A veszettség elleni védekezés kétségtelenül legfontosabb alakja Louis Pasteur (1822–1895) francia kémikus, aki 1885-ben tette közzé kísérleteinek eredményét, mely a védőoltás módszerének megállapításához vezetett. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a magyar Hőgyes Endre (1847–1906) szinte azonnal megkezdte kísérleteit a Pasteur-féle vakcina továbbfejlesztésére. Párizsban személyesen gyűjtött tapasztalatokat, majd itthon egyszerűsítette az oltóanyag készítését, és hatásosabb változatot fejlesztett, ezt azután a nemzetközi orvostudomány át is vette. Hőgyes 1890-ben az Üllői út 26. szám alatti orvoskari központi épület földszintjén létrehozta a Pasteur Intézetet és Kórházat, mely néhány éven belül olyan nagy kapacitással működött, hogy önálló épületre volt szükség a munka folytatásához.
Kiss Istvánt és Czigler Győzőt, a kor két neves építészét kérték fel 1902-ben a tervek elkészítésére. A feladat nem volt egyszerű, mert a helyszínt az Üllői út egyik rövid mellékutcájában, a Rákos (ma Hőgyes Endre) utcában jelölték ki, egy trapéz alakú telken, melyen addig egy gépgyár működött. További kihívást jelentett, hogy a „Pasteur” mellett helyet kellett biztosítani az egyetem általános kórtani intézetének is. Ennek megfelelően a telken két külön épületet terveztek az alkotók, egy T alaprajzút, melynek főhomlokzata a Rákos utcára nézett, illetve a telek hátsó részén egy, az utca vonalával párhuzamos épületet.
A Pasteur Intézet legfeltűnőbb építészeti része az utcai főhomlokzat. A történelmi stílusok harmonikusan erősítik egymást, leginkább a főbejárat tengelyében. A lombard típusú kapuzat gótikus lóhereívvel díszített, az első emeleten szegmensívű ikerablakok láthatók, a második emeleten rózsaablak vonzza magához a szemet, végül a párkányzat felett timpanonos, csúcsíves vakablak zárja a sort. A harmóniát a vakolt falsávok, a klinkertégla borítás és a faragott mészkő együttese biztosítja. A Pasteur Intézet egyfelől az utcai épület pincéjének és földszintjének egy részét foglalta el. A pincében volt a kapus lakása, a kísérleti állatok számára kialakított helyiségek, valamint a kazánház. A földszinten a főorvos irodája, a beoltandó betegek várószobája, egy lakás az alorvos számára, végül az oltószoba helyezkedett el.
Az udvari épületben a pince adott helyet az elkülönítő helyiségnek a veszettségben szenvedők számára, mellette fürdőszoba, konyha és raktár helyezkedett el. A földszinten az igazgató irodája, a gondnok lakása, két betegszoba és egy műtő-kötöző helyiség volt megtalálható. Az első és második emeleten 4-4 kórtermet, továbbá az ápolószemélyzet szobáit alakították ki. 1904 januárjában készült el az épületegyüttes, a költözés azonban nagy alapossággal és körültekintéssel zajlott, ehhez pedig időre volt szükség, így a fekvőbeteg-ellátás fél évvel később, júliusban indult el.
Az Intézet jelentőségét elég néhány adattal alátámasztani: 1896-ban még csupán 1600, 1903-ban háromezer, 1910-ben pedig már 4500 „veszettségre gyanús állattól megmart egyén” kereste fel a Rákos utcai kórházat. A „Pasteur” fontossága a két világháború közötti időszakban kezdett csökkenni, mert a szállítható szérumok kidolgozása után a betegeket már nem kellett Budapestre utaztatni, a szérum előállítását pedig erre szakosodott vállalkozások vették át. 1942-ben a Pasteur Intézet hivatalosan bezárt, de az épület természetesen továbbra is a közegészségügy szolgálatában maradt.
Az Egyetemi Gyógyszerészeti Intézet és Egyetemi Gyógyszertár már 1939-től itt működött. Az eredetileg a Tudomány Egyetem Orvostudományi Karának házi gyógyszertáraként 1907-ben létrejött intézetben a gyógyszerészhallgatók elméleti és gyakorlati oktatása folyt, majd Mozsonyi Sándor egyetemi tanár kezdeményezésére 1935-ben önálló intézeti rangot kapott.
Évtizedek óta négy intézmény működik az épület falain belül: az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, a Gyógyszerészeti Intézet, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet és a Szerves Vegytani Intézet. 2018-ra dolgozták ki azt az elképzelést, mely szerint a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben működő Gyógyszerhatástani Intézet és a Belső Klinikai Tömb Központi épületében (Üllői út 26.) található Farmakognóziai Intézet is a Hőgyes Endre utcai campusba költözzön egy nagyszabású felújítás, korszerűsítés és építkezés eredményeként. Kíváncsian várjuk, mikor és hogyan lesz az elképzelésből eredmény.
Nyitókép: A Pasteur Intézet és Kórház egy 1900 körül kiadott képeslapon (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció