Múltidéző
2018. augusztus 2. 16:55

Most hetven éve adták át a Gyermekvasút, egykori nevén az Úttörővasút első szakaszát.

Az 1945-50 közötti időszak a háborús újjáépítésről, a kommunista hatalom kiépüléséről és a szovjet jóvátétel kifizetéséről szólt. Emellett született néhány olyan új dolog is, ami a mai napig megvan, az emberek elfogadták, levetette „pártos” múltját.

Ilyen a Gyermekvasút a budai hegyekben, amely 1948-ban indult, akkor még Úttörővasút néven.

Az idősebbek emlékezhetnek: az úttörők a II. világháború után, szovjet mintára alakult gyerekmozgalmat alkották, amely előbb a cserkészet mellett, majd helyette fogta össze a gyerekeket. A rendszerváltásig gyakorlatilag kötelezően tagja volt minden általános iskolás: az alsósok „kisdobosok” a felsősök „úttörők” voltak, akiknek 6, illetve 12 pontra kellett felesküdniük. Ezek többsége a szokásos, a gyerekektől „elvárt” dolgokat tartalmazta, kivéve az úttörők 4. és 12. pontja, mert az előbbi szerint „Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.” illetve az utóbbi szerint „Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára”.

A kommunista gyerekmozgalom nagyobb szabású tervekkel is készült a hegyi vasút kapcsán, amint erről a korabeli sajtóban olvashatunk (Népszava, 1948. július 30.): 

„Holnap avatják az Úttörő Köztársaságot és vasutat. A hároméves terv évfordulójának méltó ünneplése lesz a csillebérci Úttörő Köztársaság és Európa legmodernebb gyermekvasútjának július 31-én történő felavatása. A megnyitó ünnepség délelőtt11 órakor kezdődik az Úttörővasút Széchenyi-hegyi állomásánál. A legjobb Úttörő zenekarok számai után a MÁV hivatalosan bejelenti a vasút elkészültét és átadja Gerő Ernő miniszternek, aki ezután az ifjúságnak ajándékozza azt. Az ifjúság szónokai után a vonat háromszász meghívott vendéggel kifut az állomásról és elindul első útjára. A kis köztársaság fiatal polgárainak jelenlétében felavatja az Úttörő Köztársaságot. Ezután a szabadtéri színpadhoz vonul a közönség, ahol erre az alkalomra írt ünnepi játékot, majd az egyes altáborokat, a „tartományokat" tekintik meg.”

A budai helyekben kanyargó vasútról 1947-ben döntöttek, az építkezés 1948 áprilisában kezdődött el. 1948. július 31-én már át is adták az első három állomást, itt meg is indult a közlekedés. Nem volt azonban egyértelmű, hol épül meg a vasút: eleve az építését is sokan ellenezték arra hivatkozva, hogy majd akkor lesz időszerű, ha befejeződnek az újjáépítések. A helyszínre nagyon sok lehetőség felmerült, így például a Margitsziget, a Népliget vagy Gödöllő is. A budai hegyekre végül a tervezett csillebérci úttörőtábor miatt esett a választás, mert így annak a megközelíthetősége is megoldódott. 

Az elkészült szakasz 1948-bnan (Fotó: Fortepan.hu) 


Az eredeti tervek nem Hűvösvölgyig vezették volna a vasutat, hanem a zugligeti villamosvégállomásig, de a kedvezőtlen terepviszonyok miatt ezt elvetették. 

A gyors politikai változással a név is változott, hiszen eredetileg Gyermekváros és Gyermekvasút lett volna a tábor és a vasút neve, de a kommunista előretöréssel „természetesen” ez is ideológiailag „megfelelőbb” nevet kapott, így lett Úttörővasút, de a Szent Anna állomást is átnevezték „Előre” állomássá. 

A Gyermekvasút honlapján olvasható, hogy a Közlekedési Minisztérium – a MÁV-nak küldött levelében – miképp határozta meg az új vasúton szolgálók körét és egyenruháját: 

„Közlöm az Igazgatósággal, hogy a Széchenyi-hegyi gyermekvasút megnyitását folyó évi augusztus 1-re tűztem ki. A szóban forgó vasúton 12-14 éves fiúk és lányok fognak szolgálatot teljesíteni forgalmi szolgálattevői, váltókezelői, távírói, személypénztárosi és jegykiadó kalauzi minőségben. A gyermekvasutasokat szolgálatuk ellátásának időtartamára egyenruhával kívánom felszerelni. {…} Az egész gyermekvasúton 21 gyermek teljesít szolgálatot. {…} A négy turnusra való gyermek részére szükséges a 84 vasútöltöny beszerzése 12-14 éves fiú és leánygyermek részére. Miheztartásul közlöm, hogy a lányok is nadrágban teljesítenek szolgálatot. {…} Felhívom az Igazgatóságot, hogy a fent említett ruházati felszerelési cikkek beszerzéséről és előállításáról gondoskodjon.”

1949-ig a Szépjuhásznéig (1990 előtt Ságvári liget), 1950-re Hűvösvölgyig készült el a pálya. Itt 1956-tól 1973-ig mozgólépcső is működött, azzal lehetett lejutni az egykori villamos végállomásra. A mozgólépcső nem csak kuriózum volt, hanem a metróba tervezett hasonló szerkezetek próbaüzemeként is szolgált. 

A teljes szakasz avatása 1950-ben (Fotó: Fortepan.hu)


A vasút 1990. május 31-én kapta végül meg az eredetileg is neki szánt nevet, és ettől kezdve hívjak Gyermekvasútnak.

És ki lehet gyermekvasutas? A vasút honlapján erről a következőt olvashatjuk: „Gyermekvasutasnak azok a gyerekek jelentkezhetnek, akik tanulmányi átlaga legalább jó, azaz legutóbbi év végi vagy félévi bizonyítványukban az osztályzatok átlaga eléri a 3,8-at, közepesnél (3) rosszabb érdemjegyük nincsen, és magatartásuk is megfelelő. A 4,0-nál alacsonyabb tanulmányi eredménnyel jelentkezőknek vállalni kell, hogy iskolai bizonyítványuk átlagát legalább 4,0-ra javítják” .


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó