2019. június 15. 10:00

1944. június 14-én, 75 évvel ezelőtt hunyt el Róth Miksa, a legjelentősebb magyar üvegfestő és mozaikművész. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hatalmas munkásságából ezúttal három budapesti munkája megidézésével emlékezünk a mesterre, aki „a szép kultuszában” élte az életét.

Írta: Tudós-Takács Ernő

Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten. Apja és nagyapja szintén üvegművészettel foglalkoztak, ezért nem meglepő, hogy Róth először az édesapja műhelyében, majd külföldön tanulta az üvegfestés művészetét. 1885-ben alapította első műtermét, majd több józsefvárosi helyszín után 1911-től 1939-ig az erzsébetvárosi Nefelejcs utca 26-ban működött a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Műintézet. Ebben a műhelyben született meg csodálatos alkotásainak többsége, historizáló, majd később elsősorban szecessziós stílusban.

Róth Miksa Vajda Zsigmond festményén, az alkotás az 1920-as években készült. (Forrás: Varga Vera: Róth Miksa művészete. Helikon, 1993) 

Munkáinak nagy része Budapesten látható, de sajnos több üvegablaka elpusztult (például a ferencvárosi Örökimádás-templom, vagy a Törley-mauzóleum ablakai). A fővárosi festett üvegablakai és mozaikjai jelentős közintézményeket, templomokat, iskolákat, villákat, bérházakat ékesítenek.

Ezek közül kiemelkednek az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Gresham-palota, a Szent István-bazilika, a Postatakarékpénztár, a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája, a Magyar Országos Levéltár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Rózsák terei Szent Erzsébet-templom üvegablakai.

Budapesti mozaikalkotásai közül a Széchenyi Gyógyfürdő, a Kőbányai Szent László plébániatemplom, a Kerepesi temető Deák- és Kossuth-mauzóleuma, valamint árkádjainak kupolái és a Népszínház utcai Polgári Sörföző bérház emelhetők ki.

Mi most az előzőekben nem említett három jelentős fővárosi alkotását tekintettük meg. A Dob utca 85-ös szám alatt található, Hegedűs Ármin által tervezett és 1906-ban elkészült erzsébetvárosi elemi iskola épülete a maga korában is, de a jelenkorunkban is a főváros egyik legszebb szecessziós iskolaépülete. A homlokzatot díszítő gyönyörű mozaikokat Vajda Zsigmond festőművész tervei alapján Róth Miksa készítette el.

A Dob utcai iskola szecessziós homlokzata, amit Róth mozaikjai uralnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Hegedűs az épületnek (a két nem akkori iskolai elkülönülése miatt) két bejárati kaput tervezett. A két nem jól elkülönül a mozaikokon is: fiús és lányos tevékenységeket, illetve ezekhez tartozó tárgyakat láthatunk. A lányok a baloldalon énekelnek, virágokat csodálnak, fonalat gombolyítanak és a Szózat első sorát vászonra hímzik. A fiúk jobboldalt a földgömböt tanulmányozzák, lepkét gyűjtenek, festenek, katonásdit játszanak és a Nemzeti dalt szavalják. Középen pedig a két nem találkozik és szembekötősdit játszanak.

A fiúk és a lányok szembekötősdit játszanak a mozaikkép közepén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két bejárat felett a Budapest-címert láthatjuk, az emeleti ablakok közt szecessziós növényi motívumokat, az iskola eredeti nevét őrző feliratot (Főv. általános iskola), ezalatt pedig összegyűjtve a tanuláshoz szükséges eszközöket: régi számológép (abakusz), földgömb, írótábla, vonalzó, könyv és füzet. Az épület teljes körű felújítása pár éve megtörtént, ezért szép állapotban láthatjuk az épületet díszítő Róth-mozaikokat.

A mozaik baloldalán a lányok énekelnek, a Szózatot vászonra hímzik és fonalat gombolyítanak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Következő helyszínünk a terézvárosi Hajós utca 25-ös szám alatti Napóleon-udvar épülete, ami az Operaház mögött található. A Fodor Gyula által tervezett épület 1906-ban készült el, és a homlokzatán látható a főváros egyetlen Bonaparte Napóleon-szobra, bár az épület nem róla, hanem III. Napóleonról kapta a nevét.

Sajnos a homlokzati rész egyelőre még leromlott állapotban várja a felújítást, viszont a szép kovácsoltvas kapun belépve a lépcsőházban gyönyörű állapotú, színpompás Róth-üvegek fogadják az embert, amelyek leginkább stilizált növényi és virágmintákra emlékeztetnek. Figyelemreméltók még a mennyezetet tartó márványoszlopok és zöld színű Zsolnay falicsempék is.

A Napóleon-udvar homlokzata még kopottas, sérült, de a kovácsoltvas kapu lenyűgöző (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Színpompás ablaküveg a Napóleon-udvarban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Stilizált növényi és virágminták az üvegablakon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Róth munkásságát felvillantó kis budapesti túránk harmadik és egyben utolsó helyszíne a belvárosi Szervita tér. Itt láthatjuk a Török Bankház épületét, amit a korábban már említett Hegedűs Ármin Böhm Henrikkel együtt tervezett.

A Török Bankház 1906 körül készült képén még látható a glóbusz szoborcsoport is (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az oromzati zárófalon Róth Miksa grandiózus „Hungária megdicsőülése” című üvegmozaik kompozíciója látható, ami Budapest legnagyobb, 50 négyzetméteres köztéri mozaikja. A középpontban Patrona Hungariae hermelin palástban, uralkodói jelvényekkel. Kétoldalt egy-egy címerpajzsot tartó szárnyas angyalt láthatunk.

A Hungária megdicsőülése Budapest legnagyobb köztéri mozaikja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jobboldalt a köznépet megjelenítő sokaság mellett Vasvári Pál, Széchenyi István, Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos is feltűnik. Baloldalon pedig a nemesség és a papság képviselői: Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc, Bocskai István. A hatalmas arany háttér és a fénysugarak jól kiemelik a műalkotás egészét.

A Szervita téri Török Bankház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A korabeli képeken még látható volt az épületet koronázó glóbusz szoborcsoport, ami azóta sajnos eltűnt a bankházról. Az Építészfórum így írta le a szoborcsoportot: „A gazdagságot és szerencsét szimbolizáló hatalmas földgömböt a mitológiai Atlasz tartotta a hátán. Kétoldalt az emberiség jelképeként egy emberpár – balról egy férfi, jobbról egy nő – ölelte a gömböt, mintha szerencsekerékként forgatná. A terjedelmes szoborcsoport tömegét az üvegföldgömb transzparens hatása vizuálisan lecsökkentette… A rendkívüli attraktív hatást csak fokozhatta az üvegföldgömb belülről történő éjszakai megvilágítása.”

Úgy gondoljuk, rövid túránk is jól illusztrálta Róth Miksa művészi hitvallását, amelyből alkotásai is forrásoztak, s amelyet memoárjának befejezéseként olvashatunk: „Az élet küzdelmeinek jótékony balzsama: a szépben való gyönyörködés. Hálás lehet az ember az Úristennek, ha őt azzal áldotta meg, hogy meglássa és átérezze a szépet, de még inkább tartozik hálával az, akinek megadatott, hogy a szép kultuszában töltheti el életét és az alkotás örömérzetében részesülve ízelítőt kap az isteniből, embertársainak pedig lelki gyönyörűséget szerez művészetével.”

Felhasznált irodalom: Róth Miksa vallomásai. Xénia, 1997.

Nyitókép: A Dob utcai iskola szecessziós homlokzata, amit Róth mozaikjai uralnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó