Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést

A cikk angol nyelvű változata: Architect Ernő Schannen was a master of residential houses - He mastered design in the office of Ybl and Hauszmann

Írta: Gönczi Ambrus

2023. február 5. 13:00

Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.

Schannen Ernő 1853-ban született a Torontál megyei Perjámoson. Édesapja, aki épületfagyáros és kereskedő volt, a szabadságharc alatt Bem József seregében szolgált. Alap- és középfokú iskoláit Szegeden és Budán végezte, majd a zürichi műegyetemen szerzett építész diplomát. Hazatérése után Ybl Miklós építészi irodájában dolgozott négy évig, ezalatt az idő alatt részt vett a Szent István-bazilika és a Várkert Bazár tervezésében.

Katonai szolgálatát 1878-ban főhadnagyként Bosznia-Hercegovina megszállásakor teljesítette. Visszatérve előbb Kallina Mór, majd Hauszmann Alajos alkalmazta, utóbbinál nyolc évet töltött. Ekkor önállósította magát, és a Kerepesi út 8. alatt nyitott saját építészirodát. Egyik első és egyben legismertebb munkája a Blaha Lujza téren, a József körút 4. alatt álló, ma is működő Nemzeti Szálloda volt.

Rémi Róbert (1833–1907), Pest egyik befolyásos üzletembere volt Schannen megbízója, aki eredetileg keményítőgyár-tulajdonos volt, de alapított fafeldolgozó üzemet, vett és épített házakat, majd szállodatulajdonos lett. 1885-től ő működtette a Váci utca 9. alatti Nemzeti Szállót. A Népszínházzal szemben 1895-ben átadott új hotelt a tulajdonos nemes egyszerűséggel Rémi Szállónak nevezte el. 

A szálloda homlokzata az Építő Ipar 1897. október 6-i számából

Mai nevét 1929-ben nyerte, minden bizonnyal az akkor már Nemzeti Színházként ismert épület közelsége okán. Schannen Ernő munkájának eredményét – természetesen egyes szám első személyben – Rémi Róbert így mutatta be a főváros közönségének Ilosvay Hugó Magyarország és az ezredéves ünnepély című, 1896-ban megjelent kalauzában: „Mély tisztelettel van szerencsém Czímedet a jelenkor minden igényeinek megfelelően épített új szállóm megtekintésére meghívni. A Rémi-szálló elsőrangú szálló a főváros kellős közepén, szemben a népszínházzal, a villamos és lóvasút által közvetlen összeköttetésben úgy a keleti mint a nyugati pályaudvarokkal, nem különben a székes főváros minden egyes pontjával. A szállóhoz nagyszabású kávéházat és étkező termet rendeztem be, melyek mindegyike a maga nemében a legmagasabb színvonalon áll. Gondoskodtam ízlésesen berendezett salons particuliers-ekről, valamint egy igen elegáns szabadon álló étkező terraszról. A szálló szobái nagy kényelemmel és fényűzéssel vannak berendezve, ún. angol mosdó asztalokkal (állandóan meleg és hideg vízzel) villamos világítással, központi gőzfűtéssel stb. A szállóban lift is van alkalmazva, úgyszintén gondoskodva van fürdőszobákról is. A földszintet gyönyörű télikert díszíti.”

A Nemzeti Szálló étterme 1930 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A szálloda ma (Fotó: Simon Tímea)

Schannen Ernő másik nagyszabású budapesti alkotása a Szabadság téren épült 1901-ben. A Honvéd utca – Szabadság tér – Vécsey utca által határolt telken álló neoreneszánsz stílusú bérpalota terveit Deutsch Antal (1853–1903) hírlapíró, közgazdász, a Pester Lloyd című német nyelvű lap főmunkatársának megbízásából készítette. A nagy alapterületű, négyemeletes épület homlokzatának legfeltűnőbb része az a timpanon, melyben Kossuth Lajos első budapesti köztéri szobra látható. Fleischl Károly szobrász Kossuth alakja mellé Petőfi, Vörösmarty, Eötvös József, Gábor Áron figuráját is megformázta. A jól megkomponált mű egyetlen hibája, hogy az utcaszintről az alakok nehezen kivehetők.  

A Deutsch-palota fotója a Magyar Géniusz 1902. április 20-i számából

A Deutsch-palota ma mint bankszékház (Fotó: Simon Tímea)

A szoborcsoport közelebbről (Fotó: Simon Tímea)

1903-ban Schannen két nagy bérházat tervezett a Károly körút 14. és az Üllői út 9–11. szám alatt, a következő évtől pedig már fia, Arthur is csatlakozott az építészirodához. Ettől fogva ketten jegyezték a munkákat, melyekből egyre több akadt. 

Az Üllői út 9–11. számú bérház 1961-ben (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

A Rákóczi út 73. számú bérház 1957-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 3553)

Több mint húsz bérház tervanyagát készítették el 1910-ig, ezek szinte mind a város legforgalmasabb csomópontjain épültek. A Rákóczi útra, az Üllői útra, a Fővám térre, az Attila útra, a Váci körútra (Bajcsy-Zsilinszky út) nagy alapterületű, elsősorban neoreneszánsz és neobarokk stílusú épületeket álmodtak, de az évtized vége felé több olyan, főleg franciaudvaros ház épült, amelyeken Schannen Ernő egyéni stílusa is megmutatkozott. A Ráday utca 38–40., a Boráros tér 6., az Angyal utca 7/A–B vagy a Fővám tér 2–3. szám alatti lakóházak már a hazai szecesszió letisztultabb formavilágát tükrözik.

Ezek közül az épületek közül talán a Fővám téri a legfeltűnőbb. A földszinti portálok mögötti nagy alapterületű helyiségek vendéglő vagy nagykereskedés számára biztosították a működés feltételeit. A második emeleti erkélyek igazán egyediek, a lakásbelsőből két irányba is kiléphet a lakó. A harmadik emeleti balkonok jóval kisebbek, de szintén egyedi kialakításúak. A tetőtér szintjén a nagy méretű ablakok mögött stúdiólakások várták a potenciális képzőművész bérlőket. Sajátos hangulatot ad a háznak a franciaudvar, mely az egyes épületrészekbe biztosítja a lakók bejutását. Az épület irodalmi kapcsolódása Móricz Zsigmondnak köszönhető, aki 1926 és 1938 között második felesége, Simonyi Mária negyedik emeleti lakásában élt, amikor éppen Pesten tartózkodott.

A Fővám tér 2–3. számú ház 2023 februárjában (Fotó: Simon Tímea)

A Fővám tér 2–3. számú ház 2023 februárjában (Fotó: Simon Tímea)

A franciaudvaron a pincelejárat kőkerítése külön díszként szolgál (Fotó: Simon Tímea) 

Emléktábla a Fővám tér 2–3. számú ház falán (Fotó: Simon Tímea)

A Ráday utca 38–40. számú ház ma (Fotó: Simon Tímea)

Az Angyal utca 7/A–B épület napjainkban (Fotó: Simon Tímea)

Schannen Ernő az építészet mellett irodalommal is foglalkozott: német és magyar nyelven verseket írt és fordított. Kinizsi Pál (1912) című verses vígjátékát ugyan nem mutatták be, de könyv alakban megjelent. Több, az építészek munkáját segítő rajzoló- és mérőeszköz feltalálójaként is ismert volt a neve a szakmában. Az 1916-ban bekövetkező halála után nem sokkal fia, Arthur az Egyesült Államokba költözött. A Schannen család itthon maradt tagjai azonban büszkék lehetnek építész felmenőikre, hiszen munkáik azóta is fővárosunkat díszítik.

Nyitókép: A Fővám tér 2–3. számú ház (Fotó: Simon Tímea)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"Gratulálunk" a Fővám tér 2-3. számú épület lakóközösségének és közös képviseletének, hogy több, mint három évtizeddel a rendszerváltás és az önkormányzati lakások privatizációja után ebben az állapotában van a ház...
Konkrétan szégyen és gyalázat...


Torontál vármegyei...



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó