A szülőház fontosságát elsők között a költő nővére, József Jolán ismertette meg az olvasóközönséggel. Többször is írt cikket 1945-ben arról, hogy ez a ház különleges, és valahogyan jelezni kellene a külvilág számára, mitől is olyan fontos ez az egyébként jellegtelen lakóház. Az utcai homlokzaton 1949-ben a költő fényképével díszített emléktáblát avattak, az 1950-es években a születésnap kapcsán a folyóiratok és napilapok rendszeresen közöltek olyan cikkeket, amelyekben a házban lakók arról számoltak be, hogy sokan keresik fel a Gát utcát. Az ország minden részéből érkező irodalomkedvelők arra voltak kíváncsiak, hogyan néz ki a költő szülőháza, ahol élete első hónapjait élte. A IX. kerületi tanács hosszas előkészítés után végül úgy döntött, az egyik lakásban állandó kiállítást alakít ki.
A megvalósítást összekapcsolták a Magyar Írószövetség kezdeményezésével, mely az addig általában a június elején rendezett könyvhét részeként megtartott versünnepet József Attila születésnapjával javasolta összekötni. Így 1964. április 11-én országszerte nagyszabású rendezvényeket és megemlékezéseket tartottak, azóta is ez a nap a költészet napja. Ugyanezen a napon nyílt meg a Gát utca 3. alatt az egyik földszinti szoba-konyhás lakásban a József Attila-emlékszoba, a házat pedig műemlékké nyilvánították. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai készítették, az avatóbeszédet Kassák Lajos mondta.
Az elmúlt évtizedekben a magyar költészet és irodalomtörténet jeles képviselői és neves színművészek ünnepeltek itt, hiszen a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepség egyúttal hagyományosan a budapesti költészet napi rendezvények nyitánya volt. Az emlékszoba melletti másfél szobás lakás 2001-ben megüresedett. A Ferencvárosi Önkormányzat felújíttatta, az emlékszobát működtető Ferencvárosi Művelődési Központ pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténészének, H. Bagó Ilonának és látványtervező-grafikusának, Kemény Gyulának a szakmai irányítása mellett a duplájára növelt emlékszobát, immár József Attila Emlékhelyként 2002. április 11-én újranyitotta.
Az ünnepségen Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő és Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter mondott beszédet. A rendezvénynaptár még ebben az évben, 2002. december 3-án új ünneppel gyarapodott. József Attilára a halálának évfordulóján azóta minden évben gyertyagyújtással emlékeznek tisztelői.
Maga a ház 1891-ben épült, egy bizonyos Káim István nevű vállalkozó megrendelésére, aki az utcafrontra néző legnagyobb alapterületű, emeleti lakásban élt a feleségével. Két évvel később felépült a Gát utca 5. számú bérház is, a közös udvart egy téglafal választotta el, így a komfort nélküli apró lakások ugyanolyan apró udvarra néztek. A szülőház zárt sorba épített, egyemeletes, U alaprajzú, a Gát utca 5. számú házzal közös függőfolyosós udvarral, a bal oldali tengelyben levő bejárattal.
Az utcára néző ablakok füles keretűek, a földszintieket maszkos zárókövek díszítik, az emeletieket háromszögű timpanonok és füzérdíszek hangsúlyozzák. A házakban eredetileg szintenként egyetlen közös mellékhelyiséget alakítottak ki, a 25 négyzetméteres lakások egy mosókonyhából és egy lakószobából álltak csupán. A helyzet a következő mintegy száz év során nem sokat változott, bár a világítás, fűtés, csatorna- és vízvezeték használata természetesen javította a lakók élethelyzetét, de az épület állaga folyamatosan romlott, a lakások alapterülete pedig eleve meghatározta az itt élők mindennapjait.
2013-ban kezdődött a közös udvarral rendelkező két ház felújítása, mely a műemléki előírások figyelembevételével zajlott, a végeredmény pedig egy valóban minőségi változás volt. A munkálatok során megújultak a külső homlokzatok, a nyílászárók, a tetők és a belső falazatok. Sor került hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, gépészeti rekonstrukcióra, egészséges szellőzés kialakítására a lakások komfortosítása és az energiahatékonyság javítása érdekében. Az udvar is új ruhába öltözött, a lakók gondoskodásának köszönhetően igazi virágoskert várja a látogatókat.
Az immár háromszintes épületben az emlékhely az utcafrontra néző traktusba került, mintegy 75 négyzetméteres alapterülettel. Itt készült el az Eszmélet című, legújabb állandó tárlat (szintén H. Bagó Ilona és Kemény Gyula tervezésében), melyet a Pulszky Társaság által alapított Az év kiállítása díjjal jutalmaztak 2016-ban.
Az egykor a mélyszegénység világához tartozó Gát utca képe az elmúlt évtizedek során sokat változott, és bár még ma is akad felújításra váró ház, az idelátogató hazai és külföldi irodalomkedvelő azzal a meggyőződéssel távozhat, hogy József Attila emlékét szülőházában és annak környékén nem hagyják elhalványulni.
Nyitókép: József Attila szülőháza a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt 2015-ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció