2019. szeptember 7. 09:30

Az 1903-ben átadott páratlan szépségű Erzsébet hídról több háború előtti filmfelvétel is fennmaradt. Az alábbi összeállítás ezeknek a válogatásából készült.

Írta: Tudós-Takács Ernő

A régi Erzsébet híd öt év alatt, 1898 és 1903 között készült el Czekelius Antal mérnök irányításával, 12 millió korona összköltséggel. A hidat a Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el.

Az elterjedtebb kábelhíd helyett lánchíd épült, amelyet több mint 4000 láncszem tartott össze. Az akkori korban egyedülálló megoldással, közbeeső mederpillér nélkül, egyetlen, közel 300 méteres nyílással ívelt át a Dunán. Mivel villamosvágány is épült a hídon, ezért tizenegy évvel az átadást követően, 1914-ben a villamosközlekedés is elindult, 1928-tól pedig buszok is áthaladtak az Erzsébet hídon.

Az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódik, hogy a századfordulón a Hild József által tervezett klasszicista régi pesti városházát le kellett bontani, mert az épülő híd tengelye a városháza telkén vezetett keresztül.

A régi Erzsébet híd története 1945. január 18-án ért véget, amikor a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A háború befejezése után ideiglenes megoldásként egy pontonhíd épült helyette a Petőfi tér és a Döbrentei tér közt, amit a pesti nyelv „Bözsi” névre keresztelt el.

Az összeállításban láthatjuk a régi híd szinte minden részletét, esztétikus kivitelét és a romokban heverő, háború utáni állapotát is.

Az új Erzsébet hidat jóval a háborút követően, háromévi munka után, 1964-ben adták át a forgalomnak. Sávoly Pál teljesen új hidat tervezett, amely immár kábelhíd volt, szélesebb útpályával, s amely azóta is szolgálja a budapesti embereket.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=QfmKoRqJryA

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Várjuk a Nagy Virgil terv megjelenését! Vissza kell építeni eredeti formájában a régi Erzsébet hidat.
Az alsó pályatartó rácsozatban átmehetne a kisföldalatti vasút Budára, majd csatlakozhatna a 4-es metróhoz a Műegyetemnél.

Válaszok:

Anno gimnazista voltam amikor kiszedték -szinte hiánytalanul- az összes alkatrészt a Dunából. Vita kezdődött, hogy a régit építsék-e vissza, vagy tervezzenek újat? Nos Sávoly Pál addig erőszakoskodott a maga hídépítő tudományával, hogy vele terveztettek egy lélektelen új hidat. Az új 10 méterrel szélesebb, de ilyenből nem tizenkettő, hanem húsz darab egy tucat.
Saját szememmel láttam ahogy felrobbantották mind a négy hídházat és hordták el hetekig a sok-sok követ.
Az akkori vezetés barbársága tükröződik a Vár helyreállításában, a Palota silány kivitelű szétdarabolásában, stb. Anno minden "cifra" dolgot üldöztek a lélekölő szocreál stílus nevében.


Én azzal is megelégednék, ha a Kisföldalatti a Várkert bazárig átmenne Budára. Minden új összeköttetés Pest és Buda között üdvözlendő.
Tervezni kellene egy Óbudai metrót amelyik Óbudát köti össze elképzelésem szerint a Margit sziget érintésével a Nyugati pályaudvarral, továbbmenve a Keleti Pályaudvarral. A Keletinél lenne a legfontosabb metró csomópont.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó