A Ráday utca sarkán álló házról nem tudjuk, mikor nyitották meg, de az bizonyos, hogy már 1775-ben a fogadó a Két Oroszlánhoz nevet viselte. Amikor Pest városa 1734-ben megkezdte a külvárosi telekkönyvek vezetését, a telek és a rajta levő ház Conty Lipót Antal kőfaragó mester nevén szerepelt. 1739-ben a várost elérte a pestisjárvány, az épületet karanténházzá nyilvánították. Aki a városfalon belülre szeretett volna jutni, azt előbb szigorú vizsgálatnak vetették alá a fogadóban, akár napokat is kellett várnia, nehogy a betegség tünetei megjelenjenek, s csak utána térhetett be valamelyik pesti utcába. 1741-ben megszűnt a járvány, és még ebben az évben Rolly József vendéglős lett az új tulajdonos. 1812-ben Ranner Mátyás vásárolta meg a Két Oroszlánt.

A Ráday utca – Kálvin tér találkozása, jobbra a volt fogadó 1890 körül (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.064)

Újházy Ferenc Kálvin teret ábrázoló festményéről (1900 körül) készült reprodukció, a fogadó a református templomtól balra látható második ház (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1816-ban az ő megbízásából Zitterbarth Mátyás építész új, tágasabb ház kialakítására készített terveket, melyek szerint a telek Török Pál utcára néző részét szabadon hagyják egy későbbi beépítés céljára. Az eredmény egy kétszintes, elsősorban a Ráday utcára néző, kissé dőlt L betűt formázó épület lett, melynek kocsibehajtója a mai Ráday utca, főbejárata a Kálvin tér felől volt megközelíthető. A kapu fölötti két, kőből faragott oroszlán alakja ekkor már biztosan látható volt.

Az egykori fogadó a Kálvin tér felől ma (Fotó: Simon Tímea)

A jelentős vagyonnal rendelkező Ranner nem szorult rá, hogy ő maga vezesse az üzletet, ezért bérbe adta a fogadót. 1816 augusztusában elsőként Meiszl Lipót vette ki a házat. 16 szobáját teljesen újrabútoroztatta, ellátta mindennel, ami a beszálló vendégek kényelméhez szükséges volt.

1831 nyarán Pestre is eljutott a Magyarországot súlyosan érintő első kolerajárvány. A Helytartótanács a kór megfékezése érdekében lezáratta a hajóhidakat, és ahogy az már a pestisjárványok idején lenni szokott, ismét karanténházakat jelölt ki – köztük a Két Oroszlánt is. 1831. július 17-én az egyre elégedetlenebb és türelmetlenebb polgárok áttörték a kordont. A tömeg több más épület mellett a fogadóba is behatolt, a fogadós azonban itallal fogadta őket a bejáratnál. Ennek köszönhette, hogy csupán a biliárddákóit és a poharait törték össze, súlyosabb kárt nem tettek az épületben. A Két Oroszlán az 1838. évi nagy pest-budai árvíz idején sok otthonát vesztett ferencvárosi lakosnak szolgált ideiglenes lakhelyéül.

Az épület 1860-ban már 32 vendégszobával rendelkezett, az addigra elkészült Török Pál utcai egyszintes szárnyban 9 külön istálló és egy 24 lovat befogadó nagyobb istálló is elfért. Amíg az első pesti lóversenypálya az Üllői úthoz közel eső, mai Gyáli út – Mester utca – Illatos út által határolt területen működött 1827 és 1880 között, a futtatások idején zsúfolásig volt tele vendégekkel a Két Oroszlán. Kincsem, a máig legsikeresebb magyar versenyló is többször pihent itt, természetesen külön istállóban. 1880-ban a pályát elköltöztették a Ferencvárosból, talán ez volt az oka annak, hogy a fogadó gyors hanyatlásnak indult, Ranner Mátyás leszármazottai egyre nagyobb veszteségek árán tudták csak fenntartani.

A volt fogadó Török Pál utcai hátsó része 1970 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Budapest közgyűlése végül 1881-ben elhatározta a ház megvételét. A vendégfogadó 1881. augusztus 1-jén szűnt meg. Az emeletre bérlakók költöztek, a földszinten pedig üzleteket nyitottak. A lakások mellett egy fontos intézménynek, a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolának is otthont adott 1912 és 1952 között az épület. Ez az iskola biztosította a Budapest által fenntartott középfokú iskolák tanulói számára az ének-, és hangszertanulást.

A Magyar Hírlap 1934-ben arról tudósított, hogy a főváros oda kívánja adni a református egyháznak a Lónyay utcai gimnázium épületéért cserébe, s helyére impozáns palotát építenek. A tervnek végül csupán a fele valósult meg, a református egyház lett a tulajdonos. A II. világháború után fővárosi kézbe került a ház, tanácsi bérlakásokat alakítottak ki az emeleten, egy ideig a IX. kerületi anyakönyvi hivatal is itt működött, a zeneiskola helyére a bonyolult nevű Belkereskedelmi Gépkocsijavító Vállalat igazgatósága költözött.

Házaspár és tanúik a volt fogadó bejáratánál 1948-ban (Fotó: Fortepan)

Az 1990-es évek második felében az egyház visszakapta az épületet, 1997-ben az utolsó bérlakást is felszámolták. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem rektori hivatala foglalja el az emeleti helyiségeket, a Ráday utca felőli fronton pedig üzleteket találunk. Az épület legszebb része a gondosan felújított udvar és az udvaron látható szobor, egy ülő nőalak. Az egykor a Kálvin téren álló Danubius-kút egyik figurája, a Száva folyót jelképező hölgy a II. világháború után a Duna partján álló egyik közraktárépületben kapott helyet, míg el nem dőlt, hogy a főváros hatalmas díszkútját újrafaragják, és a megmaradt részeket nem használják fel. 1959-ben helyezték a volt fogadó udvarára, de ahogyan az épületet, úgy a szobrot sem javították.

Lakók a volt fogadó udvarán 1970 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az udvar 1970 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

 Az 1970-es évek elejétől több mint 30 évig a folyamatos állagromlás jellemezte a jobb időket is megért egykori fogadót. A 2000-es évek végén azután először az épület felújítása kezdődött, majd a kertet rendezték, s mára a legidősebb ferencvárosi ház alkalmas arra, hogy benne felsőoktatási hivatal, éttermek és kisebb boltok működjenek, az udvaron pedig tavasztól őszig kamarakoncertek és színházi előadások is láthatók legyenek.

Az udvar és a Száva-szobor 2022 decemberében (Fotó: Simon Tímea)

Az udvar 2022 decemberében (Fotó: Simon Tímea)

Az udvar 2022 decemberében (Fotó: Simon Tímea)

Az épület kora esti hangulatban (Fotó: Simon Tímea)

Nyitókép: Az egykori Két Oroszlán fogadó (Fotó: Simon Tímea)