A hatszintes lakóház tágas földszinti terében alakították ki a Magyar Szecesszió Háza névre keresztelt kiállítóteret és kávézót. Ennek hangulata, berendezése is e stílust idézi, minden részlete, a plakátok, lámpák, csészék is harmonizálnak egymással. Az állandó kiállítás áttekintést nyújt a szecesszióról. Tegyünk egy időutazást a „boldog békeidők” világába!

A Bedő-ház története

Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest Székesfőváros tulajdonában volt, majd többször is gazdát cserélt. 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg az építési területet. Bedő rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül a Honvéd utcai volt a legkisebb.

A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel. Az építész a budapesti, a müncheni és a berlini műszaki egyetemen tanult. Németországban megismerte a Jugendstil művészetét, a francia és belga modern építészet, és az art nouveau-t. Hazatérése után Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, 1894-től pedig a millenneumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette. Az egykori Vidám (Angol) Park területén ő valósította meg a komplexum középkori házaiból álló együttesét. 1896-ban nyitotta meg saját irodáját, elegáns villákat és bérházakat tervezett, például a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házakat.

Vidor szecessziós stílusban tervezte meg a Honvéd utcai házat. Az első emeletet a Bedő családnak alakította ki, saját tervezésű bútorokkal rendezte be a szobákat. Az építész a korabeli leírások alapján nagy gondot fordított az épület belső kialakítására is, előre tervezett falfestményeket, ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket. Az épület homlokzata különleges: aszimmetrikus elrendezés, változatos ablakformák és díszítőelemek jellemzik. Az ornamentikája magyaros mintákat követ, amit a pécsi Zsolnay-gyár készített.

A Bedő-ház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az épület újjászületése

A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát, de rajta is fogott az idő, mállott homlokzatú bérpalota volt a szocializmus éveiben. Az épület 1980-as évek közepéig a Szövosz (Szövetkezetek Országos Szövetsége) székházaként működött. A hatvanas években áttörték a falat, és szögletes ablaksorral tették tönkre az eredeti pávafarkíves, fakeretes szecessziós portált. Személyzeti öltözőket és ezerfős üzemi étkezdét alakítottak ki ebben a térben. Mivel a belső tér üzemi konyhának túl magas volt, kétszintessé alakították.

 

A Bedő-ház a felújítás előtt, 1997-ben (Forrás: Magyar Szecesszió Háza)

A Bedő-ház a felújítás után, 2007-ben (Forrás: Magyar Szecesszió Háza)

2003-ban a Magyar Szecesszió Háza Kft. vállalkozott arra, hogy a hatszintes épületet teljeskörűen rekonstruálja. Régi fényképek alapján sikerült helyreállítani a pávafarkíves, fakeretes portált, kibontani a régi belső teret. Benkovich Attila építész és Gerle János építészettörténész segítették a munkát. Vad Tivadar építési vállalkozó 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte a 600 négyzetméteres tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.

A pávafarkíves, fakeretes portál (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Bedő-ház 1981-ben (Forrás: Fortepan)

A belső részletek kialakítása, a lépcsőház ablakai, a mázas kerámiakorlátok és a kovácsoltvas rácsok korabelihez hasonló elkészítése és beépítése nagyjából egy évig tartott.

Minden szinten szecesszió

Toalettasztalka, családi fotográfiák, virágmintás tükrök, lámpát tartó női alak, tálalószekrények, csillogó báli ruha, szobrok. A kiállítás egész tere tele van műtárgyakkal, korabeli bútorokat, dísztárgyakat, festményeket és használati eszközöket találunk itt. A Magyarországon egyedülálló magángyűjtemény betekintést nyújt a századforduló polgári otthonába, a XX. század eleji modern életstílusba.

Porcelán (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A lépcsőház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A kiállítótér három szintjén – az alagsorban, a földszinten és a galériában – található állandó kiállításon testközelből nézhetjük meg, milyen volt a tehetős és szegényebb polgárok lakása: berendezett szalon, hálószoba, étkező, enteriőrök sorakoznak egymás után. A házat építtető Bedő házaspár is műgyűjtő volt, a családja megőrizte a műkincseket. A tárlat nagy része azonban Vad Tivadar saját gyűjteménye. A kiállított tárgyak egy része külföldön – főleg Angliában, Németországban – készült. A kiállítás meghatározó része mégis magyar művészek munkáját dicséri.

A magyar bútoripar megteremtőjének, Thék Endrének itt látható egy szekrénye, fenyőfa, mahagóniborítással. Külföldi tanulmányútja (Bécs, München, Párizs) után 1872-ben nyitotta meg a műhelyét, ami később a legnagyobb magyar bútorgyár lett.

Wigand Ede bútorai közül egy asztalt és két széket tekinthetünk meg. Alkotásai közül kevés maradt fent, jobbára rajzokon, fotókon láthatók, pedig sok kiállításon részt vett. Ő a legismertebb magyar bútortervezőnk.

Tálalószekrény (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A földszinten egy korabeli eredeti ebédlőt mutatnak be. Ez az ebédlőgarnitúra azonkívül, hogy egységes stílusú, rendezett, a vendéglátóknak és a vendégeknek méltó és egyben modern környezetet biztosított, reprezentatív célokat is szolgált. A nagy tálalószekrényen az égig érő fa kifaragott motívuma még a honfoglalás előtti, keleti eredetű sámán jelképhez nyúl vissza. A népies változatoknál is hangsúlyosabban utal a föld alatti, a vízi, a földi, az égi és az ég feletti részekre, mintegy a fizikai és szellemi világunk öt elemére.

Ebédlőgarnitúra, a jobb oldalon a nagy tálalószekrényen az égig érő fa kifaragott motívuma (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az 1926-ban Kammer Vilmos által készített szecessziós óra faragott növényi díszítéssel, diófa borítással (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Enteriőrök a kiállítás emeletén (fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A hálószoba berendezése Mária-szoborral (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Madách-gyűjtemény az emeleten (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A tárlat szemlélteti a hétköznapi élet kellékeit: az étkészleteket, a mosdótálat, a lámpákat, a tükröket, a terítőket és a gyerekágyat. Gyönyörű dísztárgyakkal, művészeti alkotásokkal, porcelánokkal, szobrokkal van tele a tér. 

Az alagsorban látható szecessziós stílusú falikutak és ruhafogas (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Márk Lajos festményei: Reggeli toalett, Vendégség és A szépítkező. A grafikák közül Bíró Mihály festő plakátjai képviselik a szecesszió stílusát. A falakat festményekkel dekorálták, magyar dívákról, színésznőkről (Perczel Zita, Szeleczky Zita, Turay Ida) és a Bedő családról láthatunk portrékat.

Híres magyar színésznőkről készült festmények a falon (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A természetből merített hullámzó, virágzó növényi formák a lépcső korlátján, a csillárokon és a kávézó szecessziós székein, a terítőn is megjelennek. A szecesszió mestereit és a rokon művészeti ágakat rendszeresen időszaki kiállításokon mutatják be az épület földszintjén.