas korlátok a nyílászárók díszítésével szépen harmonizálnak (Fotó: Simon Tímea)

A keramitkockával fedett belső udvaron körültekintve ugyanaz a századfordulós hangulat keríti hatalmába a nézelődőt, mint kint az utcán. A míves kovácsoltvas korlátok, a lakások bejárati ajtói és az ablakkeretek mind átvészelték az elmúlt 110 év megpróbáltatásait, és a lakók összefogásának köszönhetően nagyon jó állapotban vannak. Az előtér mennyezetének stukkó- és mozaikdíszeit is sikerült az eredeti tervek és színminták szerint helyreállítani.

Az udvar közepén állva az embernek olyan érzése van, mintha visszarepült volna az 1910-es évek elejére. Az egyetlen modern toldalék a külső lift, melyet a rövidebb épületrész mellett építettek. További változás a volt gyár helyén épült lakóház udvara, mely közös zöld felületet biztosít a lakótömb többi házában élőknek.

Három emelet magasságból (Fotó: Simon Tímea)

Az udvar végén a modern lift, háttérben a többi házzal közös belső zöld terület (Fotó: Simon Tímea)

Ha idősebb, ifjabb és legifjabb Zupka Lajos egy varázslat folytán ma megtekintené volt házukat, biztosan elismeréssel köszönnék meg az itt lakóknak, hogy gondosan megőrizték mindazt, ami egykor az ő tulajdonuk volt. A Bokréta utca 28. remek példa arra, hogyan lehetséges a régi architektúra megőrzésével a modern igényeknek is megfelelő tereket, lakásbelsőket kialakítani. 

További részletek a házból (Fotó: Simon Tímea)

Nyitókép: 110 éves ékszerdoboz a Bokréta utcában​ (Fotó: Simon Tímea)