2019. november 2. 09:00

„Isten kardja”, mely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, melyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.

Írta: Flier Gergely

A Hősök temetőjét 1903-ban alapították, ekkor az Új Köztemető két parcelláját különítették el katonai temetkezési hely céljából. Ez a katonatemető később más parcellákkal bővült, és 1916-ban a korabeli sajtó adatai szerint csaknem tízezer katona végső nyughelyéül szolgált.

A háború harmadik évére, 1916-ra  az első világégés már jelentős véráldozatot követelt hazánktól. Budapest katonai parancsnoksága ezért az év novemberére, mindenszentek napjára emlékművet készíttetett az elesett hősöknek.

Az ideiglenesnek szánt, az állítók szándéka szerint később maradandó alkotásra cserélendő mementó elkészítésére Körmendi Frim Jenő szobrászművészt kérték fel, az építészeti kivitelezést pedig Reiss Zoltán hadnagy, építészmérnök végezte, aki a kivitelezés munkáját alig két hét alatt teljesítette.

Körmendi-Frim ekkor már egy évtizede, 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain, így ekkor már befutott szobrász volt, bár fontos köztéri alkotásai nagyrészt későbbiek. Budapesti köztéri szobrai között volt az egykori Nulla kilométerkő Magyarok Nagyasszonya alakja, valamint a margitszigeti rózsakertben felállított Erzsébet királyné szobor. Több katonai emlékmű, szobor is fűződik nevéhez, ezek közül időben az első a török–magyar harcok emlékműve volt Jászberényben.

Az Új Köztemetőben állított emlékmű leírását Az Ujság 1916. november 2-i száma közli:

„Hatalmas három dombbal képzett tömegsír emelkedik s ezen állította fel Körmendy-Frimm Jenő szobrászművész az emlékművet. A mű teljesen magyar eszme: Isten kardja emelkedik ki a középső dombból »Pro Patria« felírással és a két szélső dombon a kosfejes »Attila kincse« alkalmaztatott áldozati tűz gyanánt.”

Áldozati tüzek gyúltak a Nagyszentmiklósi kincs mintájára készült kos- vagy bikafejes edényekben 1916-ban mindenszentek ünnepén az emlékmű avatásán (Új Idők, 1916. november 12.)

Az emlékmű állítása után eltelt még két háborús év, majd a forradalmak ugyancsak véres évei. Az ideiglenes emlékmű a harmincas évekig szolgált, ezalatt évről évre megemlékezések zajlottak itt. Egy ilyen alkalomról tudósít 1929. november 3-án a Pesti Hírlap:

„A hatalmas emlékmű előtt a gyászünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd dr. Hász István tábori püspök lépett a gyászlepellel leborított emelvényre és lélekbemarkoló gyászbeszédet mondott a világháborúban elesett hősi magyar katonák emlékezetére. Majd a közönség elénekelte a magyar Hiszekegyet. Ezután a honvédzenekar gyászzsolozsmát adott elő a hősi halottakért, majd megkoszorúzták az emlékművet. Magyarország kormányzója nemzeti színű szalagos koszorút küldött a világháborúban elesett magyar hősök emlékére. Azután Auguszta főhercegasszony tette le gyászfátyolos koszorúját, majd a török követség és az olasz követség egy-egy képviselője helyezett el babérkoszorút a talapzaton. (...) Az ünnepséget a Szózat eléneklésével fejezték be.”

A Hősök oltára
 

Az 1933-ban felállított Hősök oltára a rákoskeresztúri Új Köztemetőben (Fotó: Képes Pesti Hírlap, 1933. október 28.)

A tervezett maradandó emlékmű felállítására 1933-ban került sor, ez felváltotta az ideiglenes alkotást. Márton Ferenc szobrászművész és Foerk Ernő építész készítette el a Hősök oltárát, melynek „Isten kardjához” hasonló, égbenyúló obeliszkje sajnos szintén nem lett hosszú életű.


Az 1933. november 1-jén felavatott Hősök oltára ünnepi díszben, 1941 halottak napján, Magyarország hadba lépése után néhány hónappal. Az ünnepi drapérián két oldalt Budapest címere látható. Filmhíradó részlete, 1941. november
 

Újabb világháború jött, melyben több százezer magyar honvéd halt hősi halált. A háború elvesztése ennek az emlékműnek sorsát is megpecsételte, 1945 után eltávolították.

Nyitókép: Hősök sírja emlékmű a Rákoskeresztúri köztemetőben (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó