2019. március 16. 08:19

Ki hinné, hogy a pesti ház, amely előtt a márciusi ifjak hangosan követelték a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatását, ma is áll? Csak egy kissé (vagy nagyon is) elfelejtve, kopott öregúrként a nagyváros új forgatagában. Felfedeztük: dicső múltat, dicstelen jelent találtunk.

Írta: Viczián Zsófia

Van valami egészen különösen izgalmas abban, amikor egy ház kapuja feltárul, és kibomlik a belső tér sajátos architektúrája, hangulata. Különösen így van ez olyan épületeknél, ahol az ember tudja: a látvány, amit lát, évszázados és egyedi, nagy idők nagy tanúja. Különös érzés megfogni egy korlátot, amelynek Kossuth vagy Jókai és támaszkodhatott, járni egy lépcsőházban, ahol egykor Arany János vagy Vörösmarty Mihály járt.
A forradalom és szabadságharc ünnepén egy ilyen Kossuth Lajos utcai házba lopakodtunk be, a 3-as szám alá. Ez az épület a Szép utcai sarkon van, egyik oldalról egy (a néhai Ciráky-palota, majd Nemzeti Casino helyén épült) modern irodaház, másikról a Ferences-bazár nagy tömbje határolja. A várostörténetben jártasok Horváth-házként emlegetik. 

Vendégfogadó, irodalmi szalon, bérház

A Kossuth Lajos utca vonala nagyon régi nyomvonal Pesten, a városból kivezető országút kezdeti szakasza, amely a Hatvani kapun túl indult északkeleti irányba. Így is hívták sokáig: Hatvani utca. A Belvárosi Ferences Templom mögötti terület az 1700-as évek végén még Botanikus kertként szolgált, csak az 1800-as évek elején parcellázták ki házhelynek (miután eldőlt, a Nemzeti Múzeum nem itt, hanem a pesti városfalon kívül épül meg). 

Egy korlát a múltból: több mint 200 éves lehet (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Történelmi környezet, kijózanító jelen: az egykori főutcából mára belvárosi autópálya lett (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


A telken a fákon kívül korábban is állt épület: itt működött az Arany Tsillag vendégfogadó. Ennek emeletén irodalmi szalont rendeztek be: innen szervezte Kultsár István a bimbódzó magyar nyelvű színjátszás és a magyar nyelvű lap- és könyvkiadás ügyét. Megfordult itt Pesten járva Kazinczy, gyakori vendége volt Kisfaludy Károly, és itt kezdték el szerkeszteni „Hazai Tudósítások” néven az első fővárosi lapot. Egyszóval már önmagában ezért érdekes volna a helyet felkeresni egy nemzeti ünnepen.   
De amit ma ott találunk, az is jócskán 200 éves! A telket Horváth József kamarás vette meg, és Pollack Mihállyal terveztetett rá bérházat. Ez 1817-re meg is épült. „A Horváth-ház gyönyörű egyszerűséget mutat; két udvara négy ablaksorral, három emeletre. Frontonai, oszlopai nincsenek. Balkonját pompás karkövek tartják” – jegyzi fel róla a Pestre utazó Kazinczy Ferenc 1828-ban.
Ma külsőre már nem teljesen azt látjuk, amit ő láthatott, de az épület tömbje, arányai azért lényegileg nem változtak. Ha Kazinczy a házba is bement volna, kétudvaros épületet lát, szép előcsarnokkal, lépcsőházzal, a belső udvaron körbe futó folyosóval. A Pollacktól „megszokott” egyszerű, finom harmóniát, szép arányokat, elegáns térképzést. 

A ház 1837-ben: a klasszicista Pest egyik ékköve Pollack Mihály keze nyomán (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum )


Ha bemegyünk, mi is ezt látjuk. Különösen megkapó a kapualj után kibomló kupolás előcsarnok: még a mai, nagyon leromlott állapotában is nagyvonalúnak hat. Mert sajnos ez a ház iszonyú állapotban van, ezt meg kell állapítanunk. A százados falakon mintha százados lenne a por és a kosz is. Néhol alá van dúcolva a lépcső, a folyosó is, szinte az az érzése az embernek, hogy az egész épület az összeomlás szélén áll. Egy ilyen ház! Egy ilyen ház, amit nem pusztán Kazinczy csodált meg, hanem amely azután a magyar történelem forgatagában is kitüntetett ponttá vált.

Nyomda és forradalom

A Horváth-ház a klasszicista Pest egyik legszebb bérháza volt, mely az 1838-as árvizet is egész jól átvészelte. (Jól meg volt építve: Horváth bajai jobbágyait rendelte föl Pestre, ők végezték a munkát.) Földszintjének helyiségeit a Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdászok által alapított cég vette bérbe. Ráéreztek, hogy a rohamosan fejlődő Pest jó piac lesz mind a nyomdaiparnak, mind a lap- és könyvkiadásnak. És nem is számítottak rosszul: a vállalkozás évtizedekig virágzott.

Metszeten a nevezetes esemény: a képen a forradalmi lelkesedésen túl látszik az eredeti, Pollack-féle erkély is

(Forrás: Budapest-képarchívum FSZEK)


Nevüket persze mégsem innen ismerjük, hanem a forradalmi események krónikáiból. A Pilvaxnál gyülekező márciusi ifjak ide vonultak kinyomtattatni a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Landerer ugyan kissé akadékoskodott, hogy nincs cenzori aláírás a szövegeken, de aztán engedett a forradalmi nyomásnak. Egyébként jól ismerte a szereplők egy részét is, hisz Jókaiék naponta bejáratosak voltak ide mint az Életképek folyóirat szerkesztői.

A házban működött Kossuth Lajos szerkesztésében a Pesti Hírlap is – amíg működhetett. És a nyomdában készültek a magyar irodalom legjobbjait bemutató Magyar Remekírók sorozat kötetei is. Szóval jelentős kulturális központ volt ez a ház.
Sőt, jelentős politikai-gazdasági központ is. A forradalom és szabadságharc napjaiban ugyanis a Horváth-házban készültek a Kossuth-bankók! Néhány hónapig itt székelt Batthyány kormánya is 1848-ban. 

Az 1923-ban készült emléktábla a rendszerváltás után került ki újra a ház sarkára (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


Arról nem is beszélve, hogy a házban lakott ezekben az években maga Kossuth Lajos, illetve egy rövid ideig Arany János is, de itt bérelt lakást Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór (és felesége, Laborfalvi Róza), hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezt az impozáns lakónévsort és a forradalmi napokat egyébként a kapualjban belül egy emléktábla is megörökíti. A ház falán kívül is több emléktáblák találunk, közülük legszebb a ház sarkán lévő, 1923-ban készült műalkotás, mely Petőfi fejét és két mellékalakot ábrázol.

A magyar kultúra gyújtópontja

A szabadságharc leverése után Landerert nagyon meghurcolták. A nyomda is elköltözött innen, bár a vállalkozás még tovább működött, sőt, utódja, a Franklin Társulat igen jelentős céggé nőtte ki magát a dualista fővárosban.

Az 1850-es évek óta tartják az erkélyt: még bírják (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Finoman kidolgozott oszlopfők, míves korlát, itt-ott eredeti nyílászárók: megannyi felbecsülhetetlen érték (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


A ház is megérett a csinosításra: Horváth Ödön 1851-ben Wieser Ferencet, a hazai romantikus építészet egyik kiemelkedő mesterét bízta meg az átalakításával. Amit ma láthatunk, az lényegében ez az állapot. A belső térben az eredeti klasszicista elemekből csak a körfolyosó korlátja maradt, és persze a már említett előcsarnok. Wieser szép díszerkényt alakított ki az utcai fronton, melyet kecses női szoboralakok tartanak. Figyelemre méltó az erkély rácsozata is, fél testükkel az utca fölé hajoló alakokkal. (Ez hasonlít a közeli Párizsi udvar alakjaira, talán mintája is volt azoknak.)

Finom részleteket figyelhetnénk meg belül is, ha nem borítana mindent évtizedes mocsok. Azért így is látszik az oszlopfők gazdag faragása – jobban megnézve kis figuratív alakok, például lófejek is látszanak – , a lépcsőkorlátok míves kidolgozása, a járólapok eleganciája. Hány meg hány generáció koptatta őket! Például a Vasárnapi Újság szerkesztői, munkatársai: ez az igen népszerű és igényes lap itt készült a földszinten! De XIX. századi lakónévsorból kiemelhetjük Marastoni Jakabot is, sikeres portré festőt és litográfust, aki Magyarországon elsőként készített dagerrotípiákat. Itt lakott Szkalnitzky Antal is, a kiegyezés időszakának meghatározó építésze, akinek a nevéhez olyan épületek kötődnek, mint az Egyetemi Könyvtár vagy a régi Nemzeti Színház.   

Közelkép: szebb időket látott, porlepte korlát, amelyet a magyar kultúra nagyjai is foghattak (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


A ház földszintjét (illetve annak egy részét) Cammoni Flórián, olasz kávékereskedő üzlete, a Kammon kávéház foglalta el. A kávéház nagyjából a századfordulóig működött, és az irodalom jeles szereplői továbbra is e házban találkoztak. Mintha a helynek valami titkos vonzása volna: az 1700-as évek végétől a magyar kultúra egyik legfontosabb központja volt ez a saroktelek!  A kiegyezés körül olyan írók múlatták itt a napot, mint Reviczky Gyula, Vajda János vagy Komjáthy Jenő, de megfordultak itt politikusok, művészek és jogászok is, a korabeli értelmiség krémje.  

Dicső múlt, dicstelen jelen

A Horváth-ház 1873-ban Pálffy János tulajdonába került, aki híres mecénás és műgyűjtő volt. A századfordulón kissé megint formáltak rajta, főleg a homlokzatot és a földszintet érintette a változás. Ekkor épült meg a hátsó udvart lefedő vasszerkezetű üvegtető, ahol a lapkiadó nyomda csomagoló, szortírozó munkáit végezték. 1927-ben a középső szárnyra egy negyedik szintet építettek Hikisch Rezső tervei alapján.

A második világháborúban az épület súlyosan megrongálódott. Restaurálását 1956–57 között, Horler Miklós és Komárik Dénes terve alapján végezték el. Egy-egy töredékből kellett visszaállítaniuk az eredeti homlokzatot. A díszerkély vaskorlátját alumíniumból gyártották újra, a belső, eredetileg téglából rakott ívek sok helyen betonból vannak, a lámpák is utángyártott elemek: mégis az összkép nagyon szépen megőrizte a Pollack-féle eredeti harmóniát.

Horváth-ház a hetvenes években, teljes rekonstruált szépségében (Forrás:Régi házak Pest-Budán, Műszaki Könyvkiadó 1976.)

Homlokzat napjainkban: dacolva az évszázadokkal.... (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)


De az ötvenes évek óta szemlátomást nem nyúlt senki a házhoz (sőt, az az érzésünk, még a seprűhöz sem). A kapualj jobb oldali fülkéjében emléktábla tudósít a dicső múltról, rajta elfonnyadt koszorú, a bal oldaliban, vele szemben, megsárgult fényképes tabló tudósít a forradalom napjairól. 

Odakinn dübörög a Kossuth Lajos utca: a Belvárosba telepített autópálya az utolsó, halálos döfést adta ennek a szebb időket látott, ősrégi utcának. Itt is, ott is bezárt üzletek, koszos kirakatok, feketévé vált homlokzatok. Kinek is van kedve itt sétálgatni, ódon házakra felnézni? Odabenn, a belső udvarban, pláne a hátsó traktusban ehhez képest meglepően csend van, az évszázados falak lefogják a zajt. E nagy múltú, a magyar kultúra szempontjából egészen kivételes értékű öreg ház, ha nem történik vele semmi, hamarosan összeroskad.  


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó