A Mester utca a főváros IX. kerületének egyik jellegzetessége. Neve arra utal, hogy az 1860–70-es évektől kezdve számos mesterség képviselőjének volt az utcában vagy közvetlen környékén kisebb-nagyobb műhelye vagy gyára. Hentesek, mészárosok, szikvízgyártók, tésztakészítők telephelyei mellett vendéglőből is akadt jó néhány. A XX. század első harmadában azután ezeket az üzemeket jórészt lakóházak váltották fel, de épült az utcában öt nagy alapterületű iskola is. A Mester utca 56–58. alatt működő iskolában 110 éve kezdődött a tanítás.

Az intézmény története megelőzi az épületét, mert a főváros törvényhatósági bizottsága 1887-ben döntött arról, hogy kereskedelmi középiskolát nyit a IX. kerületben. Mivel önálló épület nem állt rendelkezésre, először a Bakáts téri iskolában kaptak helyet. 1899-ben először a Ráday utcába, majd 1902-ben a Mester utca 23. alatti, eredetileg elemi iskolaként használt épületbe költözött az ekkor már felső kereskedelmi iskola. Néhány év alatt bebizonyosodott, hogy ez az épület is szűk az egyre nagyobb létszámmal büszkélkedő tanintézménynek.

A végleges otthon kialakítása a Bárczy István polgármester nevével fémjelzett iskolaépítési program keretein belül történt. Helyszínként a közeli, Thaly Kálmán utca (akkor Gyep) – Mester utca – Lenhossék (akkor Szvetenay) utca által határolt telket jelölték ki, a tervezéssel pedig Hültl Dezső (1870–1945) műépítészt bízták meg.

A Mester-utcai felső kereskedelmi iskola 1913-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az építkezés 1911 májusában kezdődött, az év végén a kőművesmunkák már a padlásszintig jutottak. 1912 tavaszán azonban a tetőszerkezet kialakítása a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe, több alvállalkozónak pedig az építésvezető javítási és hiánypótlási feladatokat írt elő. A tantestület végül 1913 szeptemberében vehette át teljes egészében az épületet.

Az iskola 115 méter hosszú főhomlokzatának középső részét egy szépen gondozott előkert választja el a Mester utca forgalmától, azt pedig míves kovácsoltvas kerítés határolja. A háromemeletes épület nem szimmetrikus elrendezésű, de vertikálisan olyan precízen megtervezett, hogy ez egyáltalán nem tűnik fel. A lábazatot terméskőburkolat fedi, a földszinti rész ablaknyílásai innen ívelnek felfelé. Az intézménynek két főbejárata van, mindkettő árkádos, nyeregtetős kialakítású, a terméskő burkolat itt is nagy hangsúlyt kap.

A bejáratok egy-egy keresztszárnyhoz csatlakoznak, melyek közvetlenül az utcára néznek. A főhomlokzat több síkban épült, de a tervező a szintekkel való játéknak is teret engedett. Ennek eredményeképpen a harmadik emelet egy része a tetőszerkezetbe simul, míg a bejáratok homlokzatai felett, valamint a 7 ablak szélességű középső résznél a tető külön zárja le a legfelső szintet.

A főhomlokzat a Mester utca felől ma (Fotó: Gönczi Ambrus/pestbuda.hu)

A Thaly Kálmán utcai oldalon egy nagyjából 200 négyzetméter alapterületű, 6 méter belmagasságú tornaterem épült, külön karzattal, mely lehetővé tette, hogy egyéb, nem testnevelési célú rendezvényeknek is helyet adjon. Az iskolában eredetileg 18 tantermet alakítottak ki, melyekben egy-egy tanórán akár 60 tanuló is elfért egyszerre. Az első emeleten előadótermet és laboratóriumot is berendeztek. A széles folyosók végén díszes kutak álltak a szomjas diákok rendelkezésére.

A földszint és az első emelet alaprajza az Építő Ipar 1915. április 4-i számából

Az emeletek között a folyosók két szélén épült a lépcsőház, melynek korlátai szintén kovácsoltvas munkák, az utolsó lépcsőfokok mellett pedig jón stílusban faragott oszlopok zárják a sort. A Lenhossék utca felé eső szárny földszintjén a diákkönyvtár, a tanári könyvtár, az igazgatói iroda, a tantestületi terem és úgynevezett iskolaszolga-lakások kaptak helyet.

Az iskola Lenhossék utcai sarka az Építő Ipar 1915. április 11-i számából

Az igazgató otthona szintén a Lenhossék utca felől volt megközelíthető, természetesen külön bejárattal. Az ötszobás, külön cselédszobával, fürdőszobával és konyhával felszerelt bérlemény nemcsak kényelmes volt, de jelezte, hogy a középiskola vezetése a sok felelősség mellett ranggal is jár. Az épületnek ez a része egyébként is érdekes, a körívesen épített sarok szintén terméskővel fedett, két oldalán a főváros címerének pajzsát faragták ki. Az igazgatói kapu fölött két oldalt egy-egy térdelő gyermek alakja látható. Az épületszárny tetőszerkezetét egy kis torony zárja le, melyet vörösrézzel fedtek be. A már említett szimmetriaérzetet erősíti, hogy ez a torony a Thaly Kálmán utcai oldalon is visszaköszön.

                              Az igazgatói lakás bejárata a Lenhossék utca felől (Fotó: Simon Tímea)

Térdelő gyerekek az igazgatói lakás kapuja fölött (Fotó: Simon Tímea)

Az egész épületet a finom, részletekbe menő, de mégis letisztult díszítőelemek harmóniája jellemzi. Szinte mindegyik felület, homlokzatrészlet önmagában is szép, de ezek a részletek egymást erősítik, és az összhatás valóban szemet gyönyörködtető. Hültl Dezső nem véletlenül volt a korszak egyik legkeresettebb építésze, az általa tervezett munkák egyszerre feleltek meg a funkcióból eredő igényeknek és az esztétikai elvárásoknak.

Az iskola 1913-ban (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az iskolát az elmúlt 100 évben több alkalommal is felújították, új tantermeket alakítottak ki, kollégiumi részt nyitottak. 2011-ben a Thaly Kálmán utcai oldal egy korszerű sportcsarnokkal egészült ki (a csarnok Patonyi László testnevelő tanár nevét viseli). Nemrégen a főhomlokzat középső része kapott új festést, de az épület több helyen felújításra szorul, leginkább tetőszerkezete igényli a korszerűsítést.

                               A főhomlokzat középső része ma (Fotó: Simon Tímea)

A Szent István király nevét 1926 óta viselő intézmény minden időszakban a közgazdasági ismeretek magas színvonalú oktatását nyújtotta és nyújtja az ide járó diákoknak. Reméljük, az iskolaépület legalább még 110 évig marad meghatározó része a Mester utca összképének.

Az iskola a Thaly Kálmán utcai oldal felől 2010 -ben (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A borostyán tavasztól őszig külön dísze a homlokzatnak (Fotó: Gönczi Ambrus/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Mester utcai felső kereskedelmi iskola 1913-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)