A magyar történelem legnagyobb volumenű gyűjteményköltöztetését valósítják meg a Néprajzi Múzeumban, a költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vannak, a terv szerint nyár végére pedig már 90 százalékos lesz a készültség – olvashatjuk a Városliget Zrt. közleményében.

A több százezer különböző méretű, korú és állagú műtárgy megmozgatása több mint száz szakember precíz, összehangolt munkáját igényli annak érdekében, hogy a Liget Budapest Projektnek köszönhetően végre méltó körülmények közé kerüljenek. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint az új épületbe költözéssel a változás korszakos lesz.

Felbecsülhetetlenül értékes és pótolhatatlan tárgyak, nitrátos fényképek, 30 000 darabos kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők – több, mint 250 000 műtárgy mozdul meg hamarosan a Néprajzi Múzeum költözése során. Az intézmény 2020 nyarán hagyja el korábbi, Kossuth téri épületét, a költöztetés jó ütemben halad.

Több százezer különböző méretű, korú és állagú értékes műtárgyat költöztetnek (Forrás: Városliget Zrt.)

A Néprajzi Múzeum ugyan 2017. decemberében bezárt a látogatók előtt, de a színfalak mögött intenzív munka zajlik, hiszen a külsejében impozáns épület, múzeumi célokra teljesen alkalmatlan volt, a műtárgyak raktározására csak korlátozott kapacitású, szűkös helyiségek álltak rendelkezésére, így a költözés évről évre egyre égetőbbé vált.

A problémára a Liget Budapest Projekt kínál megnyugtató megoldást, hiszen az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) idén májusban elkészült épülete, illetve a városligeti új múzeumi épület végre méltó, XXI. századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően.

 

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épülete a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén (Forrás: Városliget Zrt.)

Az új raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket, és a modern légkezelési megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre kezelhető a hőmérséklet, illetve a páratartalom, ezzel hosszú távon jelentősen csökkenthető az állagromlás, és ritkábban lesz szükség a tárgyak restaurálására is.

Restaurátorműhely a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületében (Fotó: MTI)

„Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működött a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke Néprajzi Múzeum első alkalommal költözik számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint a kevésbé ismert kincseket is megismerheti a közönség” – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kiemelte: „A kiállítóterek alkalmasak lesznek a legkorszerűbb muzeográfiai megoldások alkalmazására, így nagy nemzetközi, színvonalas tárlatokat is fogadni tudunk. A városligeti épületben jelentősen megnő majd a látogatók által közvetlenül megismerhető műtárgyak száma és aránya: az eddigi 1200 négyzetméteres kiállítási felülethez képest az új épületben összesen 4000 négyzetmétert teszünk bejárhatóvá, emellett az időszaki tárlatok is több ezer négyzetméteren kapnak helyet. A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy átfogó kiállításokon mutassuk be az emberiség kulturális sokszínűségét.”

A Néprajzi Múzeum új városligeti épülete Európa és a világ legjobb középülete díját is elnyerte. Az épületben egy háromezer négyzetméteres bemutatótér lesz, ahol 250 ezer műtárgyat helyeznek el (Forrás: Városliget Zrt.)

A főigazgató beszámolt róla, hogy a költözés előkészítésének komplex folyamatai feszített munkarendben folynak. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. Összesen több mint száz munkatárs dolgozik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe.

Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250 000 tárgy kel majd útra – az afrikai törzsi maszkoktól a japán getán át, a több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig.

Csomagolják a költözéshez a Néprajzi Múzeum gyűjteményi anyagát (Forrás: MTI/Illyés Tibor)

Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fénykép és negatív is költözik ebben az időszakban. A Néprajzi Múzeum munkatársai a 2017-es bezárás óta a 250 000 műtárgyat egyedileg készítik fel a költözésre méretük, koruk és állapotuknak megfelelően, legyen az egy kisebb miskakancsó vagy egy óriási székelykapu.

Restaurálnak és digitalizálnak is a múzeum munkatársai (Forrás: Városliget Zrt.)

„A költözés-előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vagyunk, a terv szerint nyár végére pedig már 90 százalékos lesz a készültség. Az országos múzeumok közül szerintem most a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép” – emelte ki Kemecsi Lajos. A tárgyakat egyesével megvizsgálják, befotózzák, egyedi QR kód alapú azonosítóval látják el, és amennyiben szükséges,  megerősítik a szerkezetüket.

Ezt követően speciális védőcsomagolással látják el őket, majd előkészítik a szállításra. A precízitást és gondosságot igénylő tevékenység egyben óriási felelősség is, hiszen egyes példányok már a megfogástól is összetörhetnek, van olyan műtárgy, melyet 40 éve nem mozgattak meg.  A munkafolyamatok segítésére ideiglenes restaurátorállomásokat alakítottak ki a Kossuth téri épület egykori kiállítótereiben.

A költözés előtt minden műtárgyat megtisztítanak, azonosítanak, fotóznak, QR-kóddal ellátnak (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A gyűjtemény jeles darabjai a Néprajzi Múzeum új, ikonikus épületében mutatkozhatnak majd be, melynek kivitelezése 2017 év vége óta zajlik. A magyar Napur építésziroda által tervezett épület tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés.

Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően az alaplemez és a szigetelés kialakítása van folyamatban, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz.

Míg a Néprajzi Múzeum korábbi, 1991-ben megnyílt állandó kiállítása csak a magyar kulturális anyagot mutatta be, a városligeti épületben a világ civilizációját átfogó gyűjteményt is megtekintheti majd a közönség. Többek között az Afrikában gyűjtött Torday-anyagot, aminek társtárgyai a British Museum legértékesebb kollekciói közé tartoznak, vagy a Bíró Lajos által Pápua-Új-Guineában gyűjtött anyagot, továbbá a Diószegi Vilmos által végzett mongol sámánkutatás kollekcióját.

Törzsi maszkok, afrikai pajzsok is költöznek​ (Forrás: Városliget Zrt.)

Az egyik legizgalmasabbnak az állandó kiállítás terveiben is szereplő, nemzetközileg is elismert óceániai gyűjtemény ígérkezik, amelynek darabjait gróf Festetics Rudolf szerezte be a Csendes-óceáni szigetvilágból. Az épületben gyerekmúzeum is helyet kap, amely az intézény  küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

A Néprajzi Múzeum költözéséről és leendő otthonáról készült videó ITT tekinthető meg.

Forrás: Városliget Zrt.

Nyitókép: A Néprajzi Múzeum új városligeti épületének látványterve (Forrás: Városliget Zrt.)