Mindannyian méltán lehetünk büszkék az úgynevezett Kisföldalattira vagy Millenniumi Földalatti Vasútra, mely 1896-ban az első viszonylat volt az európai kontinensen. A második metróvonal építésére 54 évet kellett várni, de ez korántsem jelentette az átadás időpontját. A 2. számú vonal kiépítéséhez ugyanis 1950-ben kezdtek hozzá, az első szakasz (Örs vezér tere – Deák tér) üzembe helyezésére pedig csupán 1970. április 3-án került sor. Ezt követte a Deák tér – Déli pályaudvar közötti vonalrész, melyet 1972. december 22-én adtak át a forgalomnak. A 3. számú metróvonal építéséhez 1970-ben láttak hozzá, és hat évvel később, 1976. december 31-én avatták az első szakaszt a Deák tér és a Nagyvárad tér között.
A metróvonal déli szakaszán az építési munkálatok 1975 februárjában folytatódtak a Népliget és a Határ út között a közművek kiváltásával és a villamosvágányok áthelyezésével. 1977 elején kezdődött az Ecseri úti állomás és a Pöttyös utca – Határ út közötti alagutak kialakítása, illetve májusban a Pöttyös utcai állomás fúrása. A Könyves Kálmán körútnál ugyanekkor az állomás és az aluljáró szerkezetépítése, majd a felüljáró építése indult el. A Határ úti állomás belső szerkezetépítését júliusban, az itteni felüljáró alapozását novemberben kezdték meg.
1977 őszén megkezdődtek a Kőbánya-Kispest végállomás alapozási munkái is. 1979 folyamán a vonalalagutak és állomások még hiányzó szerkezeteit építették ki, az aluljárókban pedig folytatódtak az épületgépészeti és technológiai szerelések. 1980 januárjában megkezdték a berendezések üzemi próbáit, az első próbaszerelvény március elején indult.
Az 1980. március 29. szombat délelőtti átadási ceremóniát nem kísérte akkora felhajtás, mint 1976-ban, amikor a kormány és az MSZMP vezetésének több tagja is részt vett az avatási ünnepségen. Most „csupán” Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke tartott beszédet, és tüntetett ki a munkában részt vett építőmunkásokat és mérnököket.
A Hétfői Hírek című hetilap így tudósított az eseményről: „A legfontosabb az indulás volt. Czégény Sándor »pilóta« vezényletével már utasokkal fut új vonalán a metró. Formatervezett vezetőfülke, krémszín kocsibelső, fénycsövek, piros ülések. Kőbánya-Kispest, 7.40. Bánk Huba vonatinstruktor rádiótelefonon kapcsolatban áll az összes szerelvénnyel. »Eddig minden rendben. Most 8 vonat fut, 5 perc követési távolsággal. Napközben többet állítunk be.« A Határ útig áradó fény, azután alagút sötétje. Állomások. Zöld falak, sárgák, kékek, meggyszínű, barna ülések. Gránit, süttői mészkő. Fény, levegő, friss festékszag. Jönnek, egyre többen. Gyerekhad. Hangfoszlányok. Ecseri út: a posta előtt a felszínen Pintér István, egy közeli lakásszövetkezet vezetője: »Megszenvedtünk érte. Zaj, por, sár, terelő út. De megérte. Bekerültünk a Belvárosba, kérem!« Határ út, 10 óra. Emberpatak, emberfolyam, tenger. Rekordroham készül.”
A metróállomásokhoz kapcsolódó aluljárókról is sokat írtak a korabeli napilapok. A közeli FTC-stadion miatt a Könyves Kálmán körút – Üllői út találkozásánál kiépített aluljáró volt talán leginkább az érdeklődés középpontjában. A megálló mindkét feljárati lépcsője egy 20 méter széles csarnokban folytatódott, itt a pénztárak helyezkedtek el. A csarnok 7 méter széles kijáratokkal kapcsolódott a 46 méter átmérőjű, kör alakú gyalogos-aluljáróhoz. Ebből ágaztak ki a kivezető folyosók és lépcsők a felszíni csomópontokhoz, továbbá a Hungária körútra, a később kialakítandó villamosviszonylat peronjaihoz.
A már említett körön belül kaptak helyet az üzletek: egy virágbolt, egy ajándékbolt, egy dohánybolt, egy könyvesbolt, újságárusító, valamint a nyilvános telefonállomások. Később néhány bolthelyiségben italmérés nyílt, hogy a focimeccsekre érkező szurkolók folyadékpótlása biztosított legyen.
Az Ecseri úti állomáshoz Y alakú gyalogos-aluljáró épült. Az aluljáró egyik ága a metró peronjához vezet, a másik ág az Üllői út két oldalát kötötte össze, így a két irányból érkező utasok számára is lehetővé tette az úttest alatti átjárást.
Az Ecseri úthoz hasonló helyszínrajzi elrendezésben épült a Pöttyös utcai állomás, a Határ úti metróállomás azonban ezektől nagyban eltért, ugyanis három vágánnyal, egy oldal- és egy középperonnal rendelkezett. A T betű alaprajzú gyalogos-aluljárót üvegfal választotta el a metrópénztártól és a forgalmi ügyelettől.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a metróépítés folytatódott: 1981. december 30-án a Deák tér és a Lehel (Élmunkás) tér közötti szakaszt helyezték üzembe, 1984. november 5-én pedig már az Árpád híd állomásig ért a vonal. A 3-as metróvonal a mai hosszát 1990 decemberében érte el, amikor átadták az Árpád híd és az Újpest-központ közötti szakaszt.
A történet persze korántsem ért véget, mert a rendszerváltozás óta eltelt három és fél évtized során többször felmerült a mindkét irányba való meghosszabbítás terve. Északra Káposztásmegyerig, Délre pedig a Liszt Ferenc Repülőtérig érhetne a 3-as metróvonal. Említsük meg végezetül, hogy a 3-as metróvonal és az egyes megállók felújítására 2017 és 2023 között került sor, és az időközben kiépült 4-es metróvonalhoz a Kálvin térnél még a csatlakozást is sikerült kialakítani.
Nyitókép: A 3-as metróvonal Kőbánya-Kispest végállomás átjáróépületének részlete 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 253871)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció