Attila hun király

Than Attila lakomája.jpg Az első jelentős képzőművészeti vita Pesten: Than Mór Attila lakomája című festménye A Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó felépítésekor az első emeleti étterem (akkor Csemegetár) két freskójának elkészítésére pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt, Than Mór festette képet azonban Pest város tanácsa nem fogadta el, s ez éles vitát váltott ki az érintettek között. Az ellentétet a Helytartótanács oldotta fel azzal, hogy új pályázat kiírására szólította fel a városi hatóságot.
Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.
Isten ostora az Attila úton – Grandiózus emlékmű foglalta volna el a Vérmezőt Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.
Attila kardja őrizte a magyar hősök emlékét a Rákoskeresztúri új köztemetőben „Isten kardja”, amely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, amelyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.

További cikkeink