Az orvosi műszereket készítő üzem története több mint 120 évre nyúlik vissza. 1899-ben Wohlmut Gyula és Schwarz Nándor alapított réz- és üvegáru-kereskedést a Baross utca 24. alatt, mely hamarosan üvegfúvó műhellyel bővült, ahol iskolai szemléltetőeszközöket, mágneseket, sőt csontvázmásolatokat is készítettek.

A gyár látványterve 1960 körül (Fotó: Fortepan/Képszám: 128859)

1907-ben megváltoztatták a nevüket, a cég Erdély és Szabó Laboratóriumi Felszerelések és Tanszerek Gyáraként vált egyre ismertebbé a fővárosban. 1922-ben az üzem a ferencvárosi Liliom utca 46. alá költözött. Az új helyszínen nagyobb gyárat építettek és a termékkínálat is bővült. Anyagvizsgáló laboratóriumi berendezéseket, fizikai és kémiai taneszközöket, orvoskémiai és bakteriológiai műszereket is megrendelhettek náluk az érdeklődők.

Az eredeti cég reklámja 1907-ből (Forrás: Vegyészeti Lapok, 1907. 412. oldal)

A cég reklámja 1931-ből (Forrás: Honi Ipar, 1931. augusztus 1.)

1937-től Erdélyi és Szabó Tudományos Műszergyárként hirdették magukat. Ebben az időszakban már a Thaly Kálmán utca 41. alatt is volt üzemük. Amikor a céget 1949-ben államosították, Laboratóriumi Felszerelések Gyára lett az új neve. Több, a Tűzoltó utca – Thaly Kálmán utca találkozásánál található telket (Tűzoltó utca 50-56.) államosítottak és összeolvasztottak, az ezeken már meglévő, eredetileg más profilú épületeket a gyár működésének céljaira alakították át.

Az 1950-es években többször is felmerült egy nagy alapterületű, korszerű gyár létesítésének a gondolata, de ekkor még a nehézkes nevű Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igazgatósága nem tudta finanszírozni az építkezést. 1958-ban a Laboratóriumi Felszerelések Gyárát egyesítették az esztergomi székhelyű Műszeripari Művek nevű vállalattal (amely szintén több magántulajdonú vállalkozás államosítása után jött létre), az átszervezés egyik hozadéka pedig az új gyártelep megszületése lett.

A Labor MIM fémcsiszoló brigádja 1970 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az 1963 januárjában elkészült, mintegy 1500 négyzetméter alapterületű, öt szintes épületben a műszaki mérőeszközök gyártásának különböző részeit végezték: a forgácsolást, köszörülést vagy éppen a galvanizálást. A negyedik emeleten egy tágas, tetőteraszos étterem szolgálta ki az üzem dolgozóit. A telep a szakmunkástanulók gyakorlati képzését is biztosította. Gépiforgácsoló-, lakatos-, fényező-mázoló-, villanyszerelő-, üvegműves-, szerszámkészítő-, mechanikai és elektronikai műszerész tanoncok sajátíthatták el a telepen választott mesterségük gyakorlati ismereteit. A gyárudvaron és az épület különböző egységeiben állandó volt a jövés-menés és a munka. Az 1970-es évek végén akadt olyan időszak, amikor több mint 1500 ember dolgozott a gyárban.

Vákuumfagyasztó szerelése a Labor MIM-ben 1980 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Hiába volt a tevékenységi kör rendkívül széles, a rendszerváltozást követően a Labor MIM is a felszámolás sorsára jutott. 1991-től a Tűzoltó utcai épület majdnem tizenöt éven át üresen tátongott. 2005-ben az akkori tulajdonos egy fiatal művészekből és építészekből álló csoporttal egyezett meg, akik vállalták, hogy élettel töltik meg az üres gyárkomplexumot. A Tűzraktár, majd Tűzraktér névre keresztelt épület felsőbb szintjein műtermeket, a pincehelyiségekben próbatermeket alakítottak ki. A kortárs kulturális programok azonban nem tudták fedezni a működés feltételeit, a hely 2007 szeptemberében végleg bezárt.

A lepusztult gyárépület 2000 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A lepusztult gyárépület 2000 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az épületegyüttest ekkor egy ingatlanfejlesztő cég vásárolta meg azzal a céllal, hogy hotelt, irodaházat és bevásárlóközpontot építsenek az egykori gyár helyén. A 2008-as világgazdasági válság azonban megakadályozta az elképzelés megvalósítását, az épület pedig továbbra is a környék szégyenfoltja maradt. Amikor 2010-ben az amerikai filmsztár, Angelina Jolie a boszniai háborúról forgatott játékfilmet, a volt gyárépület és udvara tökéletes helyszínül szolgált Szarajevó ostromának egyes jeleneteihez.

Az épület ma (Fotó: Simon Tímea)

Az épület ma (Fotó: Simon Tímea)

A kollégium/hotel fogadótere (Fotó: Simon Tímea)

A kísértetházra emlékeztető épületet végül 2017-ben egy magyar és egy osztrák vállalkozás újíttatta fel, és végeredményként egy 418 szobás magánkollégiumot nyitottak. A meglévő ötszintes épület egy L alakú hatemeletes épületszárnnyal bővült a telek belseje felé. Az épület földszintjén áthaladó, közterületként működő sétány közvetlen összeköttetést biztosít a Tűzoltó utca és a metrómegálló között.

Az egykori udvar helyén átjáró a metrómegálló felé (Fotó: Simon Tímea)

A kollégiumban lobby, tanulószobák, billiárdszoba, konditerem és mosoda is működik. Az épület tetején, az egykori étterem helyén kialakított 250 négyzetméteres tetőteraszról valóban lenyűgöző panoráma nyílik a városra. Az egy- és kétszemélyes szobák elsősorban a Vendel utca – Thaly Kálmán utca – Tűzoltó utca találkozásánál 2009-ben felépült SOTE Elméleti Orvostudományi Központját felkereső külföldi egyetemi hallgatók számára biztosítja az életvitelszerű tartózkodás feltételeit.

Néhány éve, egy tulajdonosváltást követően az épület már szállodaként is funkcionál, az évente akár 10 hónapot is itt tartózkodó medikusok mellett egy-két napra érkező turisták is kivehetnek szobát. A valamikor nemzetközi hírű nagyvállalatnak otthont adó háztömb tehát most is megvan, az ipari múltra már semmi sem emlékeztet. Egy emléktábla ezt a feladatot biztosan betöltené, és nagyon valószínű, hogy a Laboratóriumi Felszerelések Gyárának volt dolgozói is örömmel mutatnák meg ismerőseiknek.

Nyitókép: Az egykori ferencvárosi gyárépület helyén álló kollégium (Fotó: Simon Tímea)