2019. július 10. 09:00

Éppen öt éve annak, hogy egy júliusi délután néhány óra alatt leégett a Kodály körönd egyik műemléki, sőt, világörökségi védelmet élvező épületének tetőzete. A ház a következő évben ideiglenes védőtetőzetet kapott, és most talán valóban megindulhat a helyreállítása is.

Írta: Viczián Zsófia

Amennyire megrázta a Notre Dame tetőszerkezetének idei megsemmisülése a világot, legalább annyira szívszorító nekünk, budapestieknek nézni azokat a képeket, amelyek a 2014. július 15-i Kodály köröndi tűzről készültek. Masszív, százados fagerendák váltak a tűz martalékává, ropogva égve, és velük együtt egy egész ház léte került veszélybe. 

Egy házé, amely magán viseli a ragyogó budapesti múlt minden vonását – és a kevésbé ragyogó elmúlt évtizedek gondatlanságát is. Építése a város virágkorát idézi, amikor együtt állt szándék, anyagi forrás, kivitelezői és művészi igényesség.

Körönd a promenádon 

A körönd vidéke az 1800-as évek közepén még a város szélének számított. Nagyjából a mai Felsőerdő sor vonalában egy árok, illetve, ahogy a neve is mutatja, egy, a futóhomoktól is védő fasor húzódott. Innentől a Városligetig és tovább szőlőskertek, gyümölcsösök, akác- és eperfa ültetvények voltak. Aztán az 1860-70-es években itt is kezdtek feltünedezni a kisebb lakóházak, ahogy a város terjeszkedett. 

A Sugárút az 1870-es évek végén az Oktogonnál: a Városliget felé még csak ekkoriban épül ki, a köröndön még nem áll bérház (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.106)

Andrássy Gyula az 1860-as évek végén vetette fel egy új sugárút kiépítésének a szükségességét (a Király utca már nagyon zsúfolt volt). Az 1870-es évek elején kezdték el kisajátítani a telkeket, majd hamarosan kiépült az útpálya is. Az Oktogon és a Körönd, a promenádot megszakító két tér fontos határpontokat jelöltek ki: az előbbiig épülhettek a magasabb, zárt házsorú paloták, a kettő közt a kisebb, de még szintén zárt sorba rendeződő épületek, a Bajza utcától kifelé pedig a szabadon, kertben álló palotáké lett a terület. 

A Körönd tehát még a zárt házsorú részhez tartozott, építészetileg mégis igazi kihívást jelentett nem csak a tér formája, hanem egyúttal a telek nagysága miatt is. Ugyanakkor kitüntetett hely volt, mely igazán reprezentatív épületeket kívánt.

A MÁV Nyugdíjintézetének első bérháza a köröndön (Andrássy út 88–90.) 1883-ban, melyet Petschacher Gusztáv tervezett (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A második MÁV Nyugdíjintézet bérház a köröndön (Andrássy út 83–85.): ez a tető égett le 2014-ben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A tér város felőli két telkét a rendkívül tőkeerős Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete szerezte meg. Ne feledjük, ez volt a vasút fénykora is: egy rendkívül dinamikusan fejlődő, stratégiailag is kulcsfontosságú vállalat volt, amely évről évre az ország újabb területeit tudta bekapcsolni a gazdasági (és persze kulturális, turisztikai) vérkeringésbe. Vasutasnak lenni nem csak megérte, hanem presztízst is jelentett. Az állami kézben lévő vasút pedig gondoskodott a nyugdíjról is. A pénztári befizetések fialtatása érdekében jó befektetés volt bérházat építeni, hisz a város népessége folyamatosan nőtt, így óriási volt a lakások iránt az igény.

A Nyugdíjintézet több telket is megszerzett a kiépülő Sugárút mentén: az ő bérházuk épült fel az Operával szemben Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján (melyet utóbb Balettintézetként ismert mindenki).  A bérházakban a vállalat irodái, különböző vállalkozások (főleg a földszinten) és persze bérlakások kaptak helyet. A nyugdíjintézet először a körtér észak-nyugati részén építkezett: ezt a palotát Petschacher Gusztáv tervezte. Az 1880 és 1882 között felépült neoreneszánsz bérház különlegessége csodálatosan díszes sgraffito homlokzata és míves fém díszrácsozata. Első házként meghatározta a tér arculatát: a többi ház is követte belső udvaros kialakítását. (Illetve az átellenben lévő végül nem: talán mert az eleve sokkal kisebb telek volt.)

Kauser a köröndön

A nyugdíjpénztár a tér délnyugati telkének beépítésével Kauser Józsefet bízta meg.  „Egy erőteljes munkásnemzedék dolgozik akkor Pest felvirágozásán: Ybl Miklóssal az élén Weber, Skalnitzky, Feszl, Koch, Feszty, Unger, Petschacher, Bobula, akiket tehetséges fiatal gárda követ: Schulek, Steindl, Czigler, Hauszmann, Pecz, Lechner és Pártos, Gerster, Schikedanz, akik közé tetterős készséggel, a technikai és építőművészi tudás teljes fegyverzetével állított be az ifjú Kauser József is a 80-as évek elején” – írta róla Lechner Jenő.

Egyszóval, bár Kauser neve manapság, Petschacherhez hasonlóan, talán nem cseng olyan ismerősen, a boldog békeidők építészeinek nagy generációjához tartozott. (Sőt, a Kauser család több tagja is jelentőset alkotott Pesten mint kőfaragó, tervező vagy kivitelező.) Kauser József ismertebb munkái közt említhetjük a Szent István-bazilika belső kialakítását, a VIII. kerületi Jézus Szíve templomot, számos bérházat, több klinikaépületet az Üllői út mentén és a Lónyai utcai egykori Ipari Rajziskolát is.

Megtépázottságában is impozáns épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyugodtság, harmónia, minőségi anyagok: a beslő terek is hordozzák a zord jelen ellenére a múlt értékeit (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Kodály köröndi MÁV bérpalotán a kor legkiválóbb kivitelezői dolgoztak Kauser keze alatt, az építkezés pedig még mai szemmel is gyorsan haladt: a házat másfél év után, 1883. november 1-jén adták át. Elsőre talán nem is látszik, hogy milyen hatalmas: pedig négy udvara is van, három utca (az Andrássy út, a Felsőerdő sor és a Szív utca) és a körönd határolja, és közel száz lakást rejt. Valamikor négy bejárata is volt. 

A Párizsban a legnagyobb mesterek mellett tanult Kauser József francia neoreneszánsz palotát emelt a magyar fővárosban. Ha egy pillanatra megállunk a kopottságában is impozáns homlokzat előtt, jól kivehető, hogy szépen elkülönül a földszint a maga erőteljes kváderezésével az első és másodiik emelettől, amely a sarkokat és az ablakkereteket leszámítva élénk téglaborítást kapott. Praktikusabb, előkelőbb, divatosabb is volt ez, mint a sima vakolat. A harmadik emeletet újra egy erőteljes párkány választja el, a kőből készült stilizált oszlopok és sarokkváderek közti kisebb felületeket itt sárgás téglaborítás egészíti ki. 

A ház előtt most Vak Bottyán szobra áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Míves gonddal kialakított torony: újjászületsére várva... (fotó: Both Balázs / pestbuda.hu)

Az épület igazi dísze azonban a teteje volt: amiből most pont nem látszik semmi. Csak a régi képekre, illetve a rekonstrukciós tervekre hagyatkozhatunk: e szerint egykoron magas manzárdtető fedte a házat, két toronyszerű kiemelkedéssel, melyeknek tetején még cirkalmas éldíszek is emelték a tető ünnepélyességét. Az épület sarkait félkupola-szerű lezárás és díszes kiugró elemek tették még hangsúlyosabbá.  

Ilyen volt (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Ilyen lesz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Ha bejutunk a jelenleg építési területnek nyilvánított belső terekbe, a lepusztultságon is átüt az egykori mívesség, legyen szó az ablakok finom harmóniájáról, az erkélykorlátok kidolgozottságáról vagy a még megmaradt burkolatokról. Torokszorító érzés ennyi veszendőbe menni hagyott értéket látni – és sajnos ez a körönd majd mindegyik épületéről elmondható, tűzkár nélkül is.

Köröndi kilátások

Hogy mi lesz az épület sorsa? A tűzeset utáni télen az épület ideiglenes tetőt kapott. Ezzel a további gyors leromlást és az életveszélyt sikerült elhárítani – de a jogi tisztázás, a hasznosítási, kártérítési kérdések és hasonlók azóta is csak nagyon nehezen halandnak előre. A kiköltöztetett lakók egy része már visszaszivárgott a házba, de sokuknak nincs hova: a tűz és az oltás nyomán sok lakás teljesen használhatatlanná vált. 

Az épület kálváriája az ezredforduló körül indult, és sajnos tipikus budapesti kudarccal zárult: a tetőtér hasznosításáért cserébe felújítást ígérő vállalkozó, miután a bontási munkákat elvégezte, köddé vált. A tűz is részben az általa elbontott tűzfalak hiánya miatt lett ilyen pusztítóan gyors és nagy területre kiterjedő.

Míves részletek a homlokzaton... (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

...és a belső folyosókon is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az azóta tartó hosszas tortúrába 2017-ben lépett be a Körönd Koncepció Kft. Bár a céginformáció szerint a Belgrád rakpartra bejegyzett kft. egyelőre csak 2 főt foglalkoztat, ígéretük szerint várhatóan 2020 őszére (de legkésőbb 2021 márciusára) végeznek az épület teljes felújításával és műemléki rekonstrukciójával. Ígéretük szerint eredeti formájában állítják vissza a nyílászárókat, a homlokzati díszítő elemeket, a lépcsőkorlátokat, a kéményfejeket és a párkányzatokat. Hisz a bérház nem csak nekünk, budapestieknek féltett kincsünk, de egyúttal a világörökség része is. 

Nyitókép: A körönd a város egyik forgalmas tere: öt éve mégsem történt még semmi az épülettel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó